Kia Stonic vs. Opel Crossland X – Családi autók négymillióért

Nyomtatás

Egy ideális világban négymillióért kaphatnánk egy tágas, kényelmes, csendes, erős, hiánytalanul felszerelt családi autót újonnan. De ideális világ nem létezik. A négymillió forint pedig nem sok pénz az újautók világában. Mégis, mintha ezt próbálnák cáfolni, a vadonatúj Kia Stonic és a Opel Crossland X éppen ezeket a határokat feszegeti.

Nem hibáztatjuk azt, aki egyszerűen nem tud már eligazodni a crossover/SUV modellek világában – sokszor már nekünk sem egyszerű. A trendeket meglovagolva az autógyártók egyre több emelt/puffaszott/terepes jellegű újdonságot hoznak ki, sokszor pedig az elnevezésekkel sem könnyítik meg az egyszeri vásárló helyzetét – elég csak a megtévesztő Opel Crossland X/Grandland X duóra, vagy a hamarosan érkező Volkswagen T-Roc/T-Cross kettősre gondolni. A csoportosításnál sem könnyű a helyzet: a kis és kompakt crossoverek mezőnye első ránézésre könnyen összeolvad, pedig gyakran ég és föld a különbség egy kisautó és egy kompakt autó alapjaira épülő modellnél.

Arányait tekintve a vadonatúj Kia Stonic és az Opel Crossland X (a Peugeot 2008 testvérmodellje) nem is lehetne különbözőbb. A Stonic inkább egy kissé felpumpált Rio, amelyet jól mutat az is, hogy az azonos platformra épített crossover csupán 35 mm-rel magasabb a kisautónál – ennek egy része pedig a megemelt futómű. Ezzel szemben a Crossland X jó 12 centivel magasabb, de nem csak ebben, hanem tengelytávban (+24 mm), hosszban (+72 mm) és szélességben (+ 65 mm) is nagyobb. Ez a differencia kívülről is jól látható, míg a Kia dinamikusabb, mokányabb felépítéssel bír, a Crossland X már-már egyterűs összhatással dolgozik. Megjelenésben mindkettő divatos, különösen, ha az alapfelszereltségként nem járó nappali menetfényeket és LED-es hátsó lámpákat is hozzávesszük.

Nem meglepetés, hogy a kívül nagyobb Crossland X belül is tágasabb, de az talán igen, hogy néhány centiméter ekkora különbséget eredményezhet. Elöl mindkét autóban jól el lehet férni, a Kia üléspozíciója személyautósabb, az Opelé magasabb, az átláthatóság hasonlóan jó. Mindkét modell ülései kényelmesek, de a villámos versenyzőhöz felár ellenében a márka AGR minősítésű székeit is megkaphatjuk, szélesebb körű állítással. Ha már állítás: felárért a hátsó üléssor is csúsztatható, amivel hasznos litereket nyerhetünk a csomagtér javára, amikor hátul épp gyerkőcök utaznak.

A hátsó sorban egyébként a Crossland X a nagyobb, ami valahogy a fényképek alapján nem látszik annyira, de az 1,9 méter magas Vajda János tesztpilóta itt egyértelműen nagyobb lábtérrel és fejtérrel szembesült, mint a számára már szűkös koreaiban. Ráadásul a Stonic hátratolt B-oszlopa és viszonylag kis hátsó ajtaja a be- és kiszállást sem teszi könnyűvé. Csomagtér tekintetében is reális a gyárilag 10-20 százalékos differencia: az Opel hátsó ürege valójában még ennél is nagyobbnak érződik, a 410 liter teljesen helytálló adat.

Felszereltségek terén mindkét modell nagyon jól áll, igaz, a Kiánál a csomagos felszereltségi politika némileg köti a kezünket, viszont az Opelhez hasonlóan szinte minden fontos extra elérhető, beleértve a fejlett vezetéstechnikai segédrendszereket. Külön piros pontot érdemel a koreaiak központi rendszere: az alapáron járó 7 colos egység könnyen leolvasható, jó helyen van, ráadásul gyorsan működik. Navigációt 250 ezerért kérhetünk hozzá (Opel: 220 ezer), de erre egyik márkánál sincs szükség, hiszen az Apple CarPlay vagy Android Auto alkalmazással ezt telefonunkkal sokkal ügyesebben megoldhatjuk.

A Crossland X a belső tér alapján is letagadhatja a francia rokoni ágat: egyértelmű, németes, szürke belsőt kapunk. A Kia is hasonlóan ergonomikus, de tesztautónk esetében a 200 ezres színcsomag révén sokkal divatosabb, narancsos betétekkel dolgozik, amely szín a díszvarrásokon és az üléseken is visszaköszön, rácáfolva a külső (szín tekintetében) szürkeségére.

A 3,7-4,0 milliós akciós alapárból már következtethetünk: a motortérben nem számíthatunk nagy csodára. Így is van, igaz, az első ránézésre olcsóbb Kia kapja a vehemensebb erőforrást. A Crossland X teli tankkal üresen mérve 1220 kilogrammos tömegét egy 1,2 literes háromhengeres szívómotorra bízták a tervezők, míg a nála 80 kilóval könnyebb Kiát egy ötven köbcentivel kövérebb négyhengeres mozgatja. Ennek dacára a különbség papíron kicsi: 81 vs. 84 lóerő, 118 vs. 121 Nm, és ugyanolyan 5,2 l/100 km-es fogyasztási adat.

A valóságban azonban ezen a szinten pár lóerő és 80 kilogramm differencia világokat jelenthet: az Opelből átülve a Kia szinte rakétának érződik. Ehhez persze hozzájárul, hogy a Stonic váltóáttétele borzasztóan rövid, abszolút városi megoldás (130-nál 4200-at forog, ellentétben az ugyanilyen motorral szerelt Rio 3500-as értékével), viszont cserébe ő kapta a precízebben, kevésbé akadósan kapcsolható ötfokozatú kézi váltót is.

Azért a Crossland X sem végzetesen lassú, sőt, ha nem akarunk gyorsan mozogni, városban, országúton még ez a teljesítmény is elegendő, ám többre ne vágyjunk. Kiforgatva az érdekes (számomra kellemes) orgánumú háromhengeres ugyan lelkesen dolgozik, de két személlyel így is 13,7 másodpercig tart a 0-100 – nyáron, négy személlyel, csomagokkal és klímával pedig kifejezetten lassú lenne a német francia. Ezzel szemben a Kia 12,4 szekundumos adattal állja a sarat, a rövidebb váltó és a nagyobb motor okán pedig a rugalmasság is jobb: 60-ról 100-ra negyedikben 12,1 helyett 8,8 másodperc alatt gyorsíthatunk. Továbbá nem mehetünk el a tény mellett, hogy a négyhengeres koreai mennyivel kulturáltabb a 2000-es fordulatig komoly rázkódásra hajlamos háromhengeresnél – igaz, 90 km/h felett a csendesebb motor okán megfordul a helyzet.

Sőt, ha autópályás közlekedés is terítéken van, akkor hatékonyság szempontjából a Crossland X jobb választás: miközben városban és országúton mindkét modell elvan nagyjából 5,5 literes étvággyal, autópályán közel egy liter a differencia az Opel javára, amely ilyen körülmények között 6,8 l/100 km-t fogyaszt. Ebből ered a félliteres differencia is normakörünkön (6,7 vs. 6,2 l/100 km), ami főleg a rövid áttételezés miatt magasabb 1-1,5 literrel a gyári adatoknál – visszafogottabb tempónál azért mindkét modell jól fogyaszt. Ha már gyári adatok: a kis motorok erejét padlógázon is vizsgáztattuk, és GPS-szel mérve a villámos crossover sehogy sem tudott 165 km/h fölé gyorsítani, míg a koreai egészen 175-ig tornászta fel magát. A gyári adatok (170 és 165) ezzel aztán tényleg köszönőviszonyban sincsenek.

Az akciósan 4, illetve 3,7 milliós induló árakat nem árt némi fenntartással kezelni – ilyen alacsony felszereltséggel ugyanis kevés újautó-vásárló éri be. A listaáron átlagosan 4,85 millió forintos normafelszereltségi árunk viszont továbbra is szimpatikus értékeket rejt, különösen, ha hozzáadjuk, hogy ez akciósan 4,65 millió a Kiánál és 4,3 millió az Opel esetében. Ezen a szinten ez már nagy különbség, de előbbi mellett szólnak a jobb garanciális feltételek, és a Stonic futóműve a kiegyensúlyozottabb, jobban rugózó is.

Az egyre gyarapodó számú konkurens egyébként szintén hasonló akciós árakkal száll harcba. A legnagyobbat ezúttal is a Suzuki mondja, aki az ügyes és tágas SX4 S-Crosst akciósan 4,38 millió forintért már nagyon jó felszereltséggel, 6 év garanciával és 112 lóerős turbómotorral kínálja. Izmos turbómotorok vannak egyébként az Opel és a Kia kínálatában is, ám meglehetősen borsos áron. A villámos márkánál a szerényebb testvéréhez mért minimális felára (és hatos kézi váltója) okán a 130 lóerős 1,2 literes turbómotorra érdemes befizetni, ha több kell – ezért viszont 570 ezer forintot kérnek. Igaz, így csendesebb, ugyanannyit fogyasztó, de kétszer gyorsabb modellt kapunk, egy jó alkuval pedig csak 450 ezer forint a különbség (teszt itt). A Kiánál a 120 lovas 1.0 Turbo felára 600 ezer akciósan is, de köztes megoldásnak van 100 lóerős 1,4 összesen 400 ezer pluszért – mindkettő egy kicsit nagy ugrás szerintünk.

De ne zárjuk le ennyivel. Tudjuk, hogy a magas felépítésű modellek divatosak, és azt is, hogy csábítóan izgalmas a megszokott útról letérni. Azonban a kisautó platformon felpumpált modellekkel szemben olyan ajánlatok is állnak, amelyek eleve igényesebb autónak készülnek: a hagyományos kompaktok. Az Opel Astra például 100 lóerős 1,4-essel kínálja magát 4,35 milliótól, de például a Kia Cee’d is hasonló feltételek mellett kínálja magát 4,5 milliótól – személyükben pedig mindkét versenyzőnknél jobb autót találhatunk magunknak, igényesebb, ügyesebben dolgozó futóművel.

Néhány szóban

Kisautó testvéreiknél tágasabbak, jól felszerelhetőek, kisebb kompromisszumokkal pedig univerzális családi használatra is bevethetőek, miközben kellemes felszereltséggel beférnek ötmillió alá. A közös nevező megvan a Kia Stonicban és az Opel Crossland X-ben is, pedig valójában nem is lehetnének ennél különbözőbbek. A francia-német koprodukció tágasabb, de lassabb, a Kia fürgébb, de hangosabb. Az állás végül döntetlen: mindkét modell ígéretes, de egyik sem tökéletes. Éppen ezért érdemes maradni a kaptafánál, és felpumpált kisautók helyett inkább a kompakt ötajtós testvérek között keresni a tökéletes megoldást.

Alapadatok Futómű Karosszéria Mérések Költségek
 



Hozzászólások  

 
#1 HFT 2018-02-15 22:56
Pont nem az Sx4 scross a konkurens a kategóriában a suzukitól, hanem a Vitara.
Meg azon kívül jó sokan: Captur, C3 Aircross, Peugeot 2008, Ford Ecosport, stb.
Idézet
 

Szóljon hozzá!

A hozzászólások nem tükrözik az Autó Pult véleményét, értük az oldal nem vállal felelősséget.
Regisztráljon Ön is! A regisztrált felhasználók hozzászólása azonnal megjelenik.

Share/Save/Bookmark