Használati utasítását vérrel írják

Nyomtatás

Kevés olyan szimpla, kétállapotú kapcsoló van az autóban, amit annyi tévhit övez, mint az első ködfényszóró és a hátsó ködlámpa, vagy ködzárófény, amit józan ész helyett KRESZ idézetek, meg KÖHÉM rendelet szövegeivel, ’úgyse’ mondatokkal magyaráznak.

A hátsó ködlámpa logikusan arra szolgál, hogy erősebb fényforrása lévén kompenzálja a ködben csökkenő látótávolságot, magyarul időben észrevegyen a mögöttünk haladó. Pont ugyanebből az okból érdemes felkacsolni sűrű hóesésben, nagy felhőszakadások esetén - indokolt esetben. Az indok pedig nem más, mintsem ha úgy látjuk, hogy mi sem látunk, tehát feltehetőleg minket sem látnak. Értelemszerűen bármilyen nagy is a köd, vagy rossz az idő, ha szorosan mögöttünk követ egy másik jármű, sűrű a forgalom, akkor okafogyottá válik a használat, ezért illik lekapcsolni, hogy a nagyobb fényerő miatt ne zavarjuk a többi közlekedőt.

Sokan óriási sértésnek veszik, ha valaki hátsó ködlámpát kapcsol, időnként autós újságírók is kampányolnak miatta, pedig ha nem folyamatosan haladunk egy felkapcsolt ködlámpás autó előtt vagy mögött, az minimális zavarást jelent, viszont növeli a közlekedés biztonságát. Ilyen alapon este is zavaró, ha tetszik, felesleges lehet a világítás a járműveken, mondjuk egy pirosnál állva.

Azt már csak halkan merem leírni, hogy megfelelő követési távolság mellett, ami sűrű ködben jelentősen nő, sok esetben a hátsó ködlámpa pont azt segíti, hogy biztonságos távolság tartása mellett is támpontot adjon az előttünk haladóról. Az autópályán divatos 'Vak vezet világtalant vonatozás a semmibe' című illuzionista mutatvány esetén persze bármilyen formája a világításnak zavaró.

Előbbinél még egy fokkal nagyobb misztikum az első ködfényszóró, melynél sokan vallásosan hiszik, hogy az egyetlen célja, hogy segítse a sofőrt a látásban. Mikor felkapcsolják, és rájönnek, hogy csak korlátozottan segít, egyből el is hagyják, sőt még tompított fényszórót sem kapcsolnak, mondván csak kifehéríti a ködöt. Erre kontráznak rá a fényallergiások, akiket őrülten zavar a manapság már jellemzően a lökhárító alján levő fényforrás. Ez a legnagyobb téveszme, ugyanis főleg országúton a tompított fényszóró és a ködfényszóró másodlagos célja az, hogy minket lássanak a szembe jövők, netán előző autósok. Erre is van ellenérve a struccpolitikusoknak, mondván úgysem látszódom sokkal jobban a lámpákkal, meg egyébként is, ködben senki ne előzzön.

Aki sokat jár ködös időben országúton, az számtalanszor belefut a következő szituációba: utolér egy lassan cammogó járművet, például egy munkagépet, amit jó lenne leelőzni. Lenne is hosszú egyenes útszakasz, a ködfényszórót használókat még látja is szemből, a fényszóró is dereng a távolban. Viszont ködben nem lehet tudni, mert nem látszik, hogy jön-e szemből olyan jármű, ami „hithűen” nincs kivilágítva. Ilyenkor az autósok többsége furcsa módon esélyt ad az időjárásnak, hogy tisztuljon a köd, majd ha ez nem következik be néhány perc, esetleg tíz perc cammogás után, erőt vesz magán, és előz vakon, bízva a szerencséjében. Így nem ritkán veszélybe sodorva magát és másokat.

Aki teheti, az előzőek miatt kapcsoljon ködben legalább országúton első lámpákat, még annak árán is, hogy kissé fehéríti a képernyőt! A ködlámpák ugyanis nem csodaszerek, csak többet érnek semminél. A biztonság felé tévedni, és esetleg túl óvatosan használni a fényeket mindig kisebb baj, mint fordítva.




Szóljon hozzá!

A hozzászólások nem tükrözik az Autó Pult véleményét, értük az oldal nem vállal felelősséget.
Regisztráljon Ön is! A regisztrált felhasználók hozzászólása azonnal megjelenik.

Share/Save/Bookmark