2017. Április 26., Szerda

Frissitve:06:16:26

Az autóvásárlás csapdái – így spóroljunk milliókat

Nyomtatás

A mindennapi életben rengeteg veszély fenyeget minket, de ezek jó részéről tudomást sem veszünk. Ez egyáltalán nem baj, hiszen másoktól kezdve egészen a saját elménkig minden becsaphat minket. Ezúttal az újautóvásárlás témakörében hívjuk fel a figyelmet néhány csapdára, amely súlyos forintokat csalhat ki a zsebünkből úgy, hogy nem is biztos, hogy kapunk valamit a másik oldalon.

A döntéshozásnak – legyen az szimpla hétköznapi, vagy felsővezetői stratégiai – rengeteg csapdája van, amelyekkel sokszor csak felsőszintű kurzusokon találkozik a tudásra szomjazó szerencsés egyén. Pedig mindenki szeretne jól dönteni, így elgondolkodtató lenne a mai világban sokszor felesleges információhalmaz helyett erről tájékoztatni a fiatalokat – mondjuk már általános iskolában. Döntést ugyanis mindig hozunk. Ha pedig autóvásárlásról van szó, minden esetben millió forintok sorsa felett ítélkezünk.

Persze ezt is lehet könnyelműen tenni; sőt, tulajdonképpen nem is érdemes ezért hibáztatni senkit. Vannak ugyanis sokszorosan megerősített alapelvek, mint például az autóipar folyamatos fejlődése, vagy éppen a tény, hogy néhány kivételtől eltekintve mára már rossz autót nem igazán gyártanak – különbségek inkább csak az egyes ajánlatok, illetve az adott modellek személyre szabott megfelelőségének területén akadnak. Így, ha valaki besétál az első szalonba, azzal a gondolattal, hogy lecseréli például tízéves kisautóját vagy kompakt modelljét egy alsó-középkategóriás járgányra, jó esetben készséges kiszolgálás mellett teljesen biztosan szerelembe esik a látványos, korszerű megjelenéstől, a fejlett szolgáltatásoktól, és a korábban elérhetetlennek hitt opcióktól. És általában le is horgonyoz itt.

Ez az a pont, ahol jelen kis tanácsadónk beköszönt. Ilyenkor érdemes hallgatni a ráció szavára, ha pedig a további tájékozódást sürgető kisördög/kisangyal (kinek saját ízlése szerint) meggyőz minket, érdemes egy kicsit tudatosabban megnézni, hogy hova tesszük a pénzünket.

Az autóvásárlás önismereti kérdés. Első sorban saját igényeinkkel és felhasználásunkkal kell tisztában lennünk. A teljes döntési és költségkalkulálási folyamatot meghatározza például az, hogy mennyi ideig szeretnénk használni új autónkat. Persze ki tudja, hogy mit hoz a jövő, de nem árt valamiféle tervvel szembenézni a bizonytalansággal. Ugyanakkor viszont erre visszahat a választottunk kiléte is. Például egy luxusautót is lehet racionálisan, illetve célirányosan használni (sokszor például üzletkötésnél jól jöhet), a kezdeti hatalmas értékvesztés arányos éves költségét például egészen elviselhető szintre csökkenthetjük, ha sokáig használjuk az adott típust. Persze, ez megint visszaszól az autóválasztásra is: olyan márkát kell kinéznünk, melynek terméke 6-10 év távlatából is tartós lesz, valamint nem társulnak hozzá negatív érzelmek.

Első csapda: az autót csak megvenni kell

A teljesség igénye nélkül. Ez esetben ezt jelszóként is értelmezhetjük, a sok döntési aspektus, hatás-ellenhatás spirál, és visszaható tényezők miatt lehetetlen végigmenni a teljes döntési folyamaton, így ezt mellőzzük is. Sokszor az autóvásárlásnál egyébként is közbeszólnak az érzelmek, az ízlések, és az egyéni preferenciák, amelyeket viszont mindenki maga helyezheti rá a belső mérlegére.

Egy fejezet viszont van, ami nagyon is számszerűsíthető: a költségek. Az autóválasztásnál legtöbbször elkövetett hiba az, hogy a vásárló kizárólag a jármű árát nézi a döntéshozatalkor. Persze közel sem mindegy, hogy egy autóba mondjuk 6 vagy 6,6 millióért tudunk beszállni, különösen, ha azt a 600 ezer forint többletet fél év alatt keressük meg. De a jármű teljes használati költségéhez mérten ez elenyésző differencia lehet.

Maradjunk a fenti példánál! Vegyünk mondjuk jól felszerelt kompakt autót a fenti árakon, magán, vagy akár saját, kisvállalkozói használatra! A példa kedvéért számoljunk évi 25 ezer kilométeres futással, és tervezzünk 6 esztendőre. Ha nem gondolkozunk előre, hat év és 150 ezer kilométer után szembesülünk a ténnyel: bizony túl kell adni a választottunkon. De nem mindegy, hogy milyen áron!

Ezúttal szerencsénk van. Mivel nagy múltra visszatekintő kategóriából válogatunk, már előre meg tudjuk nézni, hogy a használtpiac mennyire értékeli az adott típust, ráadásként pedig szinten minden járműről készítenek várható értékvesztési becslést az egyes hivatalos intézetek. Ehhez hozzáférni sem lehetetlen, a tájékozódást követően pedig megállapíthatjuk, hogy még ezen a kategórián belül sem lehetetlen 6-8 százalékos szórás. Ez pedig már nem vicc, akár félmilliós különbség is felmerülhet.

Második csapda: a garancia mellékes tényező

Mi játszik ebben szerepet? Mindenekelőtt az adott autómárka garanciális szolgáltatásai. Ha például az adott típusra három év helyett 4-7 év garancia van, az bizony jó ómen hosszú távon is.

Harmadik csapda: a dízel, a zöld, a modern megéri

Érdemes nézni az adott típus megítélését, a benzines-dízel párharc állását, a turbófeltöltés jelenlétét – minden, ami növeli a félelmet és a kétségeket a használtpiacon, az csökkenti a maradványértéket, vagyis százezreket vehet ki a zsebünkből. Emellett tudni kell az egyes konstrukciók sajátosságait: hosszú autópályás közlekedésre érdemes dízelmotort választani, de városi dugózáshoz hosszú távra csakis szívó benzinest vagy még inkább elektromos/hibrid hajtásláncot választanánk. Számoljunk ezzel, a fogyasztást ne csak egyetlen költségként kezeljük és mérlegeljük az adókat is.

Negyedik csapda: a többség iránymutatása

A felszereltségi szint sem mellékes, igaz, bizonyos keretek között ez sokszor csak azt befolyásolja, hogy milyen könnyű túladnunk egy adott modellen. A szín is ide tartozik, de itt már nehezebb okosat mondani. Hiába esküsznek sokan a népszerű (vagyis unalmas) színekre, a használat után előfordulhat, hogy tucatnyi hasonszőrű versenyzővel száll emiatt harcba a vásárló kegyeiért autónk, miközben egy-egy érzelmesebb megoldással azonnal kitűnne és megtalálná közönségét. Ugyanez igaz lehet a dízel-benzines párharcra: lehet, hogy előbbi tűnik racionálisnak, de minden bizonnyal utóbbiból lesz szerényebb a kínálat, vagyis arányaiban (a kereslet-kínálat viszonyában) nagyobb eséllyel indulhat egy benzines modell.

Ötödik csapda: a környezetvédelem mellékes

Sokan tulajdonítanak nagy jelentőséget a fogyasztásnak. Okkal. A fenti példánál maradva a teljes használat ideje alatt 6 l/100 km-es átlaggal választottunk 9000 liter üzemanyagot elfogyaszt, ami bizony 3,6 millió forint (!). Bizony, ez önmagában nagyobb tétel lehet, mint maga az értékvesztés. Itt adjuk meg a tiszteletet a környezetnek is. Sokan legyintenek annak védelmére, ha autókról van szó, ugyanis a hazai szabályozás az indokoltnál kisebb mértékben segíti elő a takarékos és tiszta járművek vásárlását. A hat éves fenti használat alatt járművünk nem kevesebb, mint 21 tonna (!) széndioxidot pufog ki a levegőbe, ami 10500 köbméternyi teret töltene meg teljesen. Szemléletesebb talán, ha azt mondjuk, hogy egy kisebb város teljes területét. Csak nézzen körül családjában, ismeretségi körében, hányan szenvednek állandó panaszoktól, allergiától kezdve asztmáig – mindehhez a szennyezett levegő aktívan hozzájárul.

Hatodik csapda: az extráknak csak a listaárban van felára

Már csak a fentiek miatt sem mindegy a fogyasztás-különbség. Sokat hallom, hogy ennek a fejezetnek az európai újságírók túl nagy figyelmet tulajdonítanak, és, hogy néhány deciliter nem számít. Ennek megcáfolására ne ugráljunk modellek között, maradjunk egy autónál. Vegyünk bele elektromosan állítható üléseket és napfénytetőt, közel 100 kilóval megtoldva a tömegét, az alap 15 colos kerekek helyett pedig szereljünk fel szélesebb, 17 colos példányokat – ez egy teljesen életszerű példa. Mindez már elég ahhoz, hogy 3 deciliterrel nagyobb legyen a fogyasztás 100 kilométeren. A jelentéktelennek tűnő, valójában 5 százaléknyi változás a teljes élettartamon bőséggel vesz ki pénzt a zsebünkből: csupán a töltőállomáson otthagyunk 180 ezer forintot, de ha hozzávesszük a gumizás felárát, valamint a futómű esetleges kopásának nagyobb kockázatát, egész szép családi nyaralás árát áldozzuk fel az adott extrák felára mellett.

Mindezt pedig játszhatjuk nagyban is. Konkrét példát hozva választhatjuk mondjuk a Toyota Auris 1.6 CVT-t egymillióval olcsóbban a szintén automatás hibrid helyett, de ez esetben normakörünk alapján 2,3 liter üzemanyaggal többet tölthetünk a tankba minden századik kilométer után. Ez bizony 1,38 milliós differenciát ad ki, miközben a szívó 1,6-ost választva még szelektíven gyűjtött szemetünk tárolójával tankolásonként legalább egyszer jól kupán is vághatjuk magunkat állszentségünkért.

Hetedik csapda: a szervizdíj mindenhol ugyanannyi (sok)

Emellett ott vannak a szervizdíjak. Új autót gyári szervizbe viszünk, ezt talán mondanunk sem kell, ám ott nem rejtegetnek semmit. Nyugodtan bekérdezhetünk már a vásárlás előtt a szervizdíjakkal kapcsolatban, mivel fix gyári előírások alapján dolgoznak, egészen pontosan meg tudják mondani az illetékesek a várható költségeket. Tegyünk még bele nyugodtan legalább egy első fékbetét-szett cserét, s máris meglepő következtetésre jutunk: hatalmas különbségek lehetnek. Egy korábbi összehasonlítónkban például 120 ezer km-re és öt évre lekérdezve nem kevesebb, mint 255 ezres differencia adódott két márka hasonló portékája között – 150 ezerig számolhatunk akár 300 ezerrel is.

A nyolcadik csapda: a több jobb

Mindez összefügg az opciós felszereltségekkel, most mégis inkább egy hajtáslánci választással indokolnám. Hazánkban egyre népszerűbb az összkerékhajtás, holott három éve a havat leginkább csak a híradóból ismerjük, a komplex rendszer előnyeit pedig a hétköznapokban legfeljebb évente egy hétnyit használjuk ki. Persze ettől még érdemes lehet az 500-990 ezres befektetés, ha a biztos kigyorsítások hívei vagyunk, de a kanyartempónk és a fékezési képességeink ezzel nem javulnak. Viszont a fogyasztás 3-10 decit emelkedhet, a meghibásodási lehetőségek is gyarapodnak, emellett némelyik esetben a kormányzást és a futómű kényelmét is negatívan befolyásolja az opció. Gondjuk meg kétszer is a jelenlétét.

Kilencedik csapda: a sport több

Az elmúlt 10-20 évben virágkorukat élik a sportos kiegészítők, a sportos felszereltségek és képességek. Megértem, hiszen jó érzés kedvenc versenyzőnkkel azonosulni, vagy éppen sportos felhanggal vonulni. És még jobb dolog élvezni a vezetést. Viszont az emberek 99 százaléka sosem használja ki autójának képességeit, cserébe viszont egy fekete belterű koporsóban üldögéve tölt el órákat, napokat, heteket, hónapokat, miközben a feszesített futóműre húzott hatalmas kerekek úgy rázzák, mint elszánt háziasszonyt a flabélos kúra. A sport sosem hozzáadott értéket jelent, hanem kompromisszumot, a preferenciák eltolását. A sport nem több, hanem más. Lehet, hogy jó vele azonosulni, de ha arról van szó, hogy kényelmetlenségekért fizetünk többet, az mindjárt más megvilágításba helyezi a dolgokat.

Értékvesztés, felesleges opciók, fogyasztás-különbség, szervizdíj – szélsőséges esetben adott kategórián belül akár egy-kétmilliós differenciát  is okozhat. Ehhez mérten pedig 10 százalék alapár-különbség eltörpül. Ahhoz pedig még csak szélsőséges esetre sincs szükség, hogy belássuk a fentiek fontos szerepét a racionális döntéshozatalban. Igen, macera mindezt összeválogatni, hiszen sok autót még csak azonosan felszerelni sem könnyű, de még ha kőkemény munkának nevezzük, akkor is megéri. Elvégre néhány órányi utánajárással és mérlegeléssel százezreket, sőt akár milliós nagyságrendben spórolhatunk.

Arról nem is beszélve, hogy általában nem adatik meg, hogy minden hónapban autót vásároljunk. A birtoklási vágy beteljesül, az újszerűség pedig gyorsan elillan. Nem rossz dolog tehát, ha a vásárlási műveletet elhúzzuk: szalonokba látogatunk, különböző modelleket tesztvezetünk, más lehetőségeket megvizsgálunk, számolgatunk. A folyamat izgalmat generál, még ha első látásra bonyolultnak is tűnik a képlet. Élvezzék ki!




Hozzászólások  

 
#1 Andras79 2016-12-30 13:18
Nos igen, valóban nem csak megvenni kell egy új autót, de azért induláskor jól jön, ha nem kell több százezerrel, ne adj Isten milliókkal többet fizetni gyakorlatilag ugyanazért! Épp ezért én, ha most valaki hozzám vágna egy bő 5 milliót, már mennék is a legközelebbi FIAT szalonba, hogy megvásároljak egy új 5 Ajtós FIAT Tipo típusú gépjárművet a legmagasabb Lounge felszereltségge l és 120LE-s 1.4 T-Jet (turbó benzines) motorral! Az amúgy sem szűkmarkú Lounge felszereltség mellé még rendelnék Biztonsági csomagot (amiben benne van az adaptív tempomat, az ütközésmegelőző rendszer és a sebességhatárol ó), továbbá egy Tech plus csomag 2-t (amiben benne van a tolatókamera, tolatóradar és az Uconnect 7" érintőképernyős rádió navigációs rendszerrel, TomTom Európa térképpel, bluetooth kihangosítóval, USB és AUX csatlakozóval és DAB tunerrel), még egy Stílus csomagot is vennék hozzá (amiben benne van a sötétített hátsó üvegek, szőnyeg elöl, króm díszcsík az oldalüvegek a hűtőrács aljánál és a ködlámpáknál, illetve 17" könnyűfém keréktárcsák (225/45R17)) és végül de nem utolsó sorban bordó metálfényt rá!
Ezt mind listaáron(!) 5.7 millió Ft-ért! Ki az a hülye, aki szerint ez a kocsi nem ajándék a FIAT-tól, nem kevesebb mint 5 év garanciával?!
Idézet
 

Szóljon hozzá!

A hozzászólások nem tükrözik az Autó Pult véleményét, értük az oldal nem vállal felelősséget.
Regisztráljon Ön is! A regisztrált felhasználók hozzászólása azonnal megjelenik.

Share/Save/Bookmark