A gyártók az utóbbi időben rájöttek, hogy nem feltétlenül van szükség nagy teljesítményű erőforrásokra, és elég, ha rövid intervallum erejéig a szükséges pluszt valamilyen extra energiatároló segítségével biztosítják. Lényegében ez volna a Formula-1-ben alkalmazott KERS alapelve, s immáron a Volvo is hasonló megoldással foglalkozik.

A svédek tudják, hogy a nehéz akkumulátorok nem jelentenek kifizetődő megoldást, ezért más irányban próbálnak szerencsét. A megoldás első hallásra meglehetősen hihetetlennek és őrültnek tűnik, mégis zseniális: maguk a karosszériaelemek tárolnák különleges anyaguk és kialakításuk révén a töltést, amely aztán egy elektromotoron keresztül tudná leadni a szükséges pluszt.

A Volvo polimerekből, szénszálas anyagokból és nanostrukturált akkumulátorokból álló paneleket szeretne létrehozni. Ezeket a paneleket bármilyen formájúra el tudják készíteni, tehát karosszériaelemként is képesek lennének funkcionálni. Akár a tető, akár a csomagtérfedél, akár a motorháztető, de akár a pótkereket körülölelő, nagyobb felület is állhatna az új anyagból, így sem helyet, sem jelentős tömeget nem hozna magával az energiatároló.

A gyártó szerint ezzel a megoldással a hagyományos akkumulátorok is száműzhetőek lehetnének az autókból, továbbá az új technológia gyorsabb töltést is jelent egyben. Mintegy 3 éves tesztfázis után a technológiát már egy S80-as tesztpéldányban vallatják a svédek. A Volvo számításai szerint ha az új megoldással helyettesíthetnék az elektromos autók jelenlegi energiatárolási rendszerét, akkor markáns, 15 %-os tömegcsökkenés valósulhatna meg.

Ahogy az elektromos és a konnektoros hibridek esetében, a töltés ezúttal is hagyományos hálózatról történne, illetve természetesen a fékezések alkalmával is töltődnének az elemek. Az EU-s alapokon nyugvó projekt egyébként mintegy kilenc vállalatot foglal magában, melyek közül a Volvo egyedüliként képviseli az autóipart.