Alig egy napja vagyunk Németországban a holnap kezdődő Frankfurti Autószalon kapcsán, mégis rengeteg tapasztalattal gazdagodtunk útitársunkat, az Opel Insignia OPC-t illetően. Kezeink között eddig éppen 1370 kilométert töltött a fekete automataváltós sportlimuzin, miközben ezekben a percekben épp a Nürburgring legendás Nordschleife aszaltcsíkja felé tartunk.
Magyarország határában különben még nem fűztünk nagy reményeket a rüsselsheimihez, hiszen kissé erőtlennek éreztük, ám az üzemanyagtartályból a 95-ös oktánszámú benzint kiautózva, s 100-as „szuper-hajtóanyagot” tankolva érezhetően új erőre kapott a 325 tagú ménes – nem is csoda, hiszen a gyári előírás szerint a 98-ast szereti a kicsike, az olcsóbbik naftával pedig mérsékelt teljesítménnyel számolhatunk.
Bizonyítandó, hogy azért a sebességkorlátozásokat időnként mellőző német autópályán sem fenékig tejfel az élet, az Insignia OPC Unlimited 265 km/órás végsebességét még nem állt módunkban elérni, noha a sebességmérő szerinti 260-as beosztást egy ízben három utassal a fedélzeten, s teli csomagtartóval is sikerült átszakítanunk – sőt, az autóban bizony még volt némi tartalék. Egy előző generációs Opel Vectra A is bepróbálkozott ellenünk, de hiába: pont annyival maradt le tőlünk, amennyit a 45 lóerős teljesítménykülönbség indokolt, vagyis az új modell örömünkre hozta a tőle elvárhatót.
A sokak által előszeretettel „űzött” féktelen száguldozásnak a sokszínű járműparknak, s a sofőrök eltérő vezetési stílusának köszönhetően persze megvan a böjtje: a München-Stuttgart-Bonn szakaszon a vasárnapi „enyhe”, ám gyakorlatilag igencsak telített fogalomban is nem kevesebbszer, mint ötször futottunk baleset generálta dugóba. Ez nem is csoda, hiszen a helyi közlekedésmérnököknek olyan széles aszfaltcsíkból sikerült három sávot kialakítaniuk, melyen hazánkban legfeljebb csak kettő halad, így biztosítva menekülési lehetőséget.
Korrigálni, elkerülni itt nincs lehetőség, így néhány dekadens pilótától eltekintve nem is jellemző, hogy a nálunk szokásos 130 km/órás sebességet jelentős mértékben lépnék túl. A szabadság tehát itt is csak látszólagos, noha az emberek lelki békéjének bizonyára jót tesz, hogy névleg
maguk urai lehetnek. A valóság pedig az, hogy a nagy sebességkülönbségek nem csak veszélyhelyzetek generálói, de számos baleset okozói is egyben.
Az már a német hatóságok, és a pálya üzemeltetőinek felkészültségét jelzi, hogy megtanultak villámgyorsan ’takarítani’, így egy-egy konfrontáció utáni torlódás fél-egy órán belül is feloldódik. Összefoglalóan álláspontunk szerint megállapítható, hogy a sebességkorlátozásoknak igenis van értelme, s az itteni tempóból ítélve a hazai 130 km/óránál nincs is sokkal magasabban az átlagsofőr által eltűrhető, hosszútávon tartható határ.
Mindettől függetlenül a később részletesen is bemutatásra kerülő BMW és Porsche múzeumaiban tett látogatásunk mellett is láttunk csodákat. Noha az új 911-es hivatalosan csak holnap kerül leleplezésre, a zuffenhauseni központ előtt már ott sorakoznak az elkészült példányok, s egyikük üveghangon húzott el mellettünk. Stuttgart pedig igazi paradicsom a szuperautókat kedvelők számára. Itt a Porsche legritkább veterán- és legújabb típusainak látványa már meg sem üti a helyi járókelők ingerküszöbét, miközben mi döbbenten, negyed órán keresztül csak álltunk az egyik kereszteződésben.
Így köthettünk ismertséget a fotón egymással harcoló Porsche GT3 4.0 RS és a Ford GT40 tulajdonosaival is. Látszólag a ’helyi versenyzőnek’ esélye sincs a hörgő, fújtató amerikaival szemben, azonban az 500 lóerős Porsche jelenleg a világ egyik legközvetlenebb, legnyersebb utcai autója, melynek gazdájával futólag néhány szót is válthattunk. Az igen közvetlen fiatalember elmondta, hogy nem gyári tesztautóval állunk szemben, viszont a szörny éppen a bejáratás stádiumában van, ezért is indultak könnyed kirándulásra a GT40-nel karöltve. A két versenyző egyidejű indulásával keletkező hangorkánt nehéz lenne leírni, de tény, hogy még akkor is rezonált a levegő, amikor egy utcányira jártak tőlünk, miközben szinte rázták a Porsche Múzeumának üvegablakait.
Ferdinand Porsche és Henry Ford most biztosan mosolyogna, mi pedig igyekszünk Adam Opelt is jó kedvre deríteni, mert időközben megérkeztünk az Insignia OPC-vel a Nürburgringre. További élményeinkkel hamarosan jelentkezünk.
| 82 év büszke négykerekű történelem – a BMW Welt és a múzeum kincsei | Kicsi a bors - mini Lamborghini Aventador egymilliárd forintért |
|---|

















Hozzászólások
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.