Ha kell egy kis energia – Honda Jazz 1.5 i-VTEC Dynamic teszt

Nyomtatás

A Honda Jazz már 2001-ben prezentált első generációja óta a helykihasználás, a variálhatóság és a megbízhatóság – ezekből kifolyólag pedig az értéktartás – iskolapéldája. Szinte hihetetlen, hogy a japánok milyen sok helyet képesek kihozni a 4 méter alatti karosszériákból, ráadásul úgy, hogy a biztonsági színvonal sem szenved csorbát, amit kiválóan bizonyít az ötcsillagos törésteszt. A titok nyitja a ‘normál’ kisautóknál kicsit magasabb, egyterű-szerű felépítés, az első ülések alatt elhelyezett benzintank, a remek ötletek sora, valamint az ún. „Magic seats“ hátsó üléskoncepció.

A 2013-ban leleplezett, aktuálisan is kapható Jazz frissített kiadása tavaly ősszel érkezett piacra és azóta az ilyenkor kötelező szokásos lépéseken felül egy érdekes ‘opcióval’ folytatja a széles rajongótáborral rendelkező modell pályafutását: ezidáig – legalábbis Európában – csak picike, 1,2 és 1,3 literes szívó benzinmotorokkal volt elérhető a modell, a kínálatba azonban végre bekerült egy jóval potensebb 1,5 literes benzines i-VTEC szív. A blokk a 73 mm-es furattal együtt megegyezik az 1,3 literes alapmotoréval, azonban az új főtengely, hajtókarok és dugattyúk révén a löket 78,7 mm-ről 89,5 mm-re módosult (miközben a sűrítés 13,5-ről 11,5-re csökkent), így 1318 helyett 1498 köbcentire ugrott a hengerűrtartalom. A befecskendezés hagyományosnak tekinthető szívócső-befecskendezés, vagyis nem kell tartani a modern közvetlen befecskendezés gondjaitól.

A forgósabbra hangolt nagyobb erőforrás 130 lóerőt biztosít 6600/perces fordulatszámnál (az ‘egyhármas’ 6000/percnél 102 lóerőt kínál), csúcsnyomatéka pedig 155 Nm 4600/percnél (az alapmotor 5000/percnél jelentkező 123 Nm-ével szemben). Ezekből a számokból és a 7000/percnél beköszöntő leszabályozásból kiválóan látszik, hogy egy klasszikus, forgós Honda motorral van dolgunk, azonban a hosszú löketnek köszönhetően nyomatékszegénységtől sem kell tartanunk, hiszen a hosszú löketű erőforrásokat eleve nyomatékos viselkedés jellemzi. A valóságban szerencsére visszaköszön a papírforma: a rendkívül rövidre áttételezett, nagyon jól kapcsolható és rövid utakon járó hatfokozatú kézi váltóval a mindössze 1,1 tonnás négyméteres kisautó rendkívül vidáman szedi a lábát.

Előző tesztünk alkalmával még a fokozatmentes CVT váltóval is igencsak dinamikus volt a Jazz, a ‘egyötös’ Dynamic verzióhoz viszont kétségtelenül a sportos manuális egység passzol igazán. A menetdinamikáról sok mindent elmond a 8 másodpercre mért 0-100 km/h-s gyorsulási idő, ami egy sportmodellnek is becsületére válna, márpedig a Jazz nem erről van szó. Elvégre nem kell csodálkozni: gondoljunk csak bele, hogy a Suzuki Swift Sport előző generációinak 1,6 literes szívó benzinmotorjai sem tudtak többet 125, majd 136 lóerőnél, a Jazz tudása pedig pont a kettő között van. Persze ha igazán gyorsak szeretnénk lenni, akkor nem árt hosszan, akár 7000/percig kihúzatni az ilyenkor meglehetősen érces (és nagy) hangon szót kérő i-VTEC szívet, aminek karaktere igencsak kellemes, hiszen már 2000/perctől kezdve vígan él.

Amikor mókázni támad kedvünk, akkor kiváló társ a nagyon rövid váltóáttételezés, de egy városi kisautóról lévén szó, kicsit túlzásba vitték a tervezők a fokozatok rövidségét: a második fokozat a magas leszabályozási fordulatszám ellenére nem sokkal 80 km/h felett ‘elfogy’, 130 km/h körül pedig a harmadik is leforog. De legalább a 4-5-6. gangot lehetett volna kicsit hosszabbra venni, mert így 130 km/h-nál hatodikban 3.800/perc körül forog a főtengely és magasabb sebességnél a zajszint már nem annyira kellemes, a motor folyamatosan búg a háttérben. Viszont gyakorlatilag ez az új hajtáslánc egyetlen hátránya, minden más tekintetben imádnivaló a kis japán. Elvileg az étvágynak sem tesz jót a rövid áttételezés, ám a gyakorlatban ezt nem érezzük: a tesztátlag úgy állt meg 7 l/100 km alatt, hogy rengetegszer kihasználtam a mókás erőforrásban rejlő potenciált – óvatos használattal nem nehéz vegyesben 6 liter körül eljárni, de olyannyira csábít a forgatásra a kis négyhengeres, hogy nehéz ellenállni neki.

Összességében akár azt is mondhatnánk, hogy a másfél literes egység kicsit felesleges a Jazz-hez, hiszen a Honda városi kisautója nem a száguldozásról szól – a potensebb szívhez pedig nem jár komolyabb futómű és fék, mert nem egy sportmodellről, csak egy dinamikusabb felszereltségi szintről van szó –, de összességében olyan nagy élményt ad a vidám erőforrás, hogy kár kihagyni. Pusztán egyetlen gond van vele, mégpedig a Honda felszereltségpolitikája, ami számunkra eléggé érthetetlen: az ‘egyötös’ i-VTEC kizárólag egyetlen felszereltséggel elérhető (miközben az 1,3 literes Jazz hárommal), és ha olyan finomságokra vágynánk, mint például a kulcs nélküli rendszer, a tolatókamera, vagy az automata klímaberendezés, akkor hiába, mert ilyeneket csak a kisebb motorhoz kérhetünk, magasabb (pl. Elegance) felszereltség esetén. Mindenesetre érdekes, hogy ha magas felszereltségre vágyunk, akkor azt csak a gyengébb motorral kapjuk meg...

Ellenben így sem panaszkodhatunk, hiszen alapvetően korrekt a Jazz Dynamic alapfelhozatala és minden van, amire szükségünk lehet. Bár a klíma csak manuális, szériában jár az ülésfűtés, az első-hátsó parkolóradar, az okostelefon-integrációval ellátott multimédiás rendszer, a tempomat, a LED-es fényszórórendszer, továbbá számos aktív biztonságot fokozó tétel, mint pl. a ráfutásos ütközésre figyelmeztető, a táblafelismerő, az aktív városi fékrendszer, vagy a sávelhagyás-jelzés. A csomagot kívülről a dinamikus megjelenést fokozó légterelő-csomag, a fényes fekete betétek és a feketére fényezett 16 colos alufelni szett, míg belül a narancsszínű varrással díszített ülések, bőrkormány és váltógomb teszi teljessé.

Minden más pontosan olyan, mint a többi Jazz esetében: a 4 méteres karosszéria (nagyobb) kompaktokra jellemző helykínálatot és csomagteret rejt, a hátsó ülések variálhatósága pedig egyedülálló: az ülőlapokat felhajtva nagyon magas belteret, a háttámlákat lebillentve pedig sík felületet kapunk. A csomagtér 354 literes alaptérfogata érdekes módon elmarad az első Jazz 380 literes értékétől, cserébe viszont az utastér (főként négy személy számára) valóban nagyon szellős és a biztonsági színvonal összehasonlíthatatlanul magasabb. Elöl a középső kartámasz lehetne jobb helyen, a műanyagok lehetnének kevésbé kemények (igaz, az összeszerelés tökéletes), a kissé kusza multimédiás rendszer pedig lehetne okosabb, gyorsabb és áttekinthetőbb, de ennyi negatív tulajdonság igazán kevésnek számít egy autó esetében. Ha már hiányosságok, akkor meg kell még említeni a túl kemény és hamar felütő hátsó futóművet, cserébe viszont jót lehet autózni a kis Hondával, ha pedig akarjuk, gázelvételre ügyesen bekormányozhatjuk a fenekét.

Az 5,25 millió forintos indulóár első olvasásra magasnak tűnhet, főként annak tudatában, hogy számos más márkával ellentétben a Hondánál nem dobálóznak milliós kedvezményekkel, de ha megnézzük, hogy mi mindent kínál a kis Jazz (már-már sportautós menetteljesítmények, magas alapfelszereltség, kompaktokra jellemző helykínálat kisautós külső méretekkel, nagyon jó várható értéktartás és remek garancia), akkor máris értékarányosnak mondható a vételár, hiszen 5 millió forintért beülhetünk egy vagány, megbízhatónak ígérkező és rendkívül magas használati értékű négykerekűbe, amivel ha akarunk, bármikor autózhatunk egy jót. Amennyiben nem tartunk igényt a virgonc 130 lóerős motorra, a 102 lovas ‘egyhármasba’ alacsonyabb felszereltséggel egy millió forinttal olcsóbban már 4,24 milliótól – sőt, némi alkuval talán 4 millióért – beülhetünk.

Különben tágassága révén akár családi autónak is alkalmas lehet a kis Jazz, de viszonylag nagy csomagtér ide, vagy oda, egy átlagos négytagú család esetén nyaraláskor elkerülhetetlen lesz egy méretes tetőbox felszerelése, aminek birtokában viszont minden adott lehet a hosszú távú örömökhöz. A fenntartás és a fogyasztás kedvező, ráadásul turbóhibától sem kell félnünk. És akinek esetleg ez számít: a Jazz valóban Japánban készül...

Néhány szóban

A Honda Jazz-t egyszerűen nem lehet megunni: bár a recept már 17 éves, a zseniális helykihasználású, megbízható kisautó nem véletlenül rendelkezik világszerte nagy rajongótáborral. 4 méter hosszú karosszériája valóban kompaktautós belső méreteket rejt, ráadásul csomagtere is bőven meghaladja a kisautókét. Persze nem hibátlan a Jazz, de összességében nagyon rendben van. Az új 1,5 literes, 130 lóerős szívó benzinmotor a hatfokozatú kézi váltóval kiváló párost alkot, a hajtáslánc már-már sportautós menetteljesítményekkel ruházza fel a japán városi cirkálót, amit kiválóan jelez a 8 másodperc körüli 0-100 km/h-s sprintidő. A fogyasztás baráti, ráadásul nincs sem turbó, sem pedig közvetlen befecskendezés, így a technika várhatóan tartós és megbízható lesz, így az összes Jazz-hez hasonlóan borítékolni lehet a remek értéktartást. Hogy az 5,24 millió forintos listaár kicsit magas? Lehet, de mondjanak még egy autót, ami ilyen menetteljesítményt, felszereltséget és használhatóságot kínál, hasonló értéktartás, garancia és fogyasztás mellett...

Előnyök: Kis helyen tágas utas- és csomagtér; Élvezetes és forgatva lelkes 1,5 literes motor lent egészen nyomatékos karakterrel és kedvező fogyasztással; Élménydús hatfokozatú kézi váltó; Egyedülálló variálhatóság és remek ötletek; Jó összeszerelés; Sok tároló belül; Jó garanciális feltételek; Várhatóan erős értéktartás; Kiforrott technika; Magas alapfelszereltség

Hátrányok: Könnyen felütő hátsó futómű; Túl rövid (végletekig sportos) váltóáttételezés; Kicsit kemény anyagok belül; Megszokást igénylő és nem túl intuitív multimédiás rendszer; Túl alacsony középső könyöklő elöl; Hiányzó opcionális extrák

Alapadatok Futómű Karosszéria Mérések Költségek
 



Hozzászólások  

 
#4 Weyoun 2018-07-14 15:12
Nagyon jó lett a teszt, csak így tovább!
Kedvenc autós portálom az autopult.
Tavaly vettük át családi autónkat egy Honda Hr-v-t. Nagy megelégedésre használjuk. A hr-v mellé egy második autón gondolkodunk és a jazz-nek pont ez a változata szimpatikus. Mivel a hr-v-t is jól mozgatja az 1.5-ös és a fogyasztása is nagyon jó, így fő esélyes a jazz. Sajnos nincsen automata klíma hozzá és a felfüggesztése se a legjobb Budapesthez (mint ahogy a cikkben is említve van). De mivel nagyon sok a pozitív tulajdonsága így várhatóan ő lesz a befutó. A hyundai i30 és az astra vannak ilyen 5300e Ft ért jól felszerelve, de szívómotorral nem hozzák sem dinamikában sem fogyasztásban a jazz értékeit, az értéktartásról nem is beszélve. Turbómotorunk még nem volt de nem is szeretnénk. Köszönöm, hogy hozzászólhattam .
Idézet
 
 
#3 Andras79 2018-07-12 21:45
Az 5 ajtós 1.4 T-Jet 120LE-s FIAT Tipo-t meg már meg sem említeném, ami ugyanennyi pénzért sokkal tágasabb teret nyújt, mint ez a Jazz! Igaz, a Tipo egy paraszthajszáll al lassabb is, mert csak 9.6 alatt éri el a 100-as tempót, és 200km/h-nál van a vége a gyorsulásnak!
Idézet
 
 
#2 Andras79 2018-07-12 21:37
Hát, ha abba gondolunk bele, hogy listaáron 5.29 millióért 140LE-s 1.4 MultiAir Turbo-s Alfa Mito-t adnak TCT (azaz 6 sebességes dupla kuplungos automata) váltóval... És az legalább szépen néz ki 4065mm hosszával, 1720mm szélességével és 1446mm-es magasságával! És persze 250Nm-es nyomatéka van 2500RPM-en, azaz nem kell szénné pörgetni, mint ezt a Hondá-t, hogy 8.1 sec alatt százon legyen és 209km/h-s végsebességéig gyorsuljon!
Aki nem hiszi járjon utána itt: http://www.alfaromeo.hu/content/dam/alfaromeo/hu/hungarian/arlista/2018/06/MiTo_arlista_2018_05_16.pdf
Idézet
 
 
+1 #1 Szilárd1986 2018-07-11 23:22
Egy apró megjegyzés: ez a generáció, mint az adatokból is kiderül már 4 méter feletti kisautó, és a japánoknál gyakran 170 cm alatt maradó legnagyobb tükrök nélküli szélességet leszámítva minden dimenziójában a legnagyobb szuperminik közé tartozik. Érdekes, hogy mindig a kompaktokat emlegetik a jazz helykínálatával kapcsolatosan, amikor minden alkalommal a Civic jut eszembe, ami az előző generációnál vélhetően nem is adott sokkal nagyobb helyet, inkább autószerűbb elrendezésével, gondolom hasonlóan komolyautósabb vezethetőségéve l, és jobb anyagokból építkező utasterével adott többet. A mostani az méginkább más karakter, de remélem majd tapasztalt felhasználók, és a tesztelő Urak megerősítik, vagy cáfolják felvetéseimet. :)
Idézet
 

Szóljon hozzá!

A hozzászólások nem tükrözik az Autó Pult véleményét, értük az oldal nem vállal felelősséget.
Regisztráljon Ön is! A regisztrált felhasználók hozzászólása azonnal megjelenik.

Share/Save/Bookmark