Vége van a nyárnak, hűvös szelek járnak… áll a versben, s a napokban már bőven érezhetjük a csípősebb időjárás okozta kellemetlenségeket, sőt, a hét végére már havat ígérnek az időjósok a hegyekbe, amiből bár mi még nem kapunk, de az ezzel járó hidegből rendesen. Az autósoknál pedig ez az időszak mindig egyet jelent az őszi-téli-tavaszi szezonra való felkészüléssel.

Bizony ebben a pár hónapban az autóban is több holmira lehet szükségünk, de a legfontosabb természetesen a téli kerekek felhelyezése. Így a tél beköszönte előtt egy kis összefoglalóval szeretnénk kedveskedni, melyben igyekeztünk tömören és érthetően összeválogatni a hidegebb időszakra való felkészülés fő momentumait, valamint pár hasznos tanáccsal szolgálunk a vezetéstechnikát is érintve.

A gumigyártók alaposan tesztelik termékeikKezdjük rögtön az abroncsok cseréjének fontosságával. Sokan elbagatellizálják a gumik kérdését arra hivatkozva, hogy ők bizony képesek a nyári mintázattal ellátott „görgőkön” is manőverezni a latyakban-hóban, azonban ez nagy butaság, ahogy az is igen elterjedt tévhit, hogy az említett kerekek csak hóban tesznek jó szolgálatot. Bár irigykedhetünk az északiakra és a délikre is, hiszen mindkét kasztnak csupán egy-egy garnitúra kerékre van szüksége, a mi éghajlatunk azonban megkívánja a két szett tartását.

A téli gumik nem csupán mintázatukban térnek el nyáron használatos testvéreiktől, hanem maga a keverék, a gumi összetétele is teljesen más a használati körülmények okán. A gumigyártók 7 Celsius fokos napi átlaghőmérséklet alatt ajánlják a téli szett felhelyezését, ugyanis az említett hőmérséklet alatt a nyári gumik már – anyagukból következően – olyannyira felkeményednek, hogy emiatt jelentősen veszítenek a tapadóképességükből, hamarabb csúsznak meg, hamarabb blokkolnak, kevesebb a maximálisan átvihető oldalvezető-erő, tömören összefoglalva: veszélyesek. A téli gumik keverékét azonban úgy állítják össze, hogy pont abban a hőmérséklet-tartományban produkáljanak ideális tapadási mutatókat, ami a téli időszakra jellemzőbb, tehát ezekkel a kerekekkel a nagyobb mínuszokban sem kell az előbb felsorolt jelenségekkel számolnunk.

A téli mintázat az évszakhoz igazodikUgye azt mondanom sem kell, hogy mind a négy kerékre szükségeltetik az évszaknak megfelelő abroncs, szintén városi legenda, hogy csak a hajtott tengelyre kell felhelyezni őket, hiszen mind a négy kerék kiveszi a részét az autó úton tartásából. Az eltérő keverék mellett természetesen a mintázat is más a téli szetteken, a jóval markánsabb bordázat és a keskenyebb gumi hóban, sárban, latyakban jobb kapaszkodó képességet szavatol, míg a nagyobb hosszanti bordák a télvíz idején jelentkező nagyobb mennyiségű csapadék elvezetéséről gondoskodnak. Összefoglalva tehát a téli gumik feladatköre komplex. Egyrészt meg kell birkózniuk a jóval nagyobb mennyiségű csapadékkal, más jellegű keveréke kapcsán jobb tapadást kell biztosítanuk a farkasordító hidegben is, és emellett a hóban és a csúszósabb burkolaton jobb kapaszkodó-képességet kell mutatniuk. Mindezek tudatában, úgy gondolom, érdemes beruházni egy szettre, hiszen a saját és mások biztonságát óvhatjuk meg egy kis befektetéssel. Ráadásul – hazánkkal ellentétben - Ausztriában például kötelező a téli kerék, így ha utazni kívánunk, nincs is más választásunk.

Az ideális téli járműAmennyiben inkább a nyáriakkal csúszkálunk télvíz idején, azok a felkeményedés okán jobban kopnak, azaz megint csak saját magunkkal tolunk ki. A téli szettek tartóssága persze futásteljesítmény függvényében változó, de a statisztika szerint általában 3-4 szezont gond nélkül elbírnak - igaz ez jócskán függ a megtett kilométerek számától is. Ha a mintázat mélysége 1,6 mm alá esik, már nem szabad felszerelni a kereket. Plusz a vásárolni készülőknek egy jó tanács: míg nem jött meg a hó és a zimankó, addig akciós szettekből is válogathatunk, ám mikor már hófehér „porcukor” borítja a tájat, a gumisok a cserére kényszerült autósokról szeretik még az utolsó bőrt is lehúzni (ez persze érhető, hiszen a kereslethez igazodik a kínálati oldal is), így egy időben meghozott döntéssel a pénztárcánk is megkímélhetjük. Aztán persze tavasszal a szép idő és a madárcsicsergés beköszöntével érdemes újra a gumishoz döcögni, hiszen a téli gumik a melegben szintén jobban kopnak.

Bár biztos van, aki szereti maga felszerelni a téli kerekeket az autóra, én inkább a gumist vagy az autószerelőt javaslom, ugyanis hiába otthon is biztosan jól megoldható a feladat a csere, a szakember felhelyezés előtt kicentrírozza (kiegyensúlyozza) a kerekeket, így a kormányrázástól is megmenekülünk, valamint szakszerűen, nyomatékkulccsal húzza meg a csavarokat, amiket az igényesebb műhelyekben minden szerelés alkalmával be is zsíroznak.

A téli garnitúra esetében még egy dolog van, ami említést érdemel, ez pedig a felni. Nyilván dekoratívabb egy szép könnyűfém felni szettre szerelt téli kerék, azonban a praktikum inkább az acélfelnit igazolja. A télen alkalmazott, jelentős sótartalommal bíró szóróanyag és a nagy hőingadozások kikezdhetik a szép, ám drága alufelniket, így – bár a külcsín kicsit csorbul – érdemesebb acélfelniben gondolkodni, ami egy garnitúra gyári dísztárcsával még kifejezetten jól is nézhet ki. Persze a nagyobb fékkel megáldott autók esetében kénytelenek leszünk az alufelnit kitenni a káros hatásoknak, ugyanis általában nem készül 16 colos méret felett acélfelni.

Az egyik leghasznosabb kellék, kötelezőA keréktémát ezzel ki is végeztük, ám a télre való felkészülésnek közel sincs vége. Ilyenkor érdemes a csomagtartóba – persze rögzítve – néhány igen hasznos holmit bepakolni. Első blikkre mindenkinek a jégkaparó jut eszébe, ami valóban nélkülözhetetlen téli kellék, azonban egy melegebb kesztyű sem árt mellé: anélkül már egy ablak megtisztítása után is rettentően fázhat a kezünk. Épp a hideg okán egy jó meleg pulóvert és pokrócot pluszban tarthatunk az autóban, így ha meglepetés ér utazás közben, akkor sem kell megfagynunk. A jég bizony sok kellemetlenséget okozhat, ráadásul nem csak a szélvédőre szeret rátelepedni, előszeretettel be szoktak fagyni a zárak is. Mindkét problémára orvosság a jégoldó spray, egy nagy flakon az üvegfelületekre és egy pici a zárak fagymentesítésére mindenképp elkél.

Amennyiben hosszabb útra indulunk akár egy termosz forró italt – természetesen alkoholmenteset – is pakolhatunk magunknak. Bár ez kissé gyerekes szokásnak tűnhet, télen könnyen adódhat olyan szituáció, hogy hosszabb várakozásra kényszerülünk a nagy hidegben. Utóbbi jelenség miatt ajánlatos télen nem kiszárítani az üzemanyagtartályt, sosem tudni mikor jöhet jól, ha van pár liter benzin a tankban és nem dideregve kell megvárnunk a hótorlasz eltakarítását, hanem a motort járatva élvezhetjük a fűtés áldásos tevékenységét.

A téli utazó rémálma

Ha már szóba jött a motor, a nagy hidegben mindig jobban oda kell figyelni a bemelegítésre, hiszen a hidegen hajszolt erőforrás jobban kopik, károsodik. Régebben a hűtőmaszkot gyakran takarták el nagyapáink nagy hidegben a gyorsabb bemelegedés érdekében, azonban ma már nem szükséges ilyen intézkedéseket tenni, a termosztát gondoskodik a hűtővíz megfelelő hőmérsékletéről. Persze amelyik autóhoz gyári tartozékként kaptunk hűtőtakarót, abban az esetben megéri feltenni.

Jégoldót neki!Apropó, hűtővíz. Ha már a gumisnál, vagy szerelőnél járunk, mindenképp kérjük meg, ellenőrizze a hűtővizet, azaz annak fagyálló képességét. Amennyiben ez nem megfelelő, egy zord éjszaka alatt akár szét is fagyhat a motor, aminek javítása rendkívül költséges, ám egy rutinvizsgálattal és esetleg egy kis fagyálló folyadék utántöltésével nagyjából -25 fokra beállítva a hűtőfolyadékot elkerüljük az ilyen kellemetlenségeket. Fagyálló mosófolyadékkal töltsük fel az ablakmosó tartályt is, valamint győződjünk meg arról, hogy az ablaktörlők kifogástalan állapotban vannak és csíkozásmentesen végzik munkájukat. Jól jöhet még a hólánc is, egy pár munkás kesztyű, és még néhány pár apróság, amit hasznosnak gondolunk - ezt mindenkinek a fantáziájára bízzuk.

Télen persze a vezetési körülmények is igencsak megváltoznak, a hideg, fagyos úttest számtalan meglepetést tartogathat számunkra, épp ezért igyekezzünk fokozott figyelemmel vezetni. A megnövekedett féktáv okán tartsunk nagyobb hézagokat a többi közlekedővel szemben, a növelt követési távolság biztonságosabb ilyenkor. A csúszós-vizes, esetleg havas felületen a legkritikusabb a kanyarodás és a fékezés folyamata, hiszen a gumik ilyen esetben közel sem képesek olyan erők közvetítésére, mint száraz útburkolaton. Éppen ezért amennyiben nem szükséges nagyot fékezni, inkább támaszkodjunk a motorfék áldásos tevékenységére, ugyanis az – amellett hogy üzemanyagot takarítunk meg – stabilabb lassulási folyamatot biztosít, ABS nélküli járművekben pedig kifejezetten előnyös, mert a motorfék használatakor a kerekek blokkolására kisebb az esély.

Nagy tisztáson próbálkozni is lehetMint már említettem, a másik kritikus helyzet a kanyarodás. A mai autók felépítéséből és futómű-geometriájából adódóan a legtöbb esetben alulkormányozottsággal kell számolnunk, azaz az autó orrtolással jelzi, hogy az első kerekek vesztenek a tapadásból. Ilyenkor semmiképpen ne próbáljunk még jobban rátekerni a kormányra, tartsuk a szöget, vagy ha van hely, akkor próbáljuk mérsékelni az elkormányozottságot és finoman az ív külső felének irányába engedhetjük az autót, miközben finoman levesszük a lábunkat a gázról - ez nem könnyű, hiszen némileg a józan észnek ellentmond, de érdemes gyakorolni. És azt is, hogy ilyen esetekben nem szabad azonnal a fékbe taposni, hiszen az további tapadásvesztéssel és megpördüléssel járhat, ezért ha lehet, használjunk ilyenkor is motorféket, ami egyrészt lassít, másrészt az átterhelődés miatt az első kerekeken nagyobb erő vihető át, kormányozhatóbbá válik a jármű.

Érdemes szót ejteni a túlkormányozottságról is, amely szintén gyakran előfordulhat télen akár az elsőkerékhajtású autóknál is, hiszen terhelésváltásra, vagy éppen eltér tapadási viszonyok miatt bekövetkezhet a far kitörése is. Erre a legjobb recept az ellenkormányzás, melyet finom gázelvétellel tarkíthatunk; a gyakorlottabbak elsőkerékhajtásos autóval esetleg megpróbálhatják egyenesbe húzni az autó orrát - de ha nem úgy történik az eset, hogy arra számítunk, akkor erre nem feltétlenül marad sok idő. Ahogy Walter Röhrl is megmondta: "a hosszú élet záloga az előre gondolkodás".

Figyelnünk kell továbbá arra is, hogy a burkolat gyakran változik, hóátfúvások, feljegesedések, vízátfolyások okozhatnak kellemetlen meglepetést; ha észrevétlenül hajtunk át rajtuk egy kanyarban, ezek komoly meglepetést okozhatnak; épp ezért próbáljunk alkalmazkodóképesek lenni és minél defenzívebben vezetni.

Habár a felkészülés hosszadalmasnak, a vezetési stílus pedig körülményesnek tűnhet az eddig leírtak alapján, ne sajnáljunk az időt erre, hiszen számos szorult helyzettől kímélhetjük meg magunkat egy kis odafigyeléssel, az előrelátóbb vezetési stílussal pedig magunk és mások épségét valamint anyagi javait óvhatjuk meg. Amint leesik az első hó, jó ötlet lehet egy elhagyott parkolóban vagy placcon kanyarodni, fékezni néhányat, így még az "éles" helyzetek előtt hozzászokhatunk a jelentősen megváltozott körülményekhez.

A téli szezon előtt alapos felkészülést javaslunk és balesetmentes közlekedést kívánunk minden kedves Olvasónknak!

Végezetül pedig egy kis videós továbbképzés és ráébresztés Székely Gyula vezetéstechnikai tanító barátunktól/kollégánktól: