Az alábbi cikkünk még egy korábbi holnapstruktúrából származik, így előfordulhatnak szerkesztési hiányosságok. Megértésüket köszönjük.

Új információk láttak napvilágot a minap a BMW és a Toyota egyre szorosabb viszonyával kapcsolatban. Noha már eddig sem volt titok, hogy közösen dolgoznak egy sportautó alapjain, ezúttal azonban már az is ismert, hogy a hibrid újdonság ultrakapacitásokkal és egyéb finom műszaki megoldásokkal rendelkezik majd.

A BMW az i3 és az i8 fejlesztése folyamán tett szert nélkülözhetetlen tapasztalatokra a hibrid és elektromos hajtások terén, a Toyota pedig a Le Mans-i 24 órásra készülő versenyautó építése, illetve a Yaris szuperhibrid megalkotása során felhalmozott tudást kamatoztathatja. A bajor-japán sporthibrid orrmotoros elrendezést kap, hibrid rendszere pedig mind a négy kerék meghajtására képes lesz.

A Toyota egy egészen új technológiával tenné igazán ütőképessé az újdonságot, mégpedig az ultrakapacitások használata jelentene jóformán úttörő megoldást.

Persze kutatási célokra jó ideje használnak a hagyományoshoz képest brutális kapacitású kondenzátorokat, azonban a szériagyártás során még nem sokan próbálkoztak vele, a Mazda az i-ELOOP rendszerben csupán az akkumulátor töltésére használja a speciális kondenzátorokat. A hibrideknél ellenben roppant előnyös lehet az ultrakapacitások használata, hiszen a bennük eltárolt, kinetikus energiából nyert töltést sokkal gyorsabban lehet belőlük kinyerni, mint a lítium-ion technológiával gyártott akkumulátorokból. Igaz mindez csupán rövid ideig érvényes, de a nagy teljesítmény hirtelen kiaknázására általában amúgy is csak másodpercekig van szükség.

Emellett a kondenzátorok tömege jóval kisebb a szokványos akkucsomagoknál, ráadásul kisebbek is – épp emiatt használatuk ideális lehet egy hibrid sportgép esetében. A teljesítményt egyrészt a BMW és a Toyota által közösen kifejlesztett, kétliteres, négyhengeres benzinmotor szolgáltatja majd, amelyet a bajorok által leszállított elektromos motorok segítenek. A hajtást egy szekvenciális, azaz robotváltón keresztül jut el a négy kerékhez, ahol az elektromotorok miatt hatékony nyomatékvektorozás tenné még gyorsabbá a kanyarvételt.

Maga a karosszéria ugyancsak csúcstechnológiával fog készülni, nagy szilárdságú alumínium és szénszál erősítésű anyagok egyvelege biztosítja egyszerre a remek merevségi tulajdonságokat és az alacsony tömeget.

Persze a japánok és a németek másféle küllemmel ruházzák majd fel az újdonságokat, a BMW esetében például borítékolható a karbon héjelemek használata. A bajorok ezzel a lépéssel egyben a Z4 generáció-váltását is megoldják, miközben a Toyotánál a Supra utódja éledhet fel. Mindkét sporthibrid 2017-ben debütál.