Az akkumulátor halála – télen több figyelmet érdemel az energiatároló

Nyomtatás

Idén igazán nem is volt hideg, azonban a február vélhetően tartogat még számunkra kellemetlen meglepetéseket. A tél folyamán az autósoknak számtalan dologra kell odafigyelniük, ám az évszaknak megfelelő abroncsok használata mellett talán az akkumulátor az, amely ebben az időszakban a leggyakoribb problémaforrás.

Jégmentesíteni a szélvédőt, hosszú úton takarót és innivalót tartani a csomagtartóban – a téli autózás közhelyeinek ez csak a töredéke, azonban az akkumulátor valóban fontos és kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon a hideg szezonban, hiszen nélküle nem indul az autó, azaz a legkeserűbb pillanatokat idézheti elő az energiatároló egység halála.

Az akkumulátorok használata gyakorlatilag egyidős az autózással, az ólom-savas típusok kereskedelmi forgalmazása több mint 100 éves múltra tekint vissza. Szinte hihetetlen, de az elveket és a kémiai folyamatot tekintve aligha változott az autó ezen eleme az elmúlt évtizedek során. Manapság egyre komolyabb igényeket támasztanak a vásárlók az akkumulátorokkal szemben, ráadásul a teljesítményigény is megnövekedett az egyre bonyolultabb és több energiát igénylő elektromos rendszerek, szórakoztató és biztonsági eszközök nyomán.

Mindeközben az igények teljesítésével sajnos az élettartam nem tudott lépést tartani, így a használat során bizony hamarabb kilehelik lelküket az akkumulátorok. Az élettartam persze roppant nagymértékben függ a használattól és az akku minőségétől, de átlagosan 1-4 évig élnek (egyes gyári, speciális darabok viszont 7-8-9 évet is kibírhatnak). Érdekesség, hogy a mai akkumulátorok kb. 30 százaléka éri meg a 3 éves vagy az afölötti élettartamot.

Az akkumulátorok felépítését és a különféle típusok működési elvét ezúttal nem tárgyaljuk, sokkal inkább a használatot és a megfelelő kiválasztást segítő ökölszabályokkal próbálunk segítséget nyújtani. Télen nem ritka, hogy a legnagyobb hidegekben a garázzsal nem rendelkezők éjszakára a lakás melegébe viszik fel az akkut, ami a reggeli (hideg) indításnál sokat számíthat. Ha az akkumulátor túl sokat pihen két újratöltés között, pl. akár 24 óra nagyon meleg időben vagy több nap hideg időben már megindíthatja a fokozott szulfátosodást.

Persze mindehhez nem árt, ha van szerszámunk és rutinosan tudjuk végrehajtani a folyamatot. Fontos, hogy a két pólus csatlakozásánál az érintkező felületek legyenek tiszták, a karbantartások alkalmával a sarukat lehúzva csiszolópapírral és kontakt spray használatával javíthatjuk az érintkezést. Műszerrel (multiméter) pedig könnyedén ellenőrizni tudjuk, hogy nyugalmi állapotban és járó motornál milyen feszültség tölti az akkut. Emelt fordulaton a 14,3-14,5 V már kellő töltést biztosít.

Amennyiben az akkumulátor kilehellte a lelkét, az új példány kiválasztásánál több szempontot is figyelembe kell venni. A két legfontosabb az indítóáram és megfelelő kapacitás – a gyártó mindkettőt feltünteti a terméken, irányadónak pedig az autó gyártója által megadottakat kell tekinteni. Figyelembe kell venni a pólusok elhelyezkedését (jobbos vagy balos pozitív) és természetesen a fizikai méreteket is. Ugyanígy a terméken feltüntetett gyártási dátumot is vegyük figyelembe a vásárlásnál, természetesen minél fiatalabb, annál jobb.

Amennyiben az autóban nem gondozásmentes akkumulátor van, akkor csak kellő szakértelemmel töltsünk a cellákba megfelelő folyadékot. Emellett fontos, hogy a barkácsáruházakban és autós boltokban kapható töltők vásárlásakor is kellő figyelemmel járjunk el.




Share/Save/Bookmark