Az alábbi cikkünk még egy korábbi holnapstruktúrából származik, így előfordulhatnak szerkesztési hiányosságok. Megértésüket köszönjük.

Öröm az ürömben, ha egy közlekedési balesetben nem történik személyi sérülés, azonban a kisebb koccanások és ütközések esetén is fontos, hogy megfelelően kezeljük a helyzetet, hiszen egy ilyen esemény nem játék – ha más nem, anyagi károk gyakorlatilag minden esetben keletkeznek. Azt vesszük most számba, hogy egy esetleges baleset esetén mik a legfontosabb teendők és szabályok, melyeket mindenképpen be kell tartanunk.

A kisebb településeken talán ritkábban, de Budapesten nap mint nap számtalan kisebb vagy nagyobb koccanás és ütközés történik, a résztvevők pedig sokszor nincsenek tisztában, hogy  ilyenkor mi is a teendő. Az első és legfontosabb, hogy semmiképpen se hagyjuk el a helyszínt, sőt, bármilyen jelentéktelen is a baleset, azonnal álljunk meg, és autónkat hagyjuk abban a pozícióban, amiben megállt – még akkor is, ha ezzel útban vagyunk, hiszen sosem tudhatjuk, hogy a másik fél hogyan reagál, és ki kell-e hívnunk a rendőröket.

Személyi sérülés esetén kötelező mentőt és rendőrt hívni

Amennyiben személyi sérülés történik a balesetben, kötelezően ki kell hívnunk a rendőrséget és a mentőket, míg minden más esetben ez opcionális, de amennyiben nagyobb károk keletkeztek, esetleg közüzemi feladatokat ellátó járművel ütköztünk (BKV busz, stb…), érdemes kihívni a hatóságokat. Ugyanez igaz akkor is, ha nem sikerül megegyezni arról, hogy ki volt a hibás, noha ilyenkor számolnunk kell azzal is, hogy bárkit is talál „bűnösnek” a kiérkező rendőr, azt bizony bírsággal is sújtani fogja. Ilyen esetekben fontos, hogy az érintett autókat, vagy egyéb járműveket ne mozdítsuk el, hiszen máskülönben a rendőr nem fogja tudni megállapítani, hogy ki volt a felelős – ilyenkor esetleg érdemes egy-két szemtanút is megkérni arra, hogy várja meg a hatóság kiérkezését.

Amennyiben a rendőr megjelent a helyszínen, úgy azt már csak az engedélyével hagyhatjuk el, de ezen kívül más teendők nem lesz. Amennyiben mégis a közös megegyezés a cél, és ezt sikerül is megvalósítani, úgy a járművekkel érdemes minél előbb félreállni, hogy ne zavarjuk a többi közlekedőt – bár mielőtt ezt megtennénk, a biztonság kedvéért talán érdemes néhány fotót készíteni az autókról, amit manapság már szinte bármelyik okostelefonnal megtehetünk. A pontos dokumentáció érdekében nagyon fontos, hogy tartsunk magunknál baleseti bejelentőlapot, hiszen ezzel tudjuk majd a biztosító felé bejelenteni a káreseményt. A sokak által betétlapként ismert dokumentumot akár az internetről is le lehet tölteni ide kattintva, és érdemes egy tollat is tartani az autóban, hogy ez se akadályozza a kitöltést.

Így néz ki a baleseti bejelentő - a cikkben található linken letölthetik

A kitöltésnél ügyeljünk a részletekre, helyesen adjuk meg az adatokat, és a rajzot is pontosan alkossuk meg, hiszen a biztosítók számára ez jelenti a kiindulópontot. Amennyiben mégsem lenne nálunk bejelentőlap, úgy mindenképpen jegyezzük fel a legfontosabb adatokat és a történteket egy papírlapra, amit mindkét fél aláírásával hitelesít – ez azért fontos, hogy semmiképp se járhassunk rosszul ha utólag mégis megváltoztatná a véleményét valamelyik fél. A személyes adatainkat és a biztosításunk adatait az ilyen balesetek esetén egyébként kötelességünk megosztani a másik féllel, nem hivatkozhatunk arra, hogy ezek nem tartoznak rá. Lehetőségeinkhez mérten azt is ellenőrizzük, hogy pontos adatokat ad-e meg a másik fél, nehogy hamis információkkal próbáljon meg kibújni a felelősség alól. Érdemes a tanúk adatait, telefonszámát is elkérni, ha mégis szükség lenne a közreműködésükre.

Az is fontos a biztosítóval kapcsolatban, hogy mindkét félnek jelentkeznie kell a károkozó biztosítójánál, ám míg a károkozónak erre csupán 5 nap, a károsultnak 30 nap áll rendelkezésre. Amennyiben külföldön történik egy baleset, amelyben mi vagyunk a károsultak, úgy az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban honos gépjármű biztosítójának kötelezően lennie kell egy Magyarországon kijelölt kárrendezési megbízottja, akihez itthon is benyújthatjuk az igényeinket – amennyiben ezt nem kívánjuk külföldön megtenni a külföldi biztosítónál.

Természetesen ilyenkor is ki kell tölteni a kárbejelentőt, hogy tudjuk igazolni a történteket – mivel ez a betétlap egész Európában szabvány, így a saját, magyar nyelvű nyomtatványunk gyakorlatilag tolmácsként szolgálhat a külföldi autósnál lévő dokumentum kitöltéséhez is – és ez természetesen fordítva is igaz. Ugyanakkor amennyiben mégis bizonytalannak érzi a helyzetet, érdemes értesíteni a hatóságokat.

Mindig legyünk észnél és figyeljünk oda a részletekre

Persze nem csak két autó ütközhet egymással, hiszen az is előfordulhat, hogy a vezető hibájából egy négykerekű nekimegy egy tereptárgynak, vagy egy vad szalad ki elénk, esetleg egy gyalogost, vagy biciklist sodorunk, vagy ütünk el. Amennyiben személyi sérülés történik, természetesen ilyenkor is kötelező mentőt és rendőrt hívni, ezen kívül szintén érdemes értesíteni a hatóságokat, amennyiben az autónk mozgásképtelenné válik, netán útban van. A vadkár esetén szintén érdemes szólni a rendőrségnek, hiszen csak a hatóság tudja hitelt érdmlően, cáfolhatatlanul bizonyítani a körülményeket, a jegyzőkönyvet pedig egy későbbi kártérítési per esetén tudjuk majd használni a vadásztársaság ellen, amelyik hibájából szerintünk történt a baleset.

Bármi is történjék tehát az utakon, mindig érdemes észnél lenni, és semmiképpen sem szabad elveszíteni a fejünket. Amennyiben hibáztunk, érdemes azt beismerni, mivel amennyiben a kiérkező rendőr is a mi felelősségünket fogja megállapítani, úgy bírságra, vagy akár nagyobb büntetésre is számíthatunk. A baleseti bejelentő pedig mindenképpen legyen nálunk minden esetben, és amennyiben valamiben nem vagyunk biztosak, ne habozzunk értesíteni a hatóságokat.

Kommentek