Méltó volt a nevéhez a nürburgringi versenypálya hírhedt északi köre a hétvégén rendezett 24 órás versenyen, ahol összesen 97 versenyautó állt rajthoz a GT3, GT4 és TCR kategóriákban. Nem túlzás azt állítani, hogy a Nürburgring-Nordschleife talán a legnehezebb versenypálya a világon. A közel 23 kilométeres pálya nagyon szűk, nincsenek megfelelő bukóterek, az aszfalt minősége versenyautós mércével botrányos, dimbes-dombos és 160 kanyart kell bevenni egy kör alatt.

Szombaton 15:30-kor két csoportban (GT3, valamint összevont GT4 és TCR mezőny) rajtolt el a mezőny, igen heves esőben. A mezőny tagjai egymás sarkában loholva, óriási vízpermetet verve próbáltak meg pozíciót fogni, amely meglepő módon komolyabb balesetek nélkül sikerült is. A korábbi makaói futamgyőztes Rafaelle Marciello által vezetett Mercedes-AMG néhány kanyar után az élre állt és igen jelentős előnyt autózott ki a harmadik óra végére.

A BoP rendszer miatt a motorerő különbségre nem nagyon számíthattak a versenyzők, sokszor alig fél méterre száguldottak egymás mögött, ezért nagyon fontos volt a futómű beállítása a változékony körülményekhez. Nagyon jól szemlélteti ezt, hogy a rajtnál az élre ugró Ferrari 30 perc múlva már csak a 29. helyen volt, azaz a szoros GT3 mezőnyben percenként veszített egy pozíciót.

Az első órában lenyugodtak a kedélyek, beálltak a pozíciók. Az alábbhagyó eső mellett csak a GT4 és TCR autók látványos átugrása okozott izgalmat a GT3-as versenyzőknek. A második órában aztán elkezdődött, amire előzetesen is számítani lehetett. Az egyik legnagyobb múlttal rendelkező Walkenhorst csapat 100-as rajtszámú BMW M6 GT3-ja csapódott a palánknak. A balesetet követően a pályabírók nem voltak éppen a helyzet magaslatán, ugyanis a verseny szabályai lehetővé teszik a versenyautó visszaszállítását a bokszba és ha az autó menthető, akkor visszaállhat a versenybe. A BMW-t viszont olyan helyre vontatták, ahonnan nem lehetett a trélerre felhúzni, így hiába lett volna menthető az autó, még a helyreállítás esélye is elúszott a csapat számára. A csapatfőnök Jörg Müller az autó mellett állva, a rá távolról ráközelítő kamerába ordítva, gesztikulálva fejezte ki nemtetszését, amit a német nyelv különösebb ismerete nélkül is sikerült megértenem.

Az éj leple alatt kissé eluralkodott a fejetlenség

Innentől sajnos nagyjából félóránként történt egy-egy baleset és az őszi időpont miatt sötétedni is korábban kezdett. Az eső ismét erősödött, miközben az élen haladó két Mercedes-AMG folyamatosan csatázott elől. A 4-es rajtszámú autóval versenyző Manuel Metzger végül átvette a vezetést a 9-es rajtszámú géppel versenyző Rafaelle Marciello-tól és fokozatosan kezdett elszakadni tőle. Ekkor azonban egyetlen pillanat elég volt és máris összetörte az autóját. A Zöld Pokol újra büntetett. Érdemes megnézni videón is, milyen körülmények között vezetnek ilyenkor.

A következő esélyes csapatként a gyári támogatású Lamborghini esett ki műszaki hiba miatt.

A verseny negyedik órájában bekövetkezett, amire senki se számított. A 9-es számú Mercedes is a falban végezte. De szerencse a szerencsétlenségben, hogy megismétlődött a tavalyi spa-i 24 óráson történt eset, hogy az egyre szaporodó balesetek miatt végül a stewardok belengették a piros zászlót, ami nagyon jó döntés volt. A tempó óriási, a bukótér leginkább semmilyen, az életnél nincs fontosabb, így másnap hajnalig nem is indult újra a verseny, egész éjjel szakadt.

A csapatok az éjszakai kényszerszünet alatt rendezték soraikat, sok balesetező autó vissza tudott állni a mezőnybe, igaz a helyreállított 9-es Mercedest végül ismét végzetes baleset érte; végleg kiestek a versenyből.

Éjszaka + szakadó eső: piros zászlós párosítás

Az újraindított rajt lehetőséget adott az este folyamán lemaradt Audi-val, BMW-vel induló csapatoknak a jó helyezések megszerzésére. A kétszeres Daytona 24 és Sebring 12 győztes Mirko Bortolotti Audija és a WTCR menő Nick Catsburg által dirigált ROWE BMW feszült egymásnak az 24 órás verseny utolsó két órájában, amely végül a BMW tíz éve várt győzelmével zárult, teljesen megérdemelten. A dobogó harmadik fokára a Schnitzer BMW legénysége állhatott fel, soraiban egy másik WTCR versenyzővel, Augusto Farfussal.

Az idei verseny ismét bebizonyította, hogy a hosszú távú versenyeken nincs papírforma és a kockás zászlóig nincs lefutott verseny. A 97 induló autóból mindössze 74 látta meg a célvonalat. Ha nincs a piros zászlós fázis, ez a szám vélhetően még alacsonyabb lett volna.

Érdekes, hogy Le Mans-hoz hasonlóan a Porschének idén itt sem termett babér, viszont az ott brillírozó Aston Martin most szintén „láthatatlan” volt.

A Porsche, az Aston Martin és a Mercedes is a háttérbe kényszerült

Nehezítette az emberi oldalát a versenynek, hogy a mezőny tagjainak jó része nem is 24 órán, hanem akár 30 órán át is versenyzett, ugyanis több más bajnoki szériában is most volt verseny, így a pilóták zöme vagy itt a helyszínen, vagy másik versenypályán már megmérkőzött a szombati nap délelőttjén és azt követően vágott neki társaival az egynapos futamnak.

Egyébként a verseny presztízsét jól mutatja, hogy a nevezettek listáját böngészve a mai autósport krémje itt volt, az F1-es versenyzőket nem számítva. Rajthoz állt Tiago Monteiro, Tom Coronel, Augusto Farfus és Nick Catsburg a WTCR-ből, itt volt Jules Gounon a WEC-ből, aki egy hete még Le Mansban nyomta a gázt, továbbá a korábbi DTM menők közül René Rast és Martin Tomcyk is megmérette magát.

A 2017-ben ugyanitt első helyet megszerző kétszeres ADAC GT-Masters bajnok Kelvin van der Linde a verseny után úgy nyilatkozott közösségi oldalán, hogy az itt indulók túl vannak életük legnehezebb versenyén és valószínűleg az Ő rutinját és tapasztalatát ismerve ez egyáltalán nem volt túlzás. Érdekesség, hogy az összetett harmadik helyen befutó BMW volánja mögött ült a debütáló 24 órás versenyén részt vevő öccse Sheldon van der Linde, akivel szoros csatákat vívtak az élbolyban.

Azt gondolom nem mehetünk el szó nélkül az amerikai filantróp testvérpár, a Glickenhaus fivérek teljesítménye mellett sem, akik szinte a semmiből hozták létre a Scuderia Cameron Glickenhaus csapatot és a Ferrari motorral hajtott SCG004c versenyautójuk az összetett 14. helyen ért célba. Az autót már a legnagyobb versenyeken indítják és már jelezték, hogy jövőre indulnak a Le Mans Hypercar sorozatban is. Elismerésére méltó eredmény egy ilyen kis csapattól.

Irány Spa!

Ne feledjék a Kedves Olvasók, hogy jövő hónapban sem maradunk hosszú távú autóversenyzési élmény nélkül, hiszen Spa-Francorchampsban rendezik a Spa-i 24 órást. Kíváncsian várjuk, hogy a Mercedes revansot tud-e majd venni a mostani fájó eredményért.