2017. Április 25., Kedd

Frissitve:06:44:53

Könnyes szemmel – ezektől az autóktól búcsúztunk 2016-ban

Nyomtatás

Mielőtt teljes mértékben belevágnánk a 2017-es esztendőbe az Autó Pult Év Autója választással, még egy kicsit visszatekintünk azokra az autókra, amelyektől búcsút vettünk tavaly. 2016 ugyanis bővelkedett ezekben, igaz, vadonatúj modellek premierjeit is szép számmal köszönthettük.

Kezdjük a sort az Audival! A márkát közvetlenül érintő dízelbotrány már unalomig rágott téma, a hatása azonban kézzel fogható. A négykarikás gyártó ugyanis befejezte a hosszú távú versenyzést, így Le Mans-ban sem teszi tiszteletét. Tavaly láthattuk utoljára az Audi R18-as versenyautót, de nem ez az egyetlen modell, amelytől búcsút vehettünk.

Az R8 e-tron 2014-ben jelent meg sorozatgyártásban, és az elektromos modell bizony meghaladta idejét. Kifejlesztése emiatt vagyonokat emésztett fel, amely az árcédulán azonnal nyilvánvalóvá válik. Azonban hiperautós kvalitásokat és presztízst nem tudott felmutatni a négykerekű, így a népszerűtlenség vezetett végső búcsújához.

Csak emlékeztetésképp: az elektromos R8 két villanymotorja összesen 462 lóerőt és 920 Nm-t állít csatasorba, ami 3,9 másodperces 0-100 km/h-s sprintidőhöz segíti a nehézbombázót. Viszont a legmeglepőbb adat nem ez, hanem a 450 km-es kommunikált hatótáv. Persze ehhez óriási akkura volt szükség: a padlólemezbe, T-alakban beépített akku kapacitása 92 kWh, ami bár nem tesz túl jót a tömegnek, garantáltan alacsony súlypontról gondoskodik. A kiváló hatótávban fontos szerepe van a szuperautók között kivételesen alacsony, 0.28-as cw-értéknek is. Az Audi nem titkoltan kommunikálta már a kezdetekben, hogy az R8 e-tron hiába kerül szériagyártásba, inkább egy guruló high-tech kutatólaborként kezelik.

Persze az elektromos szuperautó az árával sem számított túl vonzónak, hiszen 1,1 millió dollárba került, ami egyszerűen túl soknak tűnt még a csúcstechnika ellenére is. Sokak számára az is tehernek bizonyulhatott, hogy hibajelentéseket és tapasztalatokat kellett megosztani a mérnökökkel, magyarán szólva aktívan részt venni a következő generációs elektromos hajtás fejlesztésében.

A Citroën C5 teljesen más okok miatt mondott búcsút. A 2000-ben bemutatott modell már bőven elért modellciklusa végére, megszolgálta idejét, és csendben nyugdíjba vonult. Utód hiányában viszont a francia márka egyelőre kivonult a klasszikus középkategóriából, pontosabban egy ide törekvő testvérmodellt, a DS 5-öt hagyott kínálatában. Utóbbi sem úszta meg leköszönés nélkül: a dízel-hibrid hajtáslánc távozott végleg a palettáról.

A Ford Ka is azon modellek között van, melyek forgalmazása megszűnt tavaly. Igaz, az alapok még élnek a Fiat 500 képében, hamarosan új kisautó viseli majd a nevet, amely az új Fiesta alapjaira épülve törekedhet elődjénél nagyobb sikerre. Addig is a név a brazil testvéren él tovább.

Tavaly rajongók ezreit rázta meg a hír: a Land Rover bejelentette, hogy befejezte legfontosabb modelljének gyártását: a több mint 2 millió példányban legyártott Defender terepjáró most fejezte be 68 éves pályafutását. Az utolsó modell a márka híres Solihull-i szalagjáról gördült le, a tulajdonos pedig nem meglepő módon maga az anyacég.

Solihullban 1983 óta, vagyis idestova 33 éve folyik a Defenderek összeszerelése, s az elmúlt időszakban kizárólag itt készültek a legendásan megbízható és hihetetlen terheléseket elviselő munkagépek, amelyek világszerte óriási rajongótáborra tettek szert. A közel 70 évnyi gyártás azt jelenti, hogy (a jelenlegi mércével nézve) átlagosan bő 10 ’autóöltőnyi’ produkciót élt meg a Defender. Persze időközben nagyon sokat faragtak rajta a britek, azonban az alapforma még az utolsó években is igencsak hasonlított az őshöz, vagyis a Land Rover Series modellekhez. A Land Rover különben az eredeti terek szerint már egy hónapja befejezte volna a gyártást, azonban akkora kereslet mutatkozott a gyártás befejezésének hírére az ügyfelek részéről az utolsó szériájú modellre, hogy muszáj volt meghosszabbítani a kitűzött határidőt. Apró érdekesség: ha még két évig elodázták volna a gyártást, akkor a modell átvette volna a minden idők legtovább gyártott autójától (a Volkswagen Bogártól) a koronát.

A Solihull-i gyár pedig szintén nem zárja be kapuit, ugyanis egy Defender / Land Rover Series restaurálóprogram indul az üzemben, ahol a tapasztalt dolgozók gyári minőségben fogják restaurálni az öreg Land Rovereket. Az öreg málhás tehát hiába köszönt le, a valóságban mégiscsak tovább él, csak a szumma darabszám nem fog bővülni.

A Nissan Note gyártása meglehetősen váratlanul fejeződött be a tavalyi évben. Az egyterűs jellegű kisautó leköszönésének az oka a Micra új generációjának bemutatkozása, amely a gyártó várakozása szerint elszívja majd a Note-tól az érdeklődőket. Ez jó hír: ezek szerint meglehetősen erősre sikeredett az új kisautó.

Valójában régóta elköszönt tőlünk, de igazán 2016-ban tehettünk pontot a Saab történelemkönyvének végére. A márka újjáélesztése sokáig lebegett a levegőben, sőt, aktív cselekedet is volt rá, de a név tulajdonosa és a gyártóeszközök tulajdonosa nem tudott megállapodni, így 1945 után jó időre megszűnik a svéd prémium márkanév.

A Rolls-Royce Phantom Coupé és Drophead modellek története a Nissan esetéhez hasonlít: egy-egy új modell vette át az idősebb, 2007-2008-ban bemutatott típusok helyét. A Wraith és a Dawn tükrében pedig nem sajnáljuk a két zászlóshajó leköszönését.

A Volkswagen Golf Cabriolet idestova 37 éve volt velünk, bár utóbbi szót érdemes idézőjelbe tenni: a típus bizonyos ideig nem volt jelent a magyar piacon. A kabrió szegmens méretének csökkentésével a Golf és a Beetle nyitott változatából az egyiknek mennie kellett – végül előbbit érte utol a vég.

Ha már versenyautóval kezdtük, versenyautóval is foglaljuk keretbe a búcsúzók sorát: a nyitott Golf mellett az igazán mérges kistestvér, a Polo WRC is elköszönt, vele együtt pedig hosszú évek után új autógyártó ülhet fel a Rali Világbajnokság trónjára.

Végül egy fájó, de tanulságos bukta: a Volvo S60 Cross Country, amely mindössze egyetlen évet élt. A 2015-ben bemutatott emelt hasmagasságú, „terepes” szedán számos ellentmondást magán viselt, de akadt rajongója is. Sajnos utóbbi csoport nem tartozott a vásárlók közé, akik akár osztálytalálkozót is tarthatnak: életének egyetlen esztendője alatt mindössze pár tucat S60 Cross Country kulcsát adták át – a tesztünkben is látható V60 CC viszont folytatja a pályafutását.




Szóljon hozzá!

A hozzászólások nem tükrözik az Autó Pult véleményét, értük az oldal nem vállal felelősséget.
Regisztráljon Ön is! A regisztrált felhasználók hozzászólása azonnal megjelenik.

Share/Save/Bookmark