Jaguar XF Sportbrake vs. Škoda Superb Combi teszt - Mit ér a prémium? - Oldal 2

Nyomtatás

Hajtáslánc, Menetkomfort, Menetdinamika

Mindkét kombi a kínálat legerősebb dízelmotorját mondhatja magáénak. A Superb esetében ez kétliteres lökettérfogatot és 170 lóerőt takar, míg a Jaguar háromliteres V6-ossal és 275 lóerővel szemlélteti, hogy némileg eltérő igények kielégítésére fogant. De nem csak ezzel, hanem működési kultúrájával is szívünkhöz szól. Már-már benzinesekhez méltó finomsággal dolgozik a szép hangú öngyulladós, amely 6,5 másodperc alatt repíti a viszonylag nehéz kombit álló helyzetből 100 km/h-ra. Eközben tökéletesen összejátszik az automatával, ha kell finoman, szükség esetén pedig a futómű hangolásához illően viszonylag gyors reakcióval, harapva. Eközben fogyasztása sem száll el, amelyet 6 literre adódó normakörünk is szemléltet. Nem lehet fogást találni rajta.

Ahol a Jaguar kezdődik, ott végződik a Superb. Jobban is tesszük, ha az összehasonlításra inkább a 2,2 literes dízelmotort képzeljük a brit modell lemezei alá, amelyhez korábbi tesztünk nyújt segítséget.

170 lóerő itt, 163 ott – ezen a téren a prémium modell marad alul, amely a 10 százalékkal nagyobb lökettérfogatát nyomatékban kamatoztatja: 400 Nm srófol rá a Superb valamivel hamarabb érkező 350-ére. Ami a Jaguart illeti, a kifinomult járáskultúra legalább olyannyira jellemzi az erőforrást, mint a hirtelen töréspontokat mellőző nyomatékgörbe. A nyolcfokozatú automataváltóval okosan együtt dolgozó dízel bizony kellemes társ a mindennapokban, hiszen a széles tartományban erőteljes motor fordulatszáma a sok fokozatnak köszönhetően szinte mindig 1800 alatt marad, ezzel elősegítve a szerény fogyasztást is.

A Superb hasonlóan szépen dolgozik, a hatfokozatú duplakuplungos váltó ügyesen használja a korán ébredő nyomatékot, szükség esetén pedig gyors reakciókkal képes meglódítani a nagy kombit. Hosszirányú dinamikában fej-fej mellett halad a két modell, s a hatékony győri motornak köszönhetően fogyasztásban is: hiába rövidebb jóval a Škoda legfelsőbb áttétele, normakörünkön végül mindketten szép eredményt elérve 5,2 litert fogyasztottak. Ez pedig egyben azt jelenti, hogy odafigyelés nélkül autókázhatunk velük 6-7 liter körüli étvággyal, meglehetősen hosszúra nyújtva a tankolások közötti időt.

A járáskultúrát illetően a papírforma igazolódik: a Jaguar-nál van az előny. Miközben a Superb a kategória átlagát tökéletesen hozza, az XF-hez képest egy árnyalattal hangosabbnak bizonyul az erőforrás, amelynek enyhe vibrációit is érezzük.

A futómű esetében is hasonló különbséget állapíthatunk meg. Ha pusztán csak a Superb-et vesszük alapul, az elöl MacPherson, hátul pedig többlengőkaros futómű alapvetően jól teszi a dolgát. Bár a kisebb úthibákat hangsúlyosabban adja tudtára az utazóknak (ebben a 17 colos kerekek is ludasak), a nagyobb egyenetlenségeket kimondottan ügyesen eldolgozza, tökéletesen hozva a nagy utazóautós hangulatot. Sportos ambíciókat ne tápláljuk (ha mégis, akkor rendelhetünk sportfutóművet is), átlagos dőlés mellett, határhelyzetben enyhén orrtolós hangsúllyal vehetjük az élesebb fordulókat. Terhelésváltásra jóindulatú marad a Superb, nem jellemzi a kombi modelleknél olykor tapasztalható fokozott fenéklendítés.

Az egyébként semleges hangolású XF-et viszont jellemezheti. Ehhez elég csak kikapcsolni a menetstabilizálót és kövér gázt adni: a hátsókerékhajtású modellel lehet néha rosszalkodni. Ehhez az alapok is jó partnernek bizonyulnak. Annak ellenére, hogy rugózásban még 19-es kerekekkel is hozza a Superb szintjét a Jaguar, az úthibákat hallhatóan halkabban tompítja, kanyarban gyorsabb és nem utolsó sorban élvezetesebbnek bizonyul. A precízebb, gazdagabb visszajelzéseket adó volánnal ügyesen fűzhetjük kanyarról kanyarra a brit kombit, amely jó kiegyensúlyozottsággal tűri szerpentinhódító törekvéseinket.

Már csak ezért a sportos vonalért is megérdemelten nyeri a fejezetet az XF. A következő fejezetet megalapozva hozzátesszük: okkal, hiszen a 40 százalékos pluszért azért elvárjuk az objektív ellentételezést is. A Jaguar pedig megadja azt.

Költségek

Mielőtt alaposan belenézünk, hogy mennyi az annyi, érdekes hiedelmekbe bukkanhatunk. A Škoda olcsó, a Jaguar drága – az állítás igaz is lehet, de nem mindegy, hogy mit mihez viszonyítva. Kategóriáján belül a Superb egyáltalán nem minősül diszkont vételnek, mint ahogy a Jaguar sem minősül drágának. Sőt, ugyanúgy felszerelve a konkurensek némileg drágább alapárakkal szolgálnak, és még bele sem vettük, hogy a Jaguar esetében négy évig a karbantartás költségei alól is mentesülünk. Ezért aztán érthető, hogy minként tudja a forgalmazó a barátságosnak mondható nettó 209.900 forintos lízingárat kínálni. Hiába érzik sokan nagyobbnak a presztízsét, ideje hozzászoknunk, hogy a Jaguar prémium szemmel nézve nem tartozik a kimondottan költséges márkák közé.

Nem úgy a Superb tükrében, amely kiválóan felszerelve már 12 millió forintos listaáron elvihető, de szerényebben konfigurálva a 10 milliós határon is belül tudunk maradni. Ezzel pedig a konkurensek átlagához mérten magasabbnak mondható a Škoda árazása, egy 10,2 milliós Mazda6 kombi szintjére felszerelve például közel másfél milliós plusz költségre számíthatunk, de ugyanez az eset az Opel Insingia esetében is. Sőt, az akciós csomagok révén a kategória legdrágább képviselőjének tartott Volkswagen Passatot is fél millióval olcsóbban hozhatunk el listaáron, ugyanúgy felszerelve, modernebb hajtáslánccal, ami szintén rávilágít arra, hogy a Superb esetében a kategória legdrágább tagjával van dolgunk.

Néhány szóban

40 százalék plusz. Ennyi a prémium felára, amelyet a Jaguar hangulata, finomságai, kényelme, dinamikája és kifinomultsága indokol. Aki teheti, annak érdemes a drágább autóra voksolnia, aki viszont nem eresztheti el annyira a gyeplőt, jó társra lel a Superb képében. Komolyabb kritikát talán csak a panorámatetővel korlátos fejtér miatt érdemel a cseh modell; minden másba inkább csak a Jaguar tükrében lehet belekötni, a kategóriában tehát mind a mai napig megállja a helyét a Škoda versenyzője, igaz, ehhez mérten kissé borsos árcédulát visel magán. Ami az XF-et illeti, a kombi kiválóan fokozza a praktikumot, miközben a nagymacska eleganciáját nem töri meg. A háromliteres dízel olyan finomsággal és dinamikával ruházza fel a sportos beállítottságú prémium versenyzőt, amelyet vétek lenne kihagyni – a jól sikerült dízeles hajtásláncot vezetve egy percre sem kívántuk meg a benzines alternatívát, ami óriási dolog.

Alapadatok Futómű Karosszéria Mérések Költségek
 





Hozzászólások  

 
#1 fenyi.szilard 2014-05-30 22:21
Kedves Szabó Péter!
Ez szerintem egy több szempontból is hiánypótló cikk az autópult hasábjain. Egyrészt, ha nem tévedek, az első Skoda Superb tesztet köszönthetjük az Autópult fennállása óta, másrészt kevesen vállalkoznak prémium, és "nem" prémium hasonló méretű autók összehasonlítás ára. További érdekesség, hogy bár nem tudom, hogy a két tesztautó mennyi idővel egymás után járt a szerkesztőségné l, de kb. egy héten belül a második Jaguarról szóló teszt, ami már önmagában is kuriózum -legalább is olvasóként mindenképp.
Véletlen sem szeretném önmagam ismételni a legutóbbi Csizsek Ádám által írt Opel astra teszthez írt kommentem után, de talán már az autópult tesztjeiben is megálapított tény, hogy reálisan nézve a Superbnek van egy sokkal közelebbről támadó ellenfele a Jaguarnál -ez pedig nem más, mint a harmadik generációs Octavia, ami a két modell korkülönbségét tekintve bizonyos szempontokból akár már kifinomultabb is lehet nagytestvérénél .

Üdv: Szilárd
Idézet
 

Szóljon hozzá!

A hozzászólások nem tükrözik az Autó Pult véleményét, értük az oldal nem vállal felelősséget.
Regisztráljon Ön is! A regisztrált felhasználók hozzászólása azonnal megjelenik.

Share/Save/Bookmark