Az alábbi cikkünk még egy korábbi holnapstruktúrából származik, így előfordulhatnak szerkesztési hiányosságok. Megértésüket köszönjük.

2014. november 1-től az Európai Unióban csak abroncsnyomás-ellenőrző rendszerrel (Tire Pressure Monitoring System, azaz TPMS) is ellátott személyautókat lehet forgalomba hozni. De mire jó a abroncsnyomás-ellenőrző rendszer? És mennyibe fog ez nekünk, végfelhasználóknak kerülni?

A TPMS funkciója kettős: egyrészt segít a megfelelő abroncsnyomás – a gyártók által megadott értékek – folyamatos ellenőrzésében, és megtartásában, másrészt pedig defekt esetén figyelmeztet, mielőtt még nagyobb baj történik. Alacsony nyomás esetén a gumiabroncs jobban kopik, és nagyobb terhelés miatt túlságosan fel is melegszik. 10%-kal alacsonyabb guminyomás kb. 10%-al csökkentheti a futásteljesítményt is. A nagyobb terhelés a nagyobb gördülési-ellenállás miatt keletkezik, amely természetesen hátrányosan hat ki a jármű fogyasztására is – az autó lapos gumikkal akár 2-3 deciliterrel is többet fogyaszt.

Ha túl magas az abroncsnyomás, a gumiabroncs élettartama éppúgy csökken, mint az autó tapadása és így a stabilitása, ráadásul a futómű is gyorsabban kopik, igaz, tény, hogy a gördülési ellenállás csökkenésével járművünk fogyasztása is csökkent.

Kétféle TPMS rendszerrel létezik:

Indirekt abroncsnyomás-ellenőrző rendszer

Az autó ABS szenzoraiból nyeri az adatokat

A rendszer előnyei:
        Nem kell minden abroncsok belsejébe érzékelőket szerelni

A rendszer hátrányai:
        Nem annyira pontos mint a direkt rendszer
        Álló helyzetben nem mér
        A téli- illetve nyári abroncsok felszerelésénél újra kell kalibrálni a rendszert

Direkt abroncsnyomás-ellenőrző rendszer

Az abroncs belsejében elhelyezett, vezeték nélküli, elemes szenzorok mérik a nyomást.

A rendszer előnyei:
        0,1 bar pontosságú, megbízhatóbb
        Minden abroncs nyomását külön-külön elemzi a rendszer, ami eltérésekre figyelmeztet
        Képes figyelembe venni, hogy a jármű mozog, vagy áll
     Defekt esetén időben értesülhet a vezető, így a gumit nem teszi tönkre azzal, hogy lapos kerékkel kilométereket autózik gyanútlanul

A rendszer hátrányai:
        * Drága a abroncsnyomás-ellenőrző készlet. Kb. 60.000 Ft
        Téli / nyári szerelt abroncs esetén 2 garnitúrára is szükség lehet

A legügyesebb gyári megoldások az előírt értékhez képest vizsgálják 0,1 bar eltéréssel a nyomást

A szenzorok cseréje, kalibrálása, elemeinek cseréje szaktudást igényel, ezért csak megbízható gumiszerelő műhelyben végeztessen gumiszerelést, ahol a tárgyi és személyi feltételek is adottak. Ez persze növeli a költségeket, de az autó bárminemű biztonsági rendszerének hiányossága a műszaki vizsgán bukást von maga után, ami alól az abroncsnyomás-ellenőrző rendszer sem kivétel, így ezt is karban kell tartani. Emellett a keréknyomás-ellenőrző rendszer mindenképpen fokozza a közlekedés-biztonságot, üzemanyag megtakarítás érhető el vele azáltal, hogy optimális nyomású abroncsokkal járnak az autók.

Már utólagos rendszerek is elérhetőek

Mennyi üzemanyagot lehet megtakarítani?

* Optimális abroncsnyomással járva akár fél liter üzemanyag is megtakarítható 100 km-en, ami éves szinten 20.000 kilométeres futásteljesítménnyel számolva 100 liter üzemanyag-megtakarítást jelent. Ez számszerűsítve  35-45.000 Ft-os tételt jelent. Ez persze szélsőérték, de ha beleszámítjuk a gumiabroncs élettartamának növekedését, abszolút reális kijelentés, hogy 100 ezer kilométeres futásteljesítménynél egy kis odafigyeléssel százezres tételt spórolhatunk, amely odafigyelést az abroncsnyomás-ellenőrző részben helyettesíti, némileg feleslegessé téve a havi rendszeres ellenőrzést, így a biztonság mellett kényelmi funkciója is van.

Ha pedig biztonság és közelgő tél, nem lehet eleget hangsúlyozni: mindig az évszaknak megfelelő abronccsal járjon és alázattal közlekedjen!

A cikk forrása: Egyterü.hu