A Dodge Charger a tengerentúlon amolyan tucatautónak számít, s ha figyelembe vennénk a felhasználási körét, Európában nagyjából a Ford Focus-szal lehetne egyenértékű, ami járőrök és helyszínelők kezei között ugyanúgy helytáll, mint bérautóként, vagy éppen családosok hétköznapi málhás szekereként.
A messzi távolból persze igencsak vonzónak fest az elérhető és megfizethető izomautó vágyálma, ám a valóságban az amerikai gyártó kínálata akkorát hasalt az öreg kontinens igényes vásárlóinak gáncsolásra kihelyezett lábaiban, hogy ijedtében egyetlen levegővel úszta át az óceánt, hogy végül csak anyukája szoknyája alól pisloghasson vissza ránk.
Vajon menekül, vagy csak fölényesen előz?
Mindennek persze az üzemeltetési költségeken, a márkahálózat elégtelen kiépítésén, az adóterheken, vagy éppen az utastér szokásosnál szerényebb kivitelezési minőségén túl is számos oka van, hogy a használtan igencsak kopottasnak tűnő példányok viszonylag gyors amortizációjáról már ne is szóljunk.
Dodge Charger Daytona 2013 - galériaPedig a kínálat a Los Angelesben kapuit kitáró autószalonon most egy olyan darabbal gazdagodik, aminek képei hamarosan ismét kitapétázzák az európai fiatalok szobáit, hiszen a mindössze 2500 példányban készülő Charger Daytona nem csak egy legenda emlékét idézi fel előttünk, de hatalmas HEMI blokkja olyan erővel fújja meg a kipufogókat, hogy annak fuvolajátékától minden valamire való rajongónak hevesebben kezd verni a szíve.
Az 5,7 literes V8-as szemet nem hagy szárazon
Nem, ezúttal nem a csöppnyi, 3.6 literes, 296 lóerős Penta Star V6-os duruzsol a lemezek alatt, hiszen ekkora blokkok még az öreg kontinensen is teljesítenek szolgálatot személyautókban. A még nagyobb vastüdővel dolgozó, 5.7 literes V8-as persze már más tőről fakad, hiszen eget rengető, hegyomlásnyi 535 Nm-es nyomatéka mifelénk mozdonyokban is félelmet kelthetne, de éppenséggel a 375 lóerős teljesítmény sem adhat okot a szégyenkezésre. Annak érdekében, hogy jókedvünk még inkább felhőtlen lehessen, a mérnökök már a hatékonyság fejlesztésére is hangsúlyt fektettek, így aztán ínséges időkben akár a hengerek felének leállításával is takarékoskodhatnánk – a literenként 162 forintos benzinnel.
A benzin gallonja ~3 dollár, a majd' 400 lóerős autó 8 millió forint - minden másra ott van Európa.
A Charger Daytona egyedi vonásai persze sokkal inkább a színekre, s a hátsó légterelőkhöz hasonlatos kiegészítőkre szorítkoznak, de a 20 colos felnik mellett sem mehetünk el szó nélkül. A limitált szériára utaló feliratok és hímzések persze az utasteret is meghatározzák, ahol a fekete kárpitozás az élénken rikító cérna öltéseivel alkot kontrasztot, s a Mopar kezelőszervein túl a 10 hangszórós szórakoztató berendezés is az utcák hősévé teszi a Dodge újdonságát.
Noha a V6-os modellekhez már egy modernebb, nyolcfokozatú automataváltó is társítható, a HEMI blokkhoz továbbra is csupán egy idejétmúlt, ötsebességes egység társítható, ami azonban manuális módban is használható, hogy végül a motor egyszerre ríkathassa meg mind a négy abroncsot.
Talán nem tökéletes, de a távoli feltételekkel közelít a kifogástalanhoz
Miután megbarátkoztunk a 10,5 literes fogyasztási adattal, jöhet számunkra az igazi fekete leves: a felszereltségtől függően nagyságrendileg 550.000 forintos összeg körül ingadozó Daytona csomaggal együtt az egyedi, gyors, tágas, határozott fellépésű, négykerékhajtású, automataváltós, majd 400 lóerős és kissé megváltozott szemlélettel szinte szomjhalálra ítélt Charger alig kerül többe 8 millió forintnál. Az európai konkurensek persze kulturáltabbak és takarékosabbak, de egy ilyen árcédula láttán azért jobb lesz, ha maguk is visszabújnak anyukájuk szoknyája alá.

