A luxuscikkek világában lassabban múlik az élet. Nem csak a szorgos kezek mestermunkája és a befektetett milliárdok, de a sikkes mivolt maradandó jellege is megnyújtja egy-egy termék életciklusát. Ez pedig jól bizonyítja a Rolls-Royce Phantom is, amelynek üzenete a 10 éves szülinapján is legalább annyira egyértelmű, hogy a leváltást még a gyártó és a vásárlók sem igényelik különösebben.

Nem véletlen, hogy a Rolls-Royce és a luxus szó szinonimája egymásnak. A luxus az, amikor olyan dolgokat engedhetünk meg magunknak, amiket más nem. Ha kedvünk tartja, megihatunk egy pohár hetvenezer forintos pezsgőt a reggeli napfényt üdvözölve, vagy napi programunkat felrúgva átrepülhetünk egy kis napfényes szigetre, menekülve a borús égbolt alól. Vagy vehetünk százmilliókért egy olyan autót, amelyben egy józan, hétköznapi ember zavartan feszeng, hogy megtörve unalmas esténket átugorjunk vele a közeli színházba.

A Rolls ugyanis erről szól: vannak autók, amelyek közel ugyanazt kínálják a harmadáért, viszont itt a brit elegancia és a történelem mellett leginkább az elérhetetlenség az, amely csábító lehet. Persze a technika fejlődésével azért nem szabad elfelejteni aktuálisnak lenni: a háromtagú (szedán, kupé, kabrió) Phantom sorozat legutoljára tavaly újult meg, átfogóbb szolgáltatásokat és technikai tökéletességet kínálva vásárlói szűk, ám annál tehetősebb rétegének.

Hagyomány és elérhetetlenség a galériában.A BMW vezénylete alatt megszületett, négyajtós Phantom 2003-as, január 1-i bemutatkozását követően ez az RR-csúcsmodell első ráncfelvarrása. Az első módosítás, amely megragadhatja a szemet, az a fényszórók LED-je és az alsóbb, kör alakú helyzetjelző csíkkal való helyettesítése. A gyártó közleménye szerint a Phantom Series II a világ első autója, amely alapfelszerelésként adja a teljesen LED-es fényszórórendszert. Az enyhén átformált lökhárítók szintén a frissítés ismertetői, de egyébként radikális változtatás – ahogy azt ebben a kategóriában kell – itt nem történt.

Belül az elektronikai szolgáltatások bővülése jelzi a közel egy évtized elteltét: a 3D-s, műholdas navigációs rendszer 8,8 colos, elrejthető központi kijelzőn jelenik meg, miközben a 2,5 tonnás, 5,84 méteres szedánnal történő manőverezést a körkamera rendszer könnyíti meg. Ezen a téren sokkal könnyebb dolguk a kupé és a kabrió tulajdonosainak sincs: utóbbi esetben 5,61 méteres hosszal kell megbirkózni a fordulókban, a kétméteres szélességről nem is beszélve…

Az autó szíve változatlanul a 6,75 literes, 460 lóerős (720 Nm) V12-es szívómotor, ám hozzá az eddigi hat- helyett nyolcfokozatú bolygóműves automataváltó csatlakozik, sőt a hátsó differenciálművet is átdolgozták a mérnökök a jobb tapadás és a hatékonyabb működés jegyében. Ennek eredményeképp a gyári átlagfogyasztás másfél literrel, 14,1 l/100 km-re csökkent, miközben a 0-100-as sprint értéke 5,9-ről 5,8 másodpercre javult.

A Phantom Series II modellcsalád tagjai már rendelhetőek, érkezésük pedig nagyban függ a vásárló egyedi igényeitől. Az árakat illetően kitartóan hallgat a gyártó, de információink szerint jelenleg hazai forgalomba helyezéssel 150 millió forint körül lenne egy Phantom ára, míg a vászontetős Drophead Coupé még ennél is szigorúbban terhelheti meg a milliárdosok számláját.

A gondos iparos kezekkel készülő autó összeszereléséhez a kezdeteknél mindössze 400 embert alkalmazott a gyártó, akiknek egy autó elkészítéséhez átlagosan egy teljes nap volt szükséges. Tíz év elteltével már 1400 munkásnál (bár lehet, hogy őket itt már ipari művészeknek is lehetne hívni) és napi 20 autónál tartunk - ez is azt mutatja, hogy a vásárlók megújulás iránti kezdeti bizonytalansága eltűnt. A BMW tehát nagyon is sikeresen állt be a hamisítatlan brit luxusmárka mögé.