Az alábbi cikkünk még egy korábbi holnapstruktúrából származik, így előfordulhatnak szerkesztési hiányosságok. Megértésüket köszönjük.

Látszólag az autóvásárlási statisztikák javuló trendeket mutatnak, azonban egy pillanatra nem árt a számok által leplezett függöny mögé pillantani. Ami az újonnan forgalomba helyezett személyautókat illeti, a tavalyi esztendőhöz viszonyítva mintegy 20 százalékos növekedés figyelhető meg, ami a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete szerint szinte ki is tart szilveszterig, amikor még mindig 10-15 százalékos fejlődésre koccinthatunk.

Sajnálatos azonban, hogy mindez aligha vezet a hazai járműállomány fiatalodásához, hiszen az értékesített mennyiség jelentős hányada külföldre kerül, ami a forgalmazók által a régióban felmutatott legalacsonyabb nettó árnak köszönhető. Ráadásul a 2009-es 60.376 darab járműtől még ezzel együtt is elmarad a becsült 45.000 eladott mennyiség, miközben a kereslet sokkal inkább az egyre szűkülő használtautók piaca felé irányul.

A tizenéves német autók az igaziak, mert azokat gyalogosan közlekedő papok garázsban tárolják

A 192.272 tulajdonosváltás ugyan 7,7 százalékos visszaesést takar, ám a regisztrációs adó csökkenése és a forint időnkénti erősödése miatt emelkedik a külföldről importált autók aránya. A tavalyi 31.312 járműnél akár 80 százalékkal is több külföldi autóra kerülhet magyar rendszám, melyek életkora mindeközben egyre kitolódik. A tavaly forgalomba helyezett használtautók átlagos életkora még 8,2 év volt, ám az idei esztendő első félévében regisztrált 24.831 jármű már átlagosan 10,2 éves. Noha 2007-ben a 10,3 éves járműállomány e tekintetben mélypontnak volt tekinthető, 2011 végén már 11,9 éves volt az egyre fogyatkozó, 2,968 millió tagot számláló flottánk.

A jövő parkolója a múltban került lencsevégre

Ami a használtautók kapcsán a márkák eloszlását illeti, a magyar vásárlók leginkább a német gyártókat részesítik előnyben, és sorrendben a VW (3323 db, átlagosan 12,5 évesek), a BMW (2803 db), az Opel (2597 db) és a Ford (2242 db) vezetik a népszerűségi listát. A típusok közkedveltsége ezzel ellentétben némileg borítja a papírformát, hiszen főként a 3-as BMW, a VW Golf, az Opel Astra, a VW Passat és az Audi A4 áll a gyakorisági listák élén.

Látható hát, hogy az új autókat értékesítő forgalmazók helyzete egyre elkeserítőbb, hiszen a Budapestre koncentrálódó céges vásárlóktól eltekintve a márkakereskedések java része kihasználatlan, s megesik, hogy heti egy jármű kulcsát sem nyújthatják át a boldog tulajdonosoknak. Ezzel párhuzamosan az egész öreg kontinens helyzete elszomorító, hiszen a gyártók globális stagnálása, fejlődése mellett Európában halmozódnak a veszteségek, s többen „önregisztrációval” igyekeznek a működőképesség látszatát fenntartani, ami jórészt a részvényesek bizalmának megőrzését szolgálja.

A 3-as BMW az importra vállalkozó hazai vásárlók favoritja

Becslések szerint Németországban például az értékesítés 30 százaléka a gyártók, kereskedők névre írását takarja, azaz a statisztikák még a legnagyobb piacon sem érdemesek arra, hogy ezek alapján a valós fogyasztásra, keresletre vonatkozólag messzemenő következtetéseket vonhassunk le. Mindez persze valahol az öngyilkossággal egyenértékű cselekedet, hiszen az egyre gyorsuló frissítésekkel, generációváltásokkal a készleten ragadt autók értékesítése igencsak embert próbáló feladat lesz.

Az idősödő állomány a javítóiparnak adhat új reményt

Ami a hazai autóipart illeti, az egyre öregedő állomány a szakértelemmel rendelkező, vagy új tudásra nyitott javítással,  illetve alkatrészellátással foglalkozó kisvállalkozások számára hozhat éledező reményt, hiszen a tizenévesen importált nyugati autók bőven adhatnak munkát, igaz, az elektronikus rendszerekkel már jócskán felvértezett járművek szervizelése csupán kalapáccsal és villáskulccsal már aligha lehetséges.