Rendszeres Olvasóink, vagy akik nyomon követik a gazdasági élet történéseit, bizonyára jól tudják, hogy Magyarországon a Mercedes kecskeméti üzemének megnyitóján túl az idei évre egy újabb rendkívül fontos gyáravató is várható volt.

Nem másról, mint az Opel legfrissebb hazai bővítéséről, a szentgotthárdi ’Opel Flex’ motorgyárról van szó, aminek elkészültét szeptember 20-án, azaz e hét csütörtökön celebrálták, a nemes eseményen pedig mi is részt vehettünk. Az ünnepségen Solt Tamás, a szentgotthárdi gyár igazgatója mellett Orbán Viktor miniszterelnök, és Dr. Thomas Sedran, az Opel első embere is tiszteletét tette.

Egészen pontosan egy évvel ezelőtt Csizsek kolléga már részletesen beszámolt az új részlegről, így magával a motorgyárral csak érintőlegesen foglalkoznék; aki többet szeretne megtudni az üzemről, ide kattintva részletes információkhoz juthat.

A párizsi premier előtt az Opel Adam is eljöttSzentgotthárdra Magyarország első autógyáraként immár több mint 20 éve költözött az Opel. Az új, 500 ezer eurós beruházással együtt (ami az elmúlt 20 év szentgotthárdi összbefektetésének a duplája) a márka immár összesen nem kevesebb, mint 1,25 milliárd eurót invesztált a városba. És hogy miért épp Szentgotthárd nyerte el a mostani tendert? Számos egyéb pozitív tényező és némi állami segítőkészség mellett a lelkes és igazán ügyes csapattal a márka vezetősége mindig elégedett volt, a habot a tortán pedig a kiemelkedő költséghatékonyság jelentette.

Az új Flex üzem nem mellesleg a világ egyik legmodernebb motorgyárává nőtte ki magát, és mostantól egyenesen az Opel non plus ultrájának számít. Az üzem különlegessége pedig éppen a nevét is adó rugalmasságában rejlik, ami annyit takar, hogy egyetlen gyártósoron 3 motorcsalád is készülhet egyidőben - ilyenre pedig nincs máshol példa.

Teljes kapacitás mellett évi 500 ezer motor előállítása lehetséges a Flex üzemben, s különleges módon eltérő jellegű erőforrások is készülnek majd, vagyis egyazon gyártósort tetszőleges arányban képesek elhagyni gázolajos és benzines egységek egyaránt (mi több, 3- és 4-hengeres motorok előállítása ugyanúgy lehetséges), amelyeket ráadásul a dolgozók mellett változattól függetlenül ugyanazok a robotok képesek összeszerelni. A már említett magasfokú gépesítettség mellett nem kevesebb, mint 800 munkahelyet teremetett az Opel, amiből 100 mérnöki pozíció.

Azonban a 800 munkahelynél a valóságban jóval mélyebbre gyűrűznek az üzem multiplikátorai, a márka ugyanis nagyságrendileg 300 alvállalkozóval áll szerződésben, így tavaly például 400 millió euró értékben vásárolt magyarországi beszállítóktól, a bővítést követően pedig ez a szám méginkább gyarapodik.

A gyártás felfutásával első ízben egy vadonatúj fejlesztésű, modern, közvetlen befecskendezéses 1,6 literes turbós négyhengeres benzinmotor összeszerelése indul meg, amely több teljesítményváltozatban is elérhetővé válik – a hírek szerint a csúcsmodell 200 lóerőt teljesít majd, csúcsnyomatéka pedig eléri a 300 Nm-t, miközben károsanyag-kibocsátása a kategória legalacsonyabbja lesz.

A jövő év első felében csatlakozik az izmos benzineshez a friss fejlesztésű 1,6 literes gázolajos, várhatóan 110-160 lóerő közötti teljesítményszintekben, míg később egy szintén teljesen új, 1,2 literes turbós benzines család is készülni fog a Flex üzemben. Az autók szívével tehát már bizonyosan nem lesz probléma, hiszen kerül beléjük egy kis magyar virtus is, csupán némi fogyúkúra férne rá a modellpalettára ahhoz, hogy a legsikeresebb konkurensekkel szemben is hatékonyan vehesse fel a kesztyűt a globális nehézségekkel küzdő márka.