Egy szolgáltatásjelleget hangsúlyozó tábla

Apropó, táblák: a „bezzeg országokban” a közúti munkahely végén még akár arra is van igénye a korlátozást kialakító szakembereknek, cégeknek, hogy olyan táblát helyezzenek ki, amiben megköszönik az úthasználók türelmét.

Igen, azért érezhetjük a mentalitásbeli különbséget. Ezek szerint a „bezzeg országokban” fontos a cégeknek az úthasználók megelégedettsége? Gyorsan hozzá kell tennem, hogy az M1-esen láttam már kirakva mosolygó arcos, a közúti munkahelyből még fennmaradó hosszt jelző táblákat és nagyon meglepődtem - illetve jólesett, amikor a végén táblával még a türelmemet is megköszönték – szerencsére ebben a tekintetben elkezdődött a felzárkózás.

Az érdekes tábláknak még mindig nincs vége; az Egyesült Királyság autópályáin azoknál a korlátozásoknál, ahol megszüntetik a leállósávokat és nem tudnak létesíteni megfelelő időközönként ideiglenes leálló-öblöket, ki kell alakítani egy hatékony, ingyenes autóelszállító szolgáltatást, tehát a lerobbant járműveket a nap 24 órájában ingyenesen elvontatják, amit táblával is jeleznek. Ó, ez milyen jó is lenne például az M0-áson, ahol szinte minden nap lerobban egy teherautó...

Lerobbant járművet ingyen elvontató szolgáltatást jelző tábla; sajnos nem hazánkban

Abban az esetben, amikor lekorlátoznak egy sávot, értelemszerűen csökken az adott útszakasz átbocsátó képessége, hiszen mérséklődik a használható forgalmi sávok száma, illetve a szükségszerű besorolások lassítják a forgalom áramlását.

A besorolásra egyrészt lehet statikusan is figyelmeztetni táblákkal, illetve léteznek besorolást segítő dinamikus rendszerek, amelyek szenzorral mérik, érzékelik a járműveket, és a forgalom függvényében utasítanak a besorolásra az ideiglenesen kihelyezett változtatható jelzésképű táblákkal (VJT), amivel csökkenteni lehet a torlódásokat, illetve kényelmesebbé, egyszerűbbé lehet tenni a besorolás folyamatát.

Így néz ki egy besorolást segítő dinamikus rendszer

Ha már a „VJT” tábláknál tartunk, érdemes megemlíteni azt az elvet, miszerint célszerű mindig az adott szituációnak megfelelő sebességkorlátozást elrendelni (ez az elv a magyar rendeletben és útügyi előírásban is megtalálható), tehát abban az esetben, ha éppen nincs munkavégzés, csökkenteni lehet a sebességkorlátozás mértékét és erre kiváló eszközt jelentenek a VJT-k, hiszen változtatni lehet a jelzésképüket és nem kell táblákat cserélgetni.

Megjegyzem, én már annak is örülnék, ha a munka végeztével betakarítanák az ottfelejtett, már indokolatlan 30-as (és társai) táblákat...

Sebességkorlátozás mértékét dinamikusan jelző VJT tábla

A változtatható jelzésképű táblákat Európában és az Egyesült Államokban is több helyen kiegészítik olyan rendszerrel, amivel jelzik a torlódás miatti utazási idő növekedését, illetve érzékelőkkel detektálják, illetve figyelmeztethetik a túlméretes járműveket, hogy az adott közúti munkahelyen nem fognak elférni, tehát használják a kialakított terelőutat.

A késedelmi idő jelzése változtatható jelzésképű táblákkal

Léteznek olyan ideiglenesen kihelyezett rendszerek, amelyek például VJT-kel figyelmeztetik a járművezetőket, hogy lassú, vagy nehezen manőverezhető tehergépkocsik állnak ki, vagy haladnak be a közúti munkahelyre, ezért figyeljenek jobban és csökkentsék a sebességüket.

Fontos a túlméretes járművek figyelmeztetése

A torlódások kialakulásának elkerülésében nagy szerepet játszik a közúti munkák időzítése. Az Egyesült Királyságban erre olyan nagy hangsúlyt fektetnek, hogy a forgalmasabb autópálya-szakaszokon a karbantartási, felújítási munkálatokat sok esetben éjszaka végzik, amikor a legkisebb a forgalom.

Természetesen ez plusz költséggel jár, és az útépítők munkáját nehezíti, viszont nem szabad elfelejteni, hogy a dugóban álló autók ugyanúgy plusz költséget jelentenek az államnak és az úthasználóknak is, hiszen növelik a környezetszennyezést, a járművezetőknek veszteségidőt, többlet üzemanyag-fogyasztást eredményeznek, „károsítják az idegrendszerüket”, tehát ironikusan nézve még az egészségügynek is plusz költséget okoznak. Emellett természetesen az időzítésnél érdemes figyelembe venni a forgalom éves jellegét, tehát nem túl ésszerű akkor „feltúrni” egy adott útszakaszt, amikor azon a legnagyobb forgalom várható, például iskolakezdéskor, hétvégi üdülőforgalom esetén és így tovább.

Ez a kép hazánkban is ismerős lehet

A biztonság mellett nagyon fontos forgalomzavaró hatása lehet a rosszul megoldott ideiglenes sávoknak. Itt egyrészt meg kell említeni a geometriai kialakítást.

Budapesten gyakran alakítanak ki olyan sávelhúzásokat, amelyeket személyautóval 20 km/h-s sebességgel sem képes bevenni egy átlagsofőr; tehergépkocsival, busszal meg egyáltalán nem, mert rossz ívűek és szűkek. Ennek az egyik szerencsétlen következménye, hogy ilyenkor sok sofőr lazán átmegy a szomszédos sávba, a mellette haladó pedig oda „szívódik fel”, ahova akar, vagy ahova tud.

A forgalmi sávok szűkössége hazánkban általános probléma egy-egy útfelújításnál

Természetesen a közúti munkához elegendő hely kell, hiszen számos esetben szükséges nagyobb biztonsági területeket kialakítani (főleg autópályákon), illetve magához a munkavégzéshez is szükséges a tér (főleg nagy, nehezen manőverezhető munkagépek használatakor) - viszont a munkaterület kialakítását is lehet optimalizálni, csökkenteni.

Egy újabb VJT tábla - hasznos dologA másik fontos szempont a sávok hatékony jelzése, főként útburkolati jelekkel. A városi kialakításoknál sok esetben csak a két ellentétes forgalmi irányt választják el, jelölik útburkolati jelekkel, viszont az egymás melletti azonos irányú sávokat nem. Továbbá nem szabad elfelejteni, hogy nem elég a sávokat kizárólag útburkolati jelekkel jelezni, hiszen azok hóban, nagy esőben csak korlátozottan láthatóak.

A városi forgalomirányításnál továbbá érdemes a jelzőlámpák jelzéstervét hozzárendelni a közúti munkahely miatt megváltozott irányok forgalmi jellemzőihez. Sokszor lehet látni olyan kereszteződéseket, ahol az egyik irányban azért alakul ki dugó, mert az adott zöldön sokkal kevesebb jármű halad át, mivel a gödrök, felmart útszakaszok miatt nem lehet a megszokott sebességgel közlekedni.

Ahogy azt az előbbi, közel sem teljes felsorolásból is láthatjuk, lehet még mit finomítani a hazai közúti munkahelyek kialakításain. Persze ezek mindenképpen hol kisebb, hol nagyobb pluszköltséggel járnak, és egyik sem csodaszer, sőt, ezek használatával is kialakulhatnak torlódások, viszont azoknak lehet a méretét és gyakoriságát csökkenteni, emellett pedig növelni az úthasználók biztonságosát, kényelmét. Amire ehhez feltétlenül szükség van, az egy előre számító, átfogó szemléletváltás mind az állami megrendelők, mind pedig az útépítők és az autósok körében.