1894 előtt még senki sem ismerte azt a szót, hogy „autó”. Kevesebb mint két emberöltővel ezelőtt a motorizáció igencsak gyerekcipőben járt, s egyetlen villanással később, 2016-ban a járműállomány már közel 1 milliárd példánynál tart világszerte. A hihetetlen mértékű tudományos és technikai fejlődés mögött büszke férfiak (és néhány Hölgy) munkássága, tudása, s ami a legfontosabb; szenvedélye áll.
Szenvedély nélkül ugyanis bármelyikük emberfeletti teljesítménye is elképzelhetetlen lenne, de mára gyárak dübörögnek, autópályák kígyóznak szerte a világon, miközben utcai autóinkkal akár 400 km/óra feletti sebességgel száguldhatunk a legkisebb megerőltetés nélkül
Benz, Daimler, Ford, Porsche, Peugeot, Renault - csak néhányan az úttörők közül
Vajon Carl Benz 130 éve tudott arról, hogy 1886. január 29-én az egész világra hatással lesz? Ez volt az a nap, amit ma az autózás születésnapjaként tartunk számon, ugyanis mindannyiunk hőse ekkor ballagott be a szabadalmi hivatalba, hogy a 37435-ös sorszámú nyomtatvánnyal bejegyezze találmányát.
A Patent-Motorwagen 0,8 lóerős teljesítménye és a 16 km/órás végsebessége napjainkban már igencsak szerénynek tűnik, ám a hódítók előtt még olyan kishitű kijelentések emeltek korlátokat, minthogy „az emberi test képtelen 50 km/órás sebesség elviselésére”, vagy, hogy „mesterséges repülő tárgyat építeni lehetetlen”.
Sok évnyi pereskedés után futószalagon a Ford T-modell
Az olyan, mára közismert nevekkel bíró hódítók, mint Carl Benz, Gottlieb Daimler, Louis Renault, Armand Peugeot, Ferdinand Porsche vagy éppen Henry Ford persze nem ismertek lehetetlent. Az autógyárakat sorra bekebelező óriások még magukon viselik a legnagyobbak neveit, de ne engedjük azt sem, hogy hazánk büszkeségei feledésbe merüljenek!
Emlékezzünk hát meg Bánki Donátról és Csonka Jánosról, akik Wilhelm Maybach előtt, még 1893-ban szabadalmaztatták a fúvókás porlasztót. Ezzel a belső égésű motor (talán) végleg felülkerekedett a gőz- és elektromos hajtáson, és a Csonka-féle postaautóval megkezdődött a hazai autógyártás.
Barényi Béla a bogárhátúval. Később milliók életét menti meg.
Aztán Fejes Jenő a vas motorblokkoknál 30 százalékkal könnyebb konstrukcióval rukkolt elő. Galamb József már nem szorul bemutatásra, hiszen ő Henry Ford szárnyai alatt, a T-modellel vált világhírűvé, s feltalálta többek között a levehető hengerfejes motort és az automata sebességváltókban máig használatos bolygóművet is.
Schimanek Emil a gázolaj előmelegítésével tovább növelte a dízelmotorok hatásfokát, míg az 1997-ben elhunyt Barényi Béla a gyűrődési zónákkal megerősített utascellával milliók életét mentette meg, és Ferdinand Porsche előtt öt évvel vetette papírra a Volkswagen Bogár vonalait. János Viktor nevét már kevesebben ismerik, pedig Vittorio Jano néven a FIAT, az Alfa Romeo és a Ferrari számára is tervezett sport- és versenyautó motorokat. Nem hagyhatjuk ki a sorból Dr. Cser Gyula magyar mérnököt sem, aki a kombinált feltöltés terén alkotott nagyot még az első turbókorszakban, a '70-es években.
Korunk technológiáihoz érve elsősorban a 77 éves Dr. Anisits Ferencet, vagyis a "Dízelpápát" ildomos megemlítenünk, aki a dízelmotorok elektronikus vezérlésének nagy ismerője és egyben a BMW fejlesztő-központjának büszkesége, s az ő vezénylete alatt születtek meg a bajorok új generációs, "d" utónevű, common rail befecskendezőrendszerű dízelmotorjai, amelyeket immár közel 20 éve a világ legjobbjaiként tart számon a szakma - az első 'Anisits-féle BMW d motor' különben szériában 1998-ban jelent meg, és nem csak közúton, de a versenypályákon is komoly sikereket hozott.
Szerény 125 esztendő alatt jutottunk idáig
A felsorolást napestig folytathatnám, és szerencsére a hazai műszaki egyetemek padjait sorra hagyják el a megszállottságukból mit sem vesztő magyar mérnökök, így idén, az autózás 130. évfordulóján, de majd a kétszázharmincadikon is büszkén kihúzhatjuk magunkat!
Az olajkészletek kimerülésével (bár ezt már hányszor hallottuk...) és a hatalmas feltörekvő piacok fejlődésével persze sokan farkast kiáltanak és a hagyományos értelemben vett mobilizmus végét jósolják, de mi egy cseppet sem félünk, mert az emberi elme képes minden akadály legyőzésére. Ahogy az egykori szaúdi olajipari miniszter említette: „Ahogyan a kőkorszaknak sem az vetett véget, hogy fogytán voltak a kövek, a nyersolaj kora is jóval korábban befejeződhet, minthogy elapad a fekete arany.”
'A mozgás maga az élet' - nincs megállás
Hazánk autós Nagyjaira visszatérve: a zseniális, világhírű magyar mérnökök igazán megérdemelnek egy kis megemlékezést az automobilizmus 130. évfordulóján, mi pedig mivel is tudnánk jobban tiszteletünket tenni előttük, mint munkásságukat részletesebben bemutató cikkekkel, amelyekkel reméljük, hogy Olvasóink ismereteit is ki tudjuk bővíteni kissé. Július végéig bezárólag Csonka Jánosról, Galamb Józsefről, Bíró László Józsefről, Farkas Jenőről, Barényi Béláról, Dr. Cser Gyuláról és Dr. Anisits Ferencről biztosan olvashatnak az Autó Pulton, a közeljövőben pedig igyekszünk minél több híres magyar mérnököt bemutatni Önöknek.