A Budapesti Közlekedési Központ megalapítása óta számos pozitív kezdeményezéssel igyekezett már megreformálni a közösségi, valamint az egyéni közlekedés struktúráját, s bár a politikai befolyás sokszor árnyalja a képet, az objektív szakmaiság mindinkább előtérbe kerül.

Tényszerű ugyanis, hogy a területi korlátok figyelembevétele, valamint a helyváltoztatási és szállítási igények burjánzása mellett a személyautókat szükségszerűen ki kell szorítani a belvárosból, mely törekvést az uniós nyomásra hamarosan bevezetésre kerülő dugódíj is szolgálni hivatott.

Vajon hajlandóak vagyunk az autóból kiszállni?

Az utazási szokásokat természetesen nem lehet egyik pillanatról a másikra megváltoztatni, így aztán a BKK egy olyan felkészülési időszakot kezdett meg, amit az elégedetlen laikusok lázadásán felbuzdulva 20 pontos levelet címző polgármesternek sem sikerült felismernie.

Persze leszögezhető, hogy a P+R parkolók építésével, vagy éppen a közösségi közlekedés infrastruktúrájának kapacitásnövelésével nem jeleskedik a város, de a dicsérete méltó törekvéseknek, illetve a számos kompromisszum előtt meghajló látszatintézkedéseknek már ma is szemtanúi lehetünk.

Idilli kép, amit megvet a társadalom?

Ezek közé sorolhatjuk például a Bubi fantázianévre keresztelt közbringa-rendszert is, aminek most mindenki egy emberként örvend. Kerékpározni ugyanis jó, illetve állítólag még szmogos környezetben is egészséges, szerencsés esetben pedig még megfizethető is, így aztán pár apróság fölött szemet hunyva a politikai döntéshozók mellett még az olajipari lobbi is saját gyermekeként tekint a Budapesten is kiépítésre kerülő hálózatra.

Az ötlet egyébként remek, hiszen a „Carsharing” példájára ezúttal sem lesz szükségünk saját járműre, mivel okostelefonunk segítségével a közelünkben kerékpárt találva azonnal nyeregbe pattanhatunk, s később a bringát célállomásunk közelében ismét letámaszthatjuk. (A 75 állomást számláló hálózat a Margitsziget – Budafoki út, illetve a Déli és a Keleti pályaudvar közötti tengely mentén lesz elérhető.)

Sokhelyütt már az autómegosztás a soron következő evolúciós lépcsőfok - nekünk még a bringa is új lesz

Ezek után tehát az autók között, illetve a négykerekűeknek kijelölt úttest szűkítésével létrehozott ún. kerékpárutakon tekerve kicsik és nagyok jól szórakozhatnak, miközben makkegészségesen kímélik a pénztárcájukat és a környezetüket egyaránt.

Kibicnek persze semmi sem drága, főleg, hogy a beruházás nettó 899 millió és még　732 (?) forintos költségének 85 százalékát a Nagy Testvér (az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alapja) állja, így aztán a Fővárosi Önkormányzatnak már csak némi apróval kell megváltania a látványos parádékra szóló belépőt.

A csudira strapabíró bringákat a boldog Csepel Kerékpárgyártó és -forgalmazó Zrt. szállítja

Ezen a ponton azonban a BKK honlapjának szerkesztője óriási hibát vét, az alábbi két mondatot ugyanis csak egyetlen sortörés választja el egymástól: „Az uniós támogatással megvalósuló fejlesztés több mint egymilliárd forintba kerül. Több mint ezer kerékpárt használhatnak a fővárosban 2014 áprilisában induló közbringa-rendszer, a MOL Bubi keretében.”

Érdemes a biztonságra költeni. - Vajon mennyit?

Mivel még ebben a számunkra szokatlan nagyságrendben is egyszerű műveletről van szó, gyors osztás után azonnal ordít, hogy egyetlen kerékpár forgalomba helyezésére több mint egymillió forint esik. Természetesen az összegben a kiszolgáló infrastruktúra kezdetben drágább telepítési költségei is benne foglaltatnak, valamint a vagyonbiztonságot szolgáló kamera- és GPS-rendszer kiépítése is egész vagyonokba kerülhet, de mindazonáltal bizonyára mindenkiben felmerül a kérdés:

Jelen társadalmi helyzetben vajon valóban dicséretes egymillió forintos kerékpárokkal megváltani a fővárosi közlekedés jövőjét?