Peugeot 3008 2.0 HDi 150 teszt - Családbarát crossover oroszlánbőrben

Nyomtatás

Manapság a legtöbb gyártó igyekszik komplex autókat gyártani, amik egyszerre több célnak is meg tudnak felelni. Ez persze nem könnyű feladat, és sokszor bele is törik az adott márka bicskája a dologba, de a Peugeot 2009-ben mégis úgy gondolta, hogy képes megbirkózni a teherrel, és megalkották a 3008-at, amiről első ránézésre senki nem tudja eldönteni, hogy egy SUV-ről vagy egy egyterűről van szó. Ez persze nem is csoda, hiszen a franciák saját bevallása szerint is a hobbiterepjárók, a családi modellek és a kombik keresztezéséből született a típus, ami egy színes és szerethető egyénisége lett a piacnak.

Mindennek már 5 éve, és az oroszlános márka most úgy érezte, ideje kicsit felfrissíteni a 3008 ábrázatát, méghozzá a Peugeot legújabb – a 208, 2008 és 308 által bevezetett – formanyelve szerint. Ennek apropóján pedig most ismét magunkhoz ragadhattuk a márka előző generációs kompaktjának alapjaira épülő típus kulcsait, hogy bebizonyosodjunk róla, a mérnökök nem csak unalmukban szabták újra a leginkább csak családi crossoverként aposztrofálható modell vonalait.

Már az első pillantáskor könnyű megállapítani, hogy a változások a Peugeot legújabb filozófiáját követik, mely szerint a márka szeretné modelljeit kicsivel feljebb pozícionálni az elegancia és a letisztultság egyszerű eszközeivel. Ennek megfelelően a 3008 új arca sokkal lágyabb vonalakat kapott, kezdve a krómkeretes hűtőrácstól, a szépen kialakított ködlámpákon át egészen a finoman megrajzolt, az újabb típusokra jellemző bevágott, LED-es nappali menetfénnyel ellátott fényszórókig. A ráncfelvarrott modell arca ezzel talán veszített egy keveset maszkulin kiállásából, ugyanakkor a legtöbbeknek így is jobban tetszik. Oldalról és hátulról szinte semmit nem változott az autó, leszámítva a hátsó lámpatestek oroszlánkarom mintázatú LED-es megoldásait.

A kerek formáival és elfogadható arányaival eddig is harmonikusnak mutatkozó külsőn tehát sikerült tovább javítaniuk a mérnököknek, de nézzük belül mi változott. Az első ránézésre a kissé repülőgépszerű középkonzol az utas oldalán található kapaszkodóval és a széles kardánalagúttal eddig is szinte mindenkinek elnyerte a tetszését, így ehhez nem is nyúltak hozzá a formatervezők. Ugyanígy a felül elektromosan kinyíló és elrejtőző központi rendszer kijelzője és a kormány is maradt a régiben, leszámítva a rajta található kis fém betéteket. Eddig teljesen érthető a tétlenkedés, hiszen ami bevált, azon minek változtassunk, de a kissé elavult műszerfalra és a közepén található, rossz felbontású információs kijelzőre ráfért volna a frissítés.

Ugyanez vonatkozik a középkonzolról körülményesen kezelhető, bonyolult menürendszerrel megáldott, fagyásra hajlamos központi egységre, ami menet közben megnehezíti a sofőr életét. Az üveglapra vetítő Head-Up Display és a hozzá tartozó billenőkapcsolók látványosak, sőt olykor hasznosak is, ám az aprócska projektor kicsivel több információt is megjeleníthetne a sebesség, a tempomat és az egyébként haszontalan követési távolságot mérő radar adatainál. Az összeszerelési minőség első tapintásra és pillantásra is jónak tűnik, ám a rengeteg elektromosan mozgó műanyag alkatrész megbosszulja magát, és a kisebb bukkanókon rendszeresen hallhatunk apróbb nyekkenéseket. Szerencsére ezeket elnyomja a kitűnő hangzást biztosító, USB-ről és AUX bementről egyaránt működő JBL hangrendszer, amit megéri megrendelni 125.000 forintért – igaz, ebben az esetben be kell érnünk defektjavító készlettel.

Ha már félig-meddig családi autónak szánta a 3008-at a Peugeot, akkor joggal várjuk el, hogy helykínálat terén is nagyvonalú legyen az autó. Nem is kell csalódnunk, hiszen mind elöl, mind pedig hátul nagy tér és kényelmes fotelek fogadják az utasokat, habár a teszthét alatt többen is bezártság érzetre panaszkodtak az anyósülésen helyet foglalók közül, amit a magas műszerfal, az utas oldalán található középkonzoli kapaszkodó, a sötét kárpitok és a magasan húzódó övvonal okozhatott. A hátul ülők minden irányba nagyokat nyújtózkodhatnak, és komfortérzetüket napfényrolók, hatalmas panorámatető, légbeömlők, az első fejtámlákba integrált megjelenítők - amik csak kábeles összeköttetéssel képesek képet adni - és a hozzájuk tartozó Bluetooth-os fejhallgatók növelik tovább. A két részletben nyíló csomagtérajtó továbbra is kellemes, 435 literes helyet rejt, amit akár 1,6 köbméteresre is növelhetünk, ha szükség van rá.

Ha már ismerjük az utastér minden részletét, ideje elforgatni a slusszkulcsot, és életre kelteni a 2.0 HDi erőforrást, amely a hatfokozatú manuális váltóval párosítva 150 lóerőt és 340 Nm nyomatékot enged szabadjára. A már papíron is igencsak impozáns adatokat produkáló turbódízel a gyakorlatban talán még jobb teljesítményt nyújt, mint amit várnánk tőle. Már alacsony fordulattól kezdve dinamikusan mozgatja az üresen is 1,5 tonnás crossovert, ráadásul országúti tempónál sem kell félnünk egy-egy előzés megkezdésénél. Az egyébként szinte tökéletesen áttételezett hatfokozatú váltó közepesen hosszú utakon, és kissé akadozva jár, meggátolva ezzel a villámgyors mozdulatokat. Szerencsére nem kell sokat bűvészkednünk vele, hiszen a legtöbb fokozatban képes hatékonyan mozgósítani a 150 tagú ménest.

A sportos haladást nem csak az erőforrás támogatja, hanem a futómű jól eltalált beállítása is, ami amellett, hogy viszonylag komfortosan egyengeti ki az úthibákat, a tempósabb kanyarokban sem enged nagyobb oldaldőlést a 3008-nak. A kormány érzéketlenségét is sikerült valamelyest csökkenteniük a mérnököknek, habár még így is csak a kategóriájának átlagát nyújtja az egyébként pontosan terelgethető crossover. Persze az 1,5 tonna feletti súlyt érezni az autóban ülve, de ez sokkal inkább nyilvánul meg egyfajta biztonságérzetben és nyugalomban, mint az erőlködésben.

Ha valaki azt gondolná, hogy a fogyasztási adatokkal most jön a feketeleves, annak csalódást kell okoznunk, ugyanis a hosszabb városi és rövidebb országúti szakaszokkal tarkított teszthét alatt, az erőforrás képességeit teljes mértékben kihasználva sem kúszott 6,3 liter fölé az autó étvágya. Ez pedig kitűnő eredmény, arról nem is beszélve, hogy normakörünkön képes volt teljesíteni a 3008 a gyár által megadott 5,6 literes vegyes értéket, ami egy 1,5 tonnás, emelt hasmagasságú négykerekűtől kiváló eredmény, főleg ha az erőforrás teljesítményét is figyelembe vesszük.

Most már csak az a kérdés, hogy mindezt a tudást mennyi pénzért vesztegetik a Peugeot-nál. Az egységesen, minden 3008-asra vonatkozó 1,2 millió forintos importőri kedvezmény jó előjel. Ennek hála, az 1,6 literes 120 lóerős benzinessel és a legalacsonyabb, Access felszereltségi szinttel már 4.590.000 forintért hozzájuthatunk a 3008-hoz, ami jó ajánlat, még akkor is, ha ezért a pénzért csak manuális klímát és dísztárcsákat kapunk. Ha bőségesebb extralistát és dízelmotort szeretnénk, akkor az Active szint és az 1,6 literes 115 lóerős gázolajos kaphatjuk meg kereken hatmillió egységért, amihez 550.000 forintot hozzáadva már az általunk tesztelt 2.0 HDi is a miénk lehet. Ha tesztautónk Allure felszereltségi szintjére fáj a fogunk, akkor már 7.110.000 forintot kell letennünk az asztalra, ám ezért már szériában jár a tetőablak, a parkolóradar és a napfényrolók is. A képeken látható modellbe egyébként olyan javak kerültek még bele, mint a 281.000 forintos tolatóradar és navigáció, a 250.000 forintos monitorok a fejtámlában, valamint a szintén negyedmilliót érő kanyarkövető xenon fényszórók.

Konkurensek terén nem bővelkedik a 3008, hiszen a jelnleg kapható modellek közül egyedül talán a Nissan Qashqai-t emelhetnénk ki, amely 1,6 literes dízelmotorral és hasonló felszereltséggel közel megegyező áron kapható tesztalanyunkkal – habár sokkal újabb konstrukció annál. Azért nehéz versenytársakat találni a 3008-nak, mert maga sem tudja, hogy melyik kategóriába tartozik igazán. Mindenesetre kijelenthető, hogy a Peugeot mindenese a hétköznapok feladatait kitűnően képes ellátni, miközben a felfrissített formákba könnyebben bele is tud szeretni az ember, mint az első változatok kissé jellegtelen tekintetébe.

Néhány szóban

A frissített 3008 sokkal kifinomultabb és elegánsabb összképet mutat, mint elődje, miközben pozitív tulajdonságait is megőrizte, mint a biztonságérzet, a nagy helykínálat és kitűnő használhatóság. Sajnos néhol elsiklott a hibák felett a mérnökök szeme, mint a továbbra is nyöszörgő műanyagok, a bonyolult menürendszer és a mostanra elavulttá vált műszerfal, ugyanakkor a 150 lóerős 2.0 HDi továbbra is kitűnő választás, hiszen meggyőző teljesítménye és alacsony fogyasztása igazán szerethetővé teszi a 3008-ast. Az oroszlános márka családi crossovere tehát kitűnő választás lehet azok számára, akik egy biztonságot nyújtó, komplex négykerekűt szeretnének magukénak tudni.

Előnyök: Takarékos és nyomatékos dízelmotor; Csendes, tágas utastér; Használható méretű és szépen variálható csomagtartó; Maradéktalan biztonságérzet; Nagy árkedvezmények

Hátrányok: Néhol kifogásolható összeszerelési minőség; Jelentős holttér az "A" oszlopoknál; Akadós váltó; Nehezen kezelhető, bonyolult központi rendszer

Alapadatok Futómű Karosszéria Mérések Költségek
 



Hozzászólások  

 
#1 SuperVortep7 2014-05-23 18:11
Gratulálok az autó fogyasztásához, bravúros érték!
Idézet
 

Szóljon hozzá!

A hozzászólások nem tükrözik az Autó Pult véleményét, értük az oldal nem vállal felelősséget.
Regisztráljon Ön is! A regisztrált felhasználók hozzászólása azonnal megjelenik.

Share/Save/Bookmark