Az alábbi cikkünk még egy korábbi holnapstruktúrából származik, így előfordulhatnak szerkesztési hiányosságok. Megértésüket köszönjük.

A klasszikus egyterűek kategóriája iránt folyamatosan csökken a kereslet, a dobozos modellekről a családosok inkább a divatosabb crossoverek irányába mozdulnak. Sokan ezért a népszerűbb kategória mellett teszik le voksukat, a Renault azonban másként gondolkodott: dobozos modelljeit megpróbálta divatosabbá varázsolni, és úgy látszik, hogy a vásárlóknak tetszik az új ‘vérvonal’. Ezúttal a nálunk szériában hétszemélyes (legyen 5+2), kistestvérénél 400 ezer forinttal drágább Grand Scénic modellt teszteltük a kínálat legkomolyabb hajtásláncával: 160 biturbós dízel lóerővel és automataváltóval.

Pálforduló: stílust váltott a Renault Scénic-családjaAz új Scénic-család esetében a formatervezők szakítottak a hagyományokkal, de valójában csak azért, hogy megőrizzék azokat. A Renault ugyanis az egyterű műfaj megalapítója: az első Espace 1984-ben olyan hullámot indított útnak, amely a 2000-es években csúcsosodott ki, a fokozottan praktikus kialakítású családi modelleket pedig a fokozottan divatos terepes jellegű modellek igyekeznek manapság kiszorítani. Erre jó példa a szintén francia Peugeot hozzáállása is, aki a trendek irányába dőlve a 3008/5008 duót egyterű helyett SUV kialakítással ruházta fel az új generációra, de a Renault háza táján maradva említhetjük az aktuális Espace-t, amely szintén a terepes modellek irányába tett egy lépést.

Szériában 20-colos felnikkel - galériaA Scénic és a Grand Scénic maradt igazi egyterű, de a jól megszokott doboz formákat kiválóan álcázza megjelenésével. A formabontó kifejezés abszolút illik rá, különösen a kerekek tekintetében, amelyek bárkinek szemet szúrnak – okkal. Bizony, 20 colos kerekeket eddig nem sok autón láttunk, itt pedig a különc szett az alapfelszereltség része. Igen, ez nem elírás, még az 5,8 millió forintért kínált alapmodellen is 20 colos kerék feszül – igaz, acélfelnis, dísztárcsás kivitelben. Mindez a hatékonyság számlájára írható: a 195 mm-es hétköznapi szélesség a nagyobb mérettel kombinálva állítólag minimálisan jobb étvágyat szolgál, ráadásul a kerék a kisebb úthibák felett jobban átgördül. Az abroncs emellett kellően ballonos maradt, így legfeljebb a nagy rugózatlan tömeg kompromittálhatja a rugózást.

A Grand Scénic 400 ezer forintért 'több autót' kínálA harmadik generációhoz képest már az alap Scénic is nagyot nőtt: hossza 4,4 méter (+4 cm), tengelytávolsága 273 cm (+32 mm), szélessége 1865 mm (+20 mm), magassága pedig 1,65 méter (+1,5 cm) - a csomagtartó a (VDA) szabvány szerint 506 literre növekedett. Erre srófol rá a Grand Scénic, ami 23 cm-rel hosszabb kistestvérénél, amihez 7 cm-rel nagyobb tengelytávolság társul. Ez a Scénic-nél a 2. sorban tágasabb lábteret, és alapból 533 literes (előretolt 2. üléssorral még nagyobb) csomagteret tesz lehetővé, mégpedig azzal együtt, hogy ebben az értékben már benne van a Grand Scénic-hez szériában járó, a padló szintjébe hajtott két hátsó szükségülés, amelyek persze felnőttek számára használhatatlanok, azonban gyerekeknek praktikusak - sokan szidják a szűk harmadik üléssort, de szerintünk, szuper dolog, hogy van; még akkor is, ha ilyenkor csupán 189 literre zsugorodik össze a csomagtartó.

Egyedi, de körülményes a csúsztatható középkonzolA beltérben rengeteg tároló kapott helyet (a 4 ajtózseb mellett mindegyik ülés előtt van rekesz a padlóban, a két első ülés között egy tágas középső box található, a nyitáskor nagy helyigényű fiókos kesztyűtartó pedig szintúgy praktikus), összesen 63 liternyi térfogattal. Az elődhöz képest egyébként belül is minden megváltozott: a karosszéria ‘tartalma’ már az új Renault-érát tükrözi, ennek szellemében digitális megjelenítőből rögtön két nagyot is találunk jól felszerelt tesztautónkban. Ebből a kisebb, vagyis a hét colos műszercsoport inkább a személyre szabásról gondoskodik, üzemmódtól függő vagy éppen változtatható megjelenítésével, amelyhez a LED-es belső világítás színeit is hangolhatjuk.

Sokan szidják, pedig jó a multimédiás rendszerA dolgok java viszont a 8,7 colos álló érintőképernyőn történik, amelyen a már számos Renault-modellben dicsért központi rendszer működik. Ha ráérzünk a kezelés mikéntjére, onnantól kezdve gyorsan működtethető az egység, ráadásul a valós idejű közlekedési üzenetekre és online forgalom-figyelésre is képes navigáció végre fel tudja venni a lépést okostelefonunkkal, valóban helyettesíti azt. Ha pedig ezt nézzük, akkor bizony figyelemre méltó eredménnyel szolgálhatunk: a 200 ezres, vagy bizonyos felszereltségi szinten ingyenes rendszer néhány tekintetben kenterbe veri a prémium márkák 700-1000 ezer forintos navigációit is. És persze ‘beszél’ magyarul.

Opcionálisan az utastér fényárban úszhat - galériaA kissé komor műanyagos hatású belsőt a tervezők puha anyagokkal és hangulatos díszvarrással igyekeztek feldobni, az összeszerelés tesztautónkban rendben volt. A kezelés és az ergonómia ugyancsak kellemes, igaz, az üveglapra elénk vetítő kijelző megjelenítése kis méretű, így apróbb látásproblémák esetén gondunk lehet vele. Külön dicséret jár a nagy központi kijelző körüli igényes műanyagburkolatnak, ami az eddigi, R-Link rendszerrel felszerelt Renault tesztautókkal ellentétben végre nem egy ujjlenyomat-érzékeny szürke, csúnya műanyag, hanem egy fényesebb, kevésbé kényes, és sokkal tetszetősebb, persze szintén érintésérzékeny betét; végre!

Végre szép a betét a központi kijelző körül - galériaA látványos formák általában a belső tér rovására mennek, de itt szerencsére nem ez a helyzet. Elöl-hátul egészen tágas helyen boldogulhatunk, ráadásul jó körpanoráma segíti a vezetést. Csinos, bordó-fekete tesztautónk minden földi jóval kényeztette az utasokat, hiszen a kínálaton belül gyakorlatilag ‘full extrásnak’ mondható: kényelmes, elektromosan állítható, memóriás és masszás-funkcióval is ellátott bőrfotelokban tespedhettünk, és nem tudtunk olyan ‘épeszű’ extrát elképzelni, ami ne lett volna megtalálható az autóban - a remek hangulatról az óriási panorámatető gondoskodott. Hátul a ‘rövid’ Scénicnél jobb, még felnőttek számára is kellemes helyviszonyok uralkodnak, az ülések kialakítása pedig azon kevés modellek közé teszi a Scénic-et, amelyet öt személlyel sem szentségtörés használni - amint fentebb is említettem, a leghátsó kettő tényleg csak szükségülés.

Hátul már nincs 3 külön ülés, de így is jó a praktikumA középső sor különben 2 részben sínen csúsztatható előre-hátra, és az ülésháttámlák dőlésszöge is állítható, igaz, meglehetősen kis tartományban. A csomagtérrel szintén elégedettek lehetünk, a puttony nem csak tágas, de nagy nyíláson keresztül jól hozzáférhető, és opcionálisan még egy mankókerék is elfér benne, igaz, utóbbi esetben néhány litert fel kell áldozni. Emellett a középső ülések (is) síkba dönthetők, kellően előre húzott első ülésekkel közel 2 köbméteres helyet felfedve.

160 lóerő és 350 Nm lakozik itt, de nem érződik ilyen soknakMenet közben nem hibátlan a Grand Scénic, de szerethető. Tesztautónk a jelenlegi kínálat legdrágább hajtásláncával, a kétturbós 1,6 literes dízelmotorral érkezett, amihez szériában kapcsolódik a Renault EDC nevű hatfokozatú duplakuplungos automatája. A négyhengeres egyik szerethető tulajdonsága, hogy a kategória egyik legkulturáltabb képviselője, dízelhez képest csendben teszi a dolgát. A motor az egy kisebb és egy nagyobb turbó révén 160 lóerőt, és 360 Nm-t képes leadni, vagyis hozza egy átlagos 2-literes dízel szintjét.

Jó ötletekből nincs hiány - galériaA menetdinamika tekintetében azonban 160 egészséges dízel lótól azért többet várnánk: például a gyári adatok és méréseink szerint egyaránt közel 11 másodperc kell a 0-100 km/h-s sprinthez, miközben a hasonló teljesítményű konkurensek 10 másodpercen belül képesek abszolválni ezt a feladatot. A 200 km/h-s végsebesség szintén nem kiemelkedő a szegmensben. Szó se róla, ez a tudás a mindennapokban abszolút elegendő, hiszen minden helyzetben, még terhelve is elég dinamikus a Renault nagyobbik kompakt egyterűje, csak nem érződik ‘csúcsmotorosan’ soknak az a 160 lóerő illetve 360 Nm, és szerintünk kézi váltóval az 1,6 literes dízelmotor 130 lovas (320 Nm) változata sem lenne sokkal lomhább. Persze a ’normális’ közlekedés során kiváló társ a 160 lóerős dízel, a kis motor rugalmas, nyomatékból nagyot tol, egyedül a hátbavágásérzet hiányzik.

Mindent személyre szabhatunk - galériaCserébe az erőforrás jó fogyasztással kecsegtet: még ha a valóság messze is áll a 4,7 literes gyári átlagtól, 6 liter alatt eljárhatunk vegyesben, még tesztátlagunk is megállapodott 6 literben, márpedig gyakran kellett sietnünk. Városban is gond nélkül elvagyunk 6 literből, országúton akár 4,5-ből, autópályán pedig 6-6,5 liter körül mozog szabályos sebességnél a Grand Scénic étvágya. A váltó nem tartozik a piac legokosabb automatái közé, de ha nem forszírozzuk a tempót, jól teszi a dolgát, egyedül a sportos vezetési stílust nem kedveli illetve nem is támogatja – ezt mutatja, hogy még a kapcsolófülek is hiányoznak, amelyeknek néhány esetben örültünk volna.

Üléshajtogatás gombnyomásra - galériaA hajtáslánchoz hasonlóan a középút jegyében fogant a futómű is. A 20 colos kerekek hatalmas tömegével képes megbírkózni az elöl MacPherson, hátul pedig a többi Renault-modellhez hasonlóan egyszerű csatolt lengőkaros összeállítás, amihez opcionálisan sincs állítható csillapítás. A rugózás jóval feszesebb, mint a vajpuha korábbi generációnál, cserébe viszont kanyarokban a nyeklő-nyakló hátsó tengely és a bizonytalanság helyett határozottságot, kiszámíthatóságot és biztonságot kapunk, ami igazán pozitív csere. Csodák nincsenek, nagyobb úthibákon, amelyek alkalmasak a tekintélyes rugózatlan tömeg ‘megdobására’, persze nagyobbat üt a Scénic, de ez még a bőven tolerálható szinten belül van a pontos, de kissé elszigetelt kormányzással együtt.

Hátul (középen) is több hely van, mint a 'sima' ScénicbenA kényelmes utazáshoz hozzájárul az egészen jó hangszigetelés: a 130 km/h-nál mért 66,5 dB-es zajszint azt jelenti, hogy még autópályatempónál is nyugodt hangerővel tudnak a családtagok egymással beszélgetni, emellett pedig autópályán pihentetőbb az utazás. Ha csak egy hajszállal is, de az új Scénic a kategóriában mért leghalkabb tesztautónk.

Két üléssel a padlóban is tágas a csomagtérAhogy azt már megszokhattuk, az elődök legendásan jó árairól a Renault menetközben a reálisabb irányba, azaz felfelé tekerte a potméterét, de a konkurensek ismeretében még így sem mondanánk, hogy a Scénic-család általánosságban drága lenne. Ezt nem lehet sajnos elmondani a tesztelt modellről, vagyis a 160 lóerős dízelmotorral és szériában EDC automataváltóval szerelt változatról, ugyanis a csúcsmodell a 4-ből csak a legmagasabb, ‘Bose’ felszereltségi szinten kérhető, Scénic-ként 5 üléssel 9,4 millió, Grand Scénic-ként 7 üléssel pedig 9,8 millió forinttól. A hosszabb verzió egyébként minden esetben 400 ezer forinttal kóstál többet a Scénic-nél, ami a nagyobb karosszéria és a plusz 2 szükségülés ismeretében teljesen reális felárnak tekinthető.

A csúcsmotor csak csúcsfelszereltséggel elérhető...Kicsit ijesztő a közel tízmilliós listaár egy kompakt egyterű esetében, azonban ha megnézzük, hogy ezért mi mindent kapunk, máris sokkal kedvezőbbé válik a helyzet: a kategória legtöbb szereplőjénél hasonló hajtáslánccal és felszereltséggel, valamint hét üléssel nézve így is olcsóbb a 160 lóerős Grand Scénic. Ha pedig nincs szükségük az erős dízelmotorra, persze van olcsóbb megoldás: a legkedvezőbb árú Grand Scénic a gyengécske, 115 lóerős ‘egykettes’ turbós benzinessel (nem szeretném tudni, hogy mondjuk 7 személlyel megpakolva hogy menne ez a kivitel…) 6,5 millió forinttól indul, a jó kis 110 lovas 1.5 dCi viszont sokkal jobb választás az autóhoz, 7,3 millió forinttól - vagy ha többre vágynak, ott van a jó kis 130 lóerős 1.6 dCi 7,8 milliótól.

Nem csak 10 millióért lehet jó Grand Scénicet kapni!A dízelek közül mindegyik jó választás, a Grand Scénic jó, és immár menő autó, extrából pedig rengeteg van, így szinte csak a pénztárcánk szabhat határt a kedvenc összeállítás kiválasztásának. Ja, és a 20 colos gumik árától sem kell annyira megijedni: nem olcsók persze, és a kínálat is szűkös, de messze nem olyan drágák a gumik, mint gondolnánk (ráadásul garantáltan nagyobb lesz a kínálat is a különc méretből), így csak emiatt nem érdemes más típusnál kikötni.

Néhány szóban

Ha mindig ilyen jól sikerülne a megújulás, akkor nyugodtan hátat fordíthatnánk minden hagyománynak. Az új Scénic és Grand Scénic formailag sikeresen értelmezte újra az egyterű kategóriát, végre látványos konkurenst kínálva a manapság divatos SUV/crossover modelleknek. Hogy emellett a belbecs sem csorbult, az külön jó pont, ráadásul az elődhöz képest több tekintetben továbbfejlődött a típus, elég csak a jobb futóművet és az okosabb felszereltségeket említeni. Persze az előnyök mellett hátrányai is vannak a típusnak, az előd pedig (főleg hátul) kicsit tágasabb volt, de ennyi áldozatot igazán megért a formai megújulás, hiszen menő lett a Renault Scénic.

Előnyök: Látványos megjelenés; Jól variálható belső tér; Szériában plusz 2 ülés (még ha szűkösek is); Tágas csomagtartó; Ügyes központi rendszer jó navigációval; Csendes, jól szigetelt utastér; Kellemes, kulturált hajtáslánc; A korábbinál jóval dinamikusabb futómű

Hátrányok: A csúcs dízelmotortól dinamikában kicsit többet vártunk; A 20 colos kerekek feldobták az autót, de azért vannak hátrányaik (sprődebb rugózás és az átlag méreteknél jóval drágább abroncsárak); Csak a legdrágább felszereltséggel kérhető a 160 lovas dCi

Alapadatok Futómű Karosszéria Mérések Költségek
 

Kommentek