BMW 220d Gran Tourer (2018) teszt – Hétszer kettő? Sok is, meg nem is

Nyomtatás

Családi autót keres? Manapság egy trendi crossover a megoldás. Vagányság, fiatalos lendület és kalandvágy a mindennapokra? Hát persze, hogy egy SUV a gyógyír. Mindeközben pedig a ’90-es években, és az ezredforduló után nagy slágerterméknek számító egyterűek mára már kiöregedtek – nem úgy a prémiumoknál, hiszen a BMW pont most, a kategória agóniájának kellős közepén is tartja magát a klasszikus értékekhez. A kompakt méretű 2-es Gran Tourer frissítve, hét üléssel felvértezve gördült be szerkesztőségünk garázsába.

A bajorok persze a 2-essel messze rugaszkodtak az alapoktól, hiszen a sportosságra is fókuszáló német prémium gyártó kínálatában évekkel ezelőtt nehezen képzelhettünk egy elsőkerekes!!!, ráadásul egyterű!!! modellt, most pedig a Gran Tourer személyében megkaptuk mindkettőt egyszerre. Persze mindez nem újdonság, hiszen a modellcsalád már egy ideje a piacon van, épp túl a ciklus felénél esedékes ráncfelvarráson és ismét igyekszik szó szerint minden erejével bizonyítani létjogosultságát.

A 2-es széria családi modelljei közt az ötszemélyes Active Tourer és a nagyobb méretű Gran Tourer áll rendelkezésre, amelyek közül utóbbi nem csupán méretében nyújt többet, hanem opcionálisan, nagyjából 270.000 Ft ellenében egy leginkább gyermekek számára alkalmas harmadik üléssorral válhat még praktikusabbá. Mindemellett személyes véleményem, hogy küllemét tekintve a nagyobbik verzió valahogy komplettebb képet mutat, jobb és arányosabb kiállású, még ha sokan éppen ellenkezően vélekednek is.

Lássuk, mit hozott a ráncfelvarrás a bajorok elsőkerekes platformjára épülő egyterű modelljeiben. A fiatalítókúra az új fényszórókon azonnal szembetűnővé válik: a világosabb, tágabb tekintet a lökhárítók hangsúlyosabb domborításával együtt még sportosabb képet alkot. Emellett a hűtőrács is megnövekedett, a nagyobb végeket viselő kipufogó pedig az új hátsó lökhárítóval együtt szintén dinamikusabb kiállást biztosít (a négyhengeres erőforrással szerelt modellek kivétel nélkül dupla kipufogóvéget kapnak).

Belül főleg a személyre szabási lehetőségeket bővítették a gyáriak: új szövet és bőrkárpitozások fokozzák a prémium minőségérzetet. Akárcsak a friss MINI modellek esetében, az új BMW 2-es Active Tourer és az új BMW 2-es Gran Tourer sebességváltójának egységes elektronikus előválasztó karja mostantól egyaránt vezérli az esetünkben is szereplő, Aisin gyártmányú nyolcgangos, bolygóműves automatát és a hétsebességes duplakuplungos Steptronicot is.

Tesztalanyunk tehát ezekkel az újdonságokkal száll ringbe, frissen, üdén, noha korábban a hétszemélyes modell a korábbi 20d motorral és összkerékhajtással már tiszteletét tette az Autó Pultnál. Ezúttal ráadásul nem is a családi miliő, hanem a sportosabb M csomagos verzió érkezett, látványos kék színben.

S valóban, a németek az M ízvilággal tévedhetetlenek, a sportrészleg alkotta kiegészítők, morcosabb lökhárítók egytől egyig minden típusnak jól állnak. A 2-es így igazán mokány, dinamikus jelenség, miközben a finom részletmegoldások igényességet sugallnak – ilyen például a felnibe nyomott M-embléma is.

Noha a családi modellnél egyértelműen otthonosabb a világos belső, az M csomag miatt erről most szó sem lehetett, hiszen annak megrendelésével a tetőkárpit is feketébe borul. A kormányon M-jel, a Dakota bőrkárpiton pedig a sportdivízió trikolórja az 1,8 milliós sportcsomag indikátora. Persze nem kis összeg ez, de talán a dögös megjelenés és a remek fogású M-kormány kárpótol a súlyos összeg miatt. Ellenben a kidolgozás minősége ezúttal (is) alulmaradt a várakozásokkal szemben: a több helyen nyiszogó és mocorgó hangok is ezt erősítik, a B-oszlop mögül érkező nyöszörgéssel egyetemben. Csak remélni tudjuk, hogy valamilyen egyedi hiányosság az oka mindennek.

A műszerfal a jellegzetes BMW-fílinget hozza, ám a középkonzol tetjén immáron a friss, érintőpaneles iDrive rendszer foglal helyet. Az új generációs rendszer, amely már lapfüleket tartalmaz, még átláthatóbb struktúrát képez és piszkosul logikusan, egyszerűen használható. Azonban hiába az érintőképernyő, ezt a funkciót a remekül használható tekerőgomb és a panel távolsága miatt vélhetően nem sokan használják majd. Az viszont továbbra is igaz, hogy minden kézre áll, a kapcsolók működése pedig magas minőségérzetet sugall.

A kényelemmel és a helykínálattal nincs gond, a kategória átlagának megfelelve a 2-es sorozatú egyterűben 180-185 cm magas utasok is komfortosan utazhatnak, a panoráma napfénytető kihagyásával pedig még a hórihorgasabbak sem panaszkodhatnak. A BMW mérnökei azért igyekeztek a legtöbbet kihozni a harmadik sorból is, így az ülések formázása például kifejezetten jól sikerült, és a fejtámla is biztonságos magasságba emelhető. Noha nyilvánvalóan nem lesz túl kényelmes az utazás, a második sor üléseit előrébb húzva akár alacsonyabb felnőttek is vállalhatják a rövidebb utakat.

Az utastérben számtalan helyen találkozhatunk hasznos zugokkal, és a csomagtérben is rengeteg okos ötlet segíti a pakolást. A kihúzható kalaptartónak is van külön helye, ha használnánk a harmadik üléssort, vagy a csomagoknak kell a hely.

Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy a Gran Tourer nem csupán az ötnél több főt számláló családok számára lehet ideális, hiszen a csomagtér is jóval tágasabb lett a hátsó toldattal. Alapból 645 literrel gazdálkodhatunk, amit a második üléssor tologatásával, vagy éppen ledöntésével variálhatunk. A maximum 1905 liter, ami bizony már nagyon sok mindenre elegendő – és akkor az opcionálisan ledönthető anyósülésről még nem is beszéltünk.

Fontos újdonság, hogy a négyhengeres dízelmotorok a BMW-nél már két turbófeltöltőt kapnak, vagyis alul sokkal erőteljesebbek és rugalmasabbak, miközben a normák teljesítését AdBlue rendszer segíti. Esetünkben a 190 lóerőt és 400 Nm-t teljesítő 1995 köbcentis 20d hozza a tőle megszokott formát, azonban a fejlesztéseknek köszönhetően a korábbiaknál sokkal eredményesebben.

Hogy mindez mit is jelent? Végre szofisztikált és kulturált lett a négyhengeres német dízel, és a két turbónak hála tényleg még ügyesebb alacsony fordulatokon. Városban 6 liter felett kér enni a 20d, országúton 4 literhez közelít az étvágy, míg vegyesen 5,5-6 liter körül vígan elvan. Egy erős dízelmotor, hétszemélyes felépítménnyel ennél sokkal kevesebbet más motorral sem enne.

Olyannyira, hogy a nyolcgangos Aisin váltó normál körülmények közt szinte nem is engedi 1500 fölé forogni, az autópályás képességeket pedig a hosszúra nyújtott nyolcadik garantálja, hiszen abban haladva 130 km/h-nál épp 2000 alatt marad a fordulatszámmérő mutatója.

A 190 lóerő mindenre, de tényleg mindenre elég közúton, ráadásul a középkonzol aljába száműzött üzemmódváltóval sportosabb és takarékosabb karakter is élesíthető, ami a motor mellett az elektromos rásegítésű szervokormányra és a futóműre is kihat. Persze utóbbihoz be kell pipálni az M csomaghoz potom 50.000-ért elérhető adaptív opciót, azonban a vételárhoz képest elenyésző extrát annak hatásossága miatt kár volna kihagyni.

Családi modellhez mérten ugyanis az M futómű önmagában talán túl kemény volna, ezzel diszharmóniát okozva, azonban az adaptív verzió Comfort állásban képes kiköszörülni ezt a csorbát és egyszerre lehetővé tenni a kényelmesebb használatot, valamint olykor-olykor a komolyabb kanyartempót.

Most jön azonban a feketeleves, az árcédula: az M-csomaggal, napfénytetővel és bőrkárpittal szerelt, de közel sem csúcsfelszereltségű tesztalanyunk túllépi a 16 milliós határt, amit további biztonsági asszisztensek, prémium hifi és számtalan egyéb tétel bepipálásával még feljebb srófolhatunk. Minden kétséget kizáróan ez brutális összeg egy kompakt méretű egyterűért, még prémium mivolta és dinamizmusa ellenére is. Persze józanabb extrázással és az M-csomag kihagyásával már fogyaszthatóbb számot kapunk, hiszen a normasztintre szerelt verzió „megáll” 12 millióban.

Ráadásul az árat ez esetben hasonlítani máshoz nem is tudjuk – a hétüléses Gran Tourer ugyanis egyedülálló a prémium szegmensben, egyik másik gyártó sem kínál növelt méretű kompakt egyterűt. Mindinkább a hajtáslánc és a karosszéria kérdésével érdemes foglalkozni.

A magam véleménye szerint az Active Tourerhez képest már csak a méretesebb csomagtartó és a jobb megjelenés miatt is érdemes a nagyobb Gran Tourer mellett letenni a voksot, ami összesen félmilliós felárat jelent. Motorok terén pedig érdemes lehet fontolóra venni a kerek egymillióval olcsóbb, 192 lovas 20i-t, amely vezetési élményre többet nyújt, miközben talán még a fogyasztáskülönbség ellenére sem fog belátható időn belül megtérülni a dízel felára. Sajnálatos módon a GT modellhez az Activehoz elérhető 225xe iPerformance konnektoros hibrid csomag nem választható.

Néhány szóban

A 2-es szériával a BMW abszolút jó lépést tett és a frissítéssel is pont ott nyúltak hozzá a bajorok, ahol kellett - egy kis kozmetika és még jobb motorok. A hétszemélyes verzió praktikuma abszolút meggyőző, és bár az Active Tourer is kellemesnek hatott, a félmilliós felárú Grand egyértelműen megéri a plusz költséget. A 20d és az automataváltó párosa ezúttal is tévedhetetlen volt, egyedül a nem tökéletes összeszerelési minőséggel és a borsos vételárral kell megbarátkozni.

Előnyök: Tágas, jól variálható belső tér; Hasznos plusz tér a kistestvérhez képest; Kiemelkedő szolgáltatások; Kiváló teljesítmény; Dinamikus futómű; Plusz két ülés

Hátrányok: Vastag A-oszlop; A tesztautó ijesztő árcédulája; Apróbb ergonómiai hiányosságok; Nem tökéletes összeszerelési minőség

Alapadatok Futómű Karosszéria Mérések Költségek
 



Szóljon hozzá!

A hozzászólások nem tükrözik az Autó Pult véleményét, értük az oldal nem vállal felelősséget.
Regisztráljon Ön is! A regisztrált felhasználók hozzászólása azonnal megjelenik.

Share/Save/Bookmark