Miközben a Ford európai eredményességi mutatói előtt hatalmas negatív előjel áll, globálisan sikeresebb a vállalat, mint valaha. Mindez persze bizonyítja azt is, hogy a veszteségek az öreg kontinensen sokkal kevésbé az üzleti stratégia hiányosságainak, mint inkább a helyi közigazgatási szféra hektikusságának számlájára írhatóak.

A Ford adózás előtti eredménye a harmadik negyedévben mindenesetre elérte a 2,2 milliárd dolláros magasságokat, ami ennél többet is nyomhatott volna a latban, ha Európa háromhavi 468 millió dolláros vesztesége nem igyekezne az óceán mélyére húzni az amerikai óriást.

A látszat ellenére Obama figyel az ipar mondandójára - érdemes, mert látszik, kinek van oka örülni (jobbra Mulally)

A korábban részletesen bemutatott egydolláros menedzser, Alan Mulally persze ezt nem hagyhatja annyiban, így most leépítésekkel, gyárbezárásokkal fogja rövidebbre a gyeplőt, melynek hátságai ismét a szorgalmas munkavállalókon csapódnak majd le, miközben a termelő szférát ellehetetlenítő, az adókat a végsőkig fokozó döntéshozók értetlenkedve figyelik, miként is gyűrűzhetett ilyen mélyre a válság.

Európa lassítja a fogyasztást, a Ford meg fejleszt. Vajon melyik a nyerő? (Az új Mondeo 'nálunk' 1 évet késik)

Mondanunk sem kell, hogy az európai politikusoknak már-már rutinszerűen a közterhek újabb emelése ötlik elsőként a fejükbe, s erre a következtetésre most a britek juthatnak majd, hiszen az Egyesült Királyságban a Boeing volt igazgatójának döntése alapján két üzem is bezárja a kapuit, mintegy 5.700 munkahelyet szűntetve meg, s akkor a távolabbi multiplikátorokat még alig vettük figyelembe.

Mindenesetre a Ford így évi 500 millió dollárt (a jelenlegi európai veszteségeinek harmadát) igyekszik megspórolni, miközben további egymilliárdot továbbra is a globális piac még működő régiói kénytelenek lenyelni.

Mulally kétségtelenül egy zseni, akinek sorsok múlnak a döntésein - most kényszerűen cselekszik.

Megjegyzendő továbbá, hogy a Ford esetében példaértékű, hogy az 1,6 milliárd dolláros nyereségre a válságos idők után úgy sikerült szert tennie, hogy 2008 és 2009 fordulóján a kék oválosok egyedüliként nem borultak térdre kormányzati segítségért, ami az Egyesült Államokban, és leányvállalatai kapcsán Németországban külön-külön is segélyezett General Motorsról már kevésbé elmondható.