2017. Szeptember 24., Vasárnap

Frissitve:09:30:06

Legfrissebb:

Toyota Auris 1.6 Valvematic teszt (2010) - Ínyencválasztás

Nyomtatás

A nemrégiben ráncfelvarráson átesett Toyota Aurist nem kevesebb, mint 1200 kilométeren keresztül volt alkalmunk nyúzni, az autó ugyanis velünk tartott egy hétvégi erdélyi kiruccanás során – nem kevés tapasztalatot sikerült tehát összeszedni róla.

Mindenesetre annyi szent, hogy az 1,6-os benzinmotorral szerelt modell kiváló útitársnak bizonyult, de az is bizonyos, hogy az autó ebben a minden földi jóval ellátott formában hiába volt meggyőző, mégis csak keveseknek tudom tiszta szívből ajánlani; ők pedig nem mások, mint azok az ínyencek, akik nem kívánnak nagyobb négykerekűvel járni a kompakt Aurisnál, és a prémium minőséget a feltűnésmentes nem-prémium márkáknál keresik. Mindenki más számára van viszont hasonló áron egy jobb ajánlatom, javaslatom! Hogy mi is ez? Olvassanak, és kiderül!

Nos, a minőség az Auris egyik legerősebb ütőkártyája – legalábbis a ráncfelvarrás után (volt szerencsém a korábban is Aurisozni, de ilyen szempontból egyértelműen az autó előnyére vált a frissülés). Már a néhány ponton átszabott, sokak szerint csinosabbá, mások szerint viszont hátrányára változott karosszérián is feltűnőek a feltűnésmentes, abszolút egyenletes, szép illesztések, de az utastér már-már prémiumhangulatot áraszt.

És nem csak az összeszerelés, de az anyagminőség is példás: mindenhol kellemes fogású és látványú, finom műanyagokkal találkozunk; a kedvencünk egyértelműen a kesztyűtartón, illetve a műszerpulton található, pihe-puha borítás volt, amely bizony még a luxuskategóriában is megállná helyét. Persze még a legrosszabb utakon is síri csendben van körülöttünk a berendezés, az egyedüli nesz ilyenkor a néhányszor meg-megzörrenő kalaptartótól érkezik. Jut eszembe: nem találkoztam még olyan Toyota-teszttel, amelyben ne szerepelt volna lépten-nyomon az „unalmas” jelző; nos, az Auris esetében ezt tényleg csak elcsépelt klisének lehet nevezni, az utastér ugyanis bármilyen lehet (érdekes, modern, divatos), csak unalmas nem - még akkor sem, ha a ráncfelvarrás során ezen a téren szinte nem is változtattak rajta a japánok – a minőséget kivéve.

A beltérnek a hosszú együtt töltött idő alatt két hibát tudtam felróni: az egyiket az alacsonyabbakra méretezett, ezáltal túlzottan mélyen lévő könyöklők (elöl-hátul és az ajtókon egyaránt), a másikat pedig az apróbb, szem előtt elhelyezendő apróságokra specializálódott tárolók hiány jelenti. Hiába van ugyanis számos zárt, vagy „rejtett” kacattartó az utastérben (például a „híd” alatt, a dupla kesztyűtartó, a szemüvegek tárolására mélysége miatt alkalmatlan, de másnak hasznos szemüvegtartó, a könyöklő alatti rekesz, stb.), a telefonok, a kulcsok, a pénztárcák elhelyezésével mégis gondban vagyunk.

Máskülönben itt minden átgondolt: a váltót a legjobb helyre helyezték el a Toyotások, az ergonómia példás, minden finoman működik, az csillapítottan előbújó italtartók pedig például nem a középkonzolban, hanem a szellőzőnyílások előtt vannak, így a klíma kellemes hőmérsékletre hűti az oda helyezett itókákat. Ja, mellesleg a karos tempomat is sokkal jobb a „gombosoknál”. A helykínálat máskülönben átlagon felüli: mindkét sorban, minden irányban szellősen lehet ücsörögni, hátul még a közel kétméteres égimeszelők is elegendő „placcot” találnak lábaiknak-fejüknek, a kategóriára nem igazán jellemző, állítható dőlésszögű támlák pedig szintén jó szolgálatot tesznek. A csomagtartóval szintén minden rendben van, ám mérete már inkább nevezhető átlagosnak a kompaktok népes táborában – sokkal többre mondjuk nem is nagyon futhatta a 4,25 méteres hosszból a tágas utastér mögött.

Menet közben mutatott viselkedésével is inkább az átlagmezőnybe sorolható az autó. Nincs benne igazából semmi kivetnivaló (a motor egyik arcát kivéve, de erről kicsit később), de nem is emelkedik ki semmilyen téren a mezőnyből (a motor másik arcát kivéve); összességében pontosan kiegyensúlyozottsága az erőssége. Az egyszerű felépítésű futómű hangolása teljesen jó kompromisszum: a kisebb-nagyobb úthibákat, úthullámokat, nyomvályúkat, jól viseli, nem szétrázó élmény a kocsiban utazni, de annyira nem is finom a szerkezet, mint a legjobbaké. Kanyartulajdonságokban is hasonló a helyzet: az Auris szinte végig semleges, majd határhelyzetben alulkormányozott viselkedésről tesz tanúbizonyságot, sőt, meglepően gyors kanyarsebességekre képes, de azért nem egy sportkompakt, vezetése pedig nem jár különösebb adrenalin-emelkedéssel (bár hangsúlyozom, nem unalmas). Itt jegyzem meg, hogy azért jár egy nagy feketepont a Toyotának azért, hogy a jó hangolás miatt alig dolgozó, de mindenképp hasznos ESP még a csúcsmodellhez sem jár szériában – cserébe az összes változathoz rendelhető, 160 ezer forintos áron. A kormányzással egyébként szintén minden rendben van, aminek egyedüli furcsasága középállásban mutatott rendkívüli érzékenysége.

A modern, 132 lóerős, 1,6 literes benzinmotor – mint arra fentebb utaltam – igazi kettős egyéniség. Szerethető darab, amelynek karaktere a régi japán iskolát követi, a legtöbb felhasználó viszont a mindennapok során inkább csak a gyengébbik énjével (és korrekt fogyasztásával) találkozik. Miért is? Hát mert az alsó fordulatszám-tartományban mutatott nyomatéktalansága – amit gyenge rugalmassági méréseink (és a 4400-as fordulatnál jelentkező nyomatékmaximum – egy dízel itt szabályoz…) is igazolnak. 3000-es fordulatig szinte semmi nem történik (klímával aztán főleg), olyan érzésünk van, mintha egy vérszegény „egynégyes” dolgozna a nem éppen könnyű, 1,3 tonnás autó orrában. A hasznos, sok konkurenssel ellentétben intelligens váltást jelző nyilacskák nagyobb gázadásra szorgosan jelzik is, hogy „tessék visszagangolni” – autópályán, emelkedőn néha (hatodikból) negyedikbe. Ezzel a leginkább az emisszió-normák okozta, nyugodt haladásnál kellemetlen jelenséggel persze a mérnökök is tisztában vannak, ezért aztán viszonylag rövidre is vették a hatfokozatú, jól kapcsolható váltó áttételezését; autópálya-tempónál 3500 körül forog a főtengely.

A felső tartományban viszont mindezért kárpótol az „egyhatos”: 4000-es fordulattól teljes átalakuláson megy keresztül és a teljesítménytől elvárható módon mozgatja az autót a mindenhol rendkívül halk és kulturált, a pörgéssel az erőlködés legkisebb jelét sem mutató négyhengeres. A 160 Nm-es csúcsnyomaték elérése után (tehát 4400-tól) aztán még rátesz a motor egy lapáttal, a lelkesedés pedig mindaddig tart, ameddig beköszönt a 6600-as leszabályozás. Haladni, illetve előzni tehát szorgos visszaváltásokkal, az élettel teli tartományban tartva könnyű az Aurissal, az erdélyi úton pedig autópályák híján erre jó sokszor volt is alkalmam. És a fogyasztás így is barátságosan alakult: a dimbes-dombos utak, a folyamatos klímahasználat és a dinamikus vezetési stílus ellenére is megjártam másodmagammal 7,1 literes átlaggól az utat, ami véleményem szerint teljesen korrekt. Országúton, finoman hajtva egyébként 5-5,5 literes értékek is elérhetőek, autópályán viszont nem nagyon lehet 8 liter alá vinni a fogyasztást – hozzáteszem, városban is ekörül mozog.

Összességében tehát az 1,6-os Auris egy kimondottan szerethető négykerekű, amit a Toyota-ellenesek (és sokan másik is) bizonyára nehezen tudnak elképzelni. Pedig mégis: sportos hangolású motorja fiatalos karaktert ad a nem túl fiatalos megjelenésű modellnek, utasterének minősége (és helykínálata) pedig tényleg párját ritkítja, miközben minden téren abszolút kiegyensúlyozottan teljesít a kocsi. Ezt persze a Toyotások is tudják, így szépen felárazták portékájukat, amely a legalacsonyabb szinten is 4,81 millió forintba kerül, és a kimondottan jól felszerelt, tesztelt Sol csúcs-változat 5,62 milliótól indul, amihez mindenképp érdemes még megrendelni az egyszerűen kezelhető, „csak” 290 ezerbe kerülő érintőképernyős navigációs-multimédiás rendszert, amelyhez többek között még tolatókamera is jár. A szinte kötelező, 160 ezres menetstabilizálóval együtt viszont már hatmillió fölött járunk (6,07), és még metálfényezést sem kértünk a kocsihoz – a tesztautó 460 ezer forintért rendelhető bőrkárpitozásáról pedig ne is beszéljünk. Ilyen felszereltséggel egyébként árak terén a kategória élmezőnyébe tartozik az Auris (mármint a „rosszabbik” értelemben), de azért egy Opel Astra, vagy egy Volkswagen Golf hasonló konfigurációban persze még többe kerül.

A legnagyobb konkurencia mégsem más márkáktól, hanem házon belülről érkezik: a bátyóból, vagyis az Avensisből akad ugyanis egy akciós felszereltségi szint (Travel Edition), amely extrázás terén gyakorlatilag pontosan ugyanazt tudja, mint a 6,07 milliós Auris. És tudják, mennyibe kerül? Elmondom: azonos motorral (a 132 lóerős 1,6-os benzinessel) 6,04 millióba. Ki érti ezt?! És a felnőttesebb, nagyobb presztízsű Avensis alig 100 kilóval (vagyis durván egy termetesebb embernyivel) nehezebb csak az Aurisnál, így a menetteljesítmények terén és a fogyasztásban (ami még alacsonyabb is egy decivel) szinte elenyészőek a különbségek. És azért egy Avensis mégiscsak Avensis. Ha rám hallgatnak, akkor a józanész alapján mindenképpen a nagytestvér mellett döntenek, az ínyenceknek pedig marad a szintén kiváló, frissítéssel jobbá tett Auris…

Néhány szóban: a frissítésen átesett Toyota Auris legnagyobb erőssége kivételes minősége és remek helykínálata mellett egyértelműen az, hogy nincs komolyabb hiányossága; mindössze egy-két apróságba lehet belekötni. A fent kimondottan erős, egészen takarékos 1,6 literes benzinmotor is illik a kocsihoz, bár az alsó tartományban "halott" motor leginkább csak a pörgős egységeket kedvelőknek fog tetszeni. Az autó árazásánál sajnos eléggé vastagon fogott az illetékesek ceruzája, amire talán a legjobb bizonyíték, hogy gyakorlatilag azonos konfigurációban egy Avensis sem kerül többe... 

Előnyök: Tágas utastér; Kivételes anyagok és kidolgozási minőség; Fent izmos motor; Kiegyensúlyozottság

Hátrányok: Kevés tárolórekesz az apróságoknak; Alul nagyon nyomatéktalan erőforrás; Drága  

Alapadatok Futómű Karosszéria Mérések Költségek
 

 

 

 




Szóljon hozzá!

A hozzászólások nem tükrözik az Autó Pult véleményét, értük az oldal nem vállal felelősséget.
Regisztráljon Ön is! A regisztrált felhasználók hozzászólása azonnal megjelenik.

Share/Save/Bookmark