Az alábbi cikkünk még egy korábbi holnapstruktúrából származik, így előfordulhatnak szerkesztési hiányosságok. Megértésüket köszönjük.

A dízelbotrány kapcsán Rupert Stadler, az Audi vezetőjének kezén kattant a bilincs. „Egy nagy autómárka legfőbb emberének letartóztatása – ilyen eddig még soha nem történt,” nyilatkozta az ügy kapcsán Herbert Diess, a Volkswagen csoport vezetője. De vajon igaza van? Visszalapoztunk a történelemkönyvben és megkerestük azokat a botrányos eseteket, amikor autóipari vezetők ültek (legtöbbször átmenetileg) a hűvösön. Aztán szomorúan konstatáltuk: valójában kevesebb ilyen eset van, mint kellene.

 

A Ford Pinto eset

Aki gazdálkodást tanult egyetemen, valószínűleg nem úszta meg a Ford Pinto esettanulmány nélkül, amely kiváló okulással szolgál gazdasági hatékonysági és etikai okokból is. Az 1970-től tíz éven át gyártott kompakt modell üzemanyagrendszerét költséghatékonysági okokból hátul helyezték el, így hátsó ütközés esetén a modell hajlamos volt lángra kapni – amiről állítólag a Ford illetékesei már előre tudtak, csak éppen túl drága lett volna javítani.

A teljes igazság azonban nem ez, a Pinto ugyanis megfelelt korának biztonsági elvárásainak, ráadásul az amerikai független hivatal töréstesztjeiben is csak a legrosszabb, legszélsőségesebb esetben sikerült reprodukálni az üzemanyagtank végzetes sérülését. A vizsgálódások szerint 27 haláleset származott az érzékeny üzemanyagrendszerből, ugyanannyi, mint amennyit például a Pinto váltóproblémája okozott. Mindenesetre az időközben zajló 117 per eredményként végül visszahívtak 1,5 millió autót, de nem csak ez, hanem a vesztes perek is hatalmas összegbe fájtak – csak a Grimshaw v. Ford Motor Co. perben 127,8 millió dollártól válhatott meg a kék emblémás gyártó.

Letartóztatás azonban nem történt az ügyben, így némileg kakukktojás az eset, viszont manapság egy hasonló ügynél kétségtelen, hogy fejek hullanának. Viszont pontosan a Pinto esete az, amelyik miatt ez megváltozott – pedig érdekesség, hogy a modellben arányaiban nem történt több haláleset, mint az akkori Toyota Corolla vagy Volkswagen Beetle modellekben.

Nyári élmények - az első ütközésig

A Tucker 48

Az 1948-ban bemutatott Tucker 48 egy vadonatúj vállalat vadonatúj fejlesztése volt – akkoriban technológiai megoldásaival valóságos űrautónak hatott. Nevezhetnénk a kor Teslájának is, a cég vezetői ugyanis Elon Musk-hoz hasonlóan nagy ígérgetők voltak, azonban nem volt mellette rakétaipari cégük és egy rakat másik vállalatuk, amivel hosszú távon finanszírozni tudnák a nagy veszteségeket.

Így amikor kiderült, hogy a Tucker még el sem kezdte legyártani azokat az autókat, amelyekhez utólagos kiegészítőket adott el, rögtön csalás vádjával elkezdtek vizsgálódni a márkával kapcsolatban. Olyannyira, hogy a vezetők előzetes börtönbüntetés mellett komoly letöltendő szabadságvesztéssel is szemeztek – csak végül kiderült, hogy mégis fair módon jártak el.

Ez azonban elég volt ahhoz, hogy meginogjon a befektetői kedv, így a márka mindössze 51 autó legyártása után csődbe ment. A Tucker 48 a gyűjtők álma lett, főleg, miután Francis Ford Coppola (szintén Tucker tulajdonos) 1988-ban filmet is forgatott a történetről. 2012-ben a 43-as számú Tucker modell elképesztő 2,915 millió dollárért cserélt gazdát, legutóbb pedig két éve a 49-es modell kulcsát adták át 1,5 millió dollárért cserébe. A magas ár nem véletlen: a még létező modellekből mindössze két tucat van magánkézben.

A Tucker esete fájó pont - hiábavaló gyanúsítás miatt (is) csődölt be a márka

Börtön nélkül gyilkosságért

Nem lehet csodálkozni azon, hogy fél évszázaddal ezelőtt mennyire másképpen működött a világ, a következő botrány azonban már az új évezredben, méghozzá 2000-től kezdődően robbant ki. A borulékony Ford Broncót váltó Explorer zajos siker lett az Egyesült Államokban, sőt, a típus népszerűségét a Firestone botrány sem árnyékolta be.

Pedig a váratlan durrdefektre hajlamos abroncsok legalább 100 halálesetet okoztak, és annak ellenére, hogy a Firestone az eszeveszett hőség, a túl alacsony guminyomás, valamint az Explorer futóművének rossz kialakítása számlájára írta az eseteket, azért csak visszahívott világszerte 6,5 millió abroncsot. A Ford aztán további 13 millió abroncs cseréjét perelte ki a vállalatból, amely folyamatosan a kékoválosokat hibáztatta – ők ugyanis a megrendelésben szereplő előírásoknak megfeleltek. Végül televízión keresztül, a kongresszusi meghallgatáson estek egymásnak a vállalatok vezetői, akik dollármilliókat adtak ki egymás beperlésére. Az eredmény: a következetes hárításnak köszönhetően máig nincs meg a tragédiák felelőse.

Explorer és Firestone - nem a legnyerőbb párosítás

Amikor már a légzsák sem segít

A friss botrányok sorát gyarapítja a Takata cég esete, amely nagyjából minden országban, így Magyarországon is rengeteg modellt érint/érintett. Összesen közel húszmillió modellben kellett kicserélni a légzsákokat azok hibás működése miatt (de végül akár 30 millió érintett modell is lehet), a túl gyorsan felfújódó, sőt, akár felrobbanó „lufik” ugyanis fémdarabokat küldhettek a vezető és utasa arcába – ami pedig nem a tartós egészség záloga, amelyet az is bizonyít, hogy tizenegy bizonyított halálesetet okozott a hiba.

Műszaki hibák előfordulnak, mondhatják a perekben védekezők, azonban arra már nincs mentség, hogy már 2004-ben tudott a Takata és a Honda is a légzsákok hibájáról, visszahívás azonban csak a botrány kirobbanása után, jó pár évvel később történt. A Honda ezért 70 millió dollár, a Takata pedig az elhallgatás napjától kezdve napi 14000 dolláros büntetést kapott – ismert letartóztatás azonban végül nem történt.

Az ideális eset így néz ki - a Takata légzsákok esetében sajnos nem volt sok ideális eset

Az első

A dízelbotrány sok áldozatot szedett, és bár ezúttal az Audi vezetője ül pár hétig biztosan rácsok mögött, a sort érdekes módon nem egy felelős vezető, hanem egy mérnök kezdte meg. 2017 augusztusában James Liangot, a Volkswagen egyik motorfejlesztőjét ítélték 40 hónap börtönbüntetésre. Mr. Liang ugyanis aktívan közreműködött a csaló szoftver fejlesztésében, amit természetesen felettesei parancsára, kiegészítő anyagi haszon nélkül tett, mégis őt állították elsőként a kirakatba.

A bírói ítélet szerint ugyanis Mr. Liang „túl hűséges” volt a német autógyártóhoz, amely a csalás révén hatalmas gazdasági és környezeti válságot okozott. Az 1980-as évek óta ott dolgozó 63 éves, nyugdíjazás előtt álló mérnöknek a hivatalos álláspont alapján fel kellett volna mondania havi bruttó nyolcmilliós bérezésű állásából és lelepleznie a csalást. Hiába működött együtt a bírósággal, az otthoni őrizetes ítéletet így sem tudta elkerülni.

A Volkswagen emissziós csalása messze a legnagyobb autóipari botrány

Audi-vezér a rácsok mögött

A környezet védelme kimagasló fontosságú, a csalás pedig nem szép dolog, mégis a halálesetekkel járó hibák, az ismert életveszély elhallgatása, a sokszor filléres javítások elhagyása nem járt börtönnel, erre Rupert Stadler jelenleg ott pihen a hűvösön – kicsit érthetetlen, nem?

A Volkswagen csoport problémamegoldó embere már 8 éve kormányozta a négykarikás márkát, most pedig azért tették kényszerpihenőre, nehogy visszatartson adatokat a dízelbotrány kapcsán zajló nyomozások során. A hírek szerint ráadásul Stadler már a neve tisztázása után sem ül vissza a vezetőülésbe, helyette átmenetileg a marketingfőnök, Abraham Schot irányít.

A bizonyítékok elhallgatásával vádolt vezetőt tehát bedarálja a dízelbotrány, ami nem mellesleg a történelem legnagyobb autós botránya is – kiindulópontja egy autóipart átformáló folyamatnak. Ráadásul ebből is látszik, hogy bő 20 milliárd dollárnyi kártérítés és egy hatalmas visszahívási sorozat után közel sincs vége a botránynak, miközben az innen-onnan érkező független vizsgálatok alapján feltételezhetjük, hogy márkától függetlenül több károsanyagot bocsátanak ki a 2008 és 2015 közötti dízelmotorok, mint azt kellene. Anélkül, hogy ezúttal hosszan belemennénk: az abszolút igazság kiderítéséhez a teljes mérési rendszer átfogó reformja szükséges a valós körülményeknek megfelelő mérésekkel – és többek között ez is egy olyan dolog, amelyhez a dízelbotrány katapultál el minket.

Kommentek