Audi Q5 2.0 TDI quattro S tronic (2017) teszt – Mindent is

Nyomtatás

Az SUV-kat nem kell szeretnünk, de elfogadnunk muszáj őket, ugyanis amennyiben folytatódik a jelenlegi tendencia, néhány éven belül bizony több emelt hasmagasságú modellel találkozhatunk majd az utakon, mint hagyományos négykerekűvel. A prémiumok szegmensében is igaz lehet mindez, de ott talán még nehezebb feladata van a gyártóknak: egyszerre kell elegánsnak, marconának, kényelmesnek, sportosnak és modernnek lennie az autóknak, miközben minden körülmények között helyt kell állniuk. Az Audi elfogadta a kihívást, és megalkotta az új Q5-öt, de vajon minden feltételnek sikerült megfelelniük? A teszthét alatt többek között erre a kérdésre kerestem a választ.

A Q5 azért is lehet kiváló példa az előbb felsorolt elvárások teljesítésére, mert méreteivel is az arany középutat hivatott megtestesíteni. Tesztautónk még erre is rádobott egy lapáttal, méghozzá azzal, hogy az egyik legnépszerűbb hajtáslánccal érkezett meg hozzánk – a 2-literes, 190 lóerős dízelmotor, a quattro összkerékhajtás és a duplakuplungos S tronic automata hármasa papíron valóban vonzó, és még árban sem száll el túlságosan.

Úgy gondolom, hogy a külsőre felesleges lenne túl sok gondolatot pazarolni, hiszen ez egyéni ízlés dolga. A Q5 egyébként az Audi jellegzetes stílusában újult meg, miközben az előd vonásai is visszaköszönnek rajta néhol. Az egyenes, szögletes vonalak és a hangsúlyos hűtőrács határozzák meg az összképet, azonban néhány lágy ívvel jó érzékkel törték meg a katonás stílust a német tervezők. Van, akinek a Q5 egy igazi szépségideál, míg van, aki unalmasnak tartja a formát, de azt gondolom, hogy annyit mindenképpen megállapíthatunk róla objektívan is, hogy tekintélyt parancsoló – egyszerre tud elegáns és agresszív lenni. Egyébként szinte hihetetlen, hogy a 20 colos felnik sem tűnnek túlzónak a Q5-ön, sőt, volt olyan is, aki kicsinek érezte – pedig csak egy közepes SUV-ról beszélünk.

Egy kis szubjektivitást kérem, engedjenek meg: el tudnék képzelni több érzelmet is a Q5 vonalaiban, de van egy részlet, amelyet mindig is szerettem az Audi SUV modelljeiben, ez pedig az, hogy a németek a hátsó lámpákat teljes egészükben a csomagtér-ajtóra helyezik – véleményem szerint ez egy érdekes képet eredményez, ami rögtön megragadja a szemet.

4,66 méteres hosszával az arany középutat testesíti meg a Q5, hiszen városban is jól használható, miközben az egész család elfér benne. A külsővel kapcsolatban még érdemes megjegyezni, hogy a méregdrága teljesen LED-es, adaptív fényszórók kiváló teljesítményt nyújtanak: nappalt varázsolnak az éjszakába, ráadásul képesek úgy működni, hogy csak az előttünk haladókat és a szembejövőket takarják ki, miközben minden mást megvilágítanak, ezzel nagyban növelve a biztonságot.

Az utastérbe bepillantva nem ér minket meglepetés: a Q5 is a jól megszokott Audi elemekből építkezik. Kifejezetten izgalmasnak nem mondanám az autó belsejét, ugyanakkor a letisztult, egyszerű megoldások nyugodt és minőségi környezetet teremtenek, amivel jó együtt élni a hétköznapokban. A középkonzol tetején csücsülő multimédiás rendszer a négykarikások megszokott, logikus, de néhol kissé sok almenüvel rendelkező rendszerét futtatja. A kezelése egyszerű a váltó előtti tekerőkapcsolóval és gombokkal, azonban a viszonylag sok helyet elfoglaló tapipadnak nincs túl sok értelme – mindössze néhány funkciónál lehet kihasználni, azokhoz pedig elég lett volna egy kisebb megoldás is.

A multimédiás rendszert egyébként alig-alig fogjuk használni, már ha megrendeljük a kiváló digitális műszerfalat, hiszen onnan a sofőr szinte mindent irányítani tud az egyébként kiváló fogású, S line sportkormányról is – gyakorlatilag bármilyen információ elővarázsolható, és az út közben fontos funkciókat mind-mind kezelni tudjuk. A head-up kijelző is jó szolgálatot tesz, az ergonómia és az anyagminőség pedig kifogástalan, akárcsak az összeszerelés – még a sokat látott tesztautóban is legfeljebb a hatalmas, nyitható panorámatető felől lehetett egy-egy kisebb nyikkanást hallani, de azt is csak nagyobb úthibákon.

Az S line sportülések kényelmesek és jól tartanak, de azt azért egy kicsit bántuk, hogy a szürke külső mellett koromfekete utastérrel volt dolgunk – egy világosabb árnyalat jót tett volna a hangulatnak, viszont a sportcsomag köti a vásárló kezét. A helykínálat elöl és hátul egyaránt kifogástalan: akár 190 centiig elférhetünk fej és lábtér tekintetében egyaránt. Hátul is kényelmesek az ülések – persze inkább csak két személynek –, és természetesen légbeömlők is járnak, a külön klímazónáról nem is beszélve.

Az 550 literes csomagtér kialakítása szabályos, jól kihasználható, és praktikus részletekből sincs hiány – ráadásul még egy mankókerék is befért. A hátsó üléstámlákat ledöntve akár 1,55 köbméternyi helyet is teremthetünk, természetesen sík padlóval párosítva. A praktikummal egyébként sincs gond: bár a tapipad elég sok helyet elvesz, így is minden apróságunkat be tudjuk suvasztani valahova, a könyöklő alatti rekesz pedig kifejezetten jól kihasználható, és még vezeték nélküli töltő is lehet benne.

Eddig tehát nem okoz csalódást a Q5, hiszen szinte minden kitételnek meg tud felelni, legyen szó családi használatról, kényelemről, impozáns megjelenésről vagy éppen eleganciáról.

Néhány kitétel azonban még hátra van, így ideje megnyomni a start gombot. A kétliteres, négyhengeres dízel jellegzetes ébredéséből olyan kevés jut be az utastérbe, hogy szinte el sem akarjuk hinni, hogy ugyanarról az erőforrásról van szó, amit a Volkswagen modelljeiben is kipróbálhattunk már – persze kívülről azért hallani a jellegzetes orgánumot. Az Audi komolyan vette a feladatot, ennek pedig nagyon örülünk, ugyanis szerintünk a prémiumok egyik legfontosabb tulajdonsága a kulturáltság, a négykarikások pedig úgy elszigetelték az utasteret minden zajtól, hogy szinte csak a kezünk susogását hallhatjuk, ahogy a bőrkormányon húzogatjuk.

A Q5 tehát kiváló belépőt produkált, és ez a csend minden helyzetben uralja az utasteret, legyen szó autópályás menetről vagy városi dugózásról – ez pedig máris sokat dob a komfort- és prémiumérzeten. A 190 lóerőt és 400 Nm-es nyomatékot produkáló erőforrás papíron mindenre elég, amit még a gyári adatoktól elmaradó, de 8,5 másodpercre mért 0-100-as sprint is alátámaszthat. A valóságban azért valamivel árnyaltabb a helyzet: dízel létére alacsony fordulaton nincs igazán elemében az autó, így a hétsebességes duplakuplungos automata váltónak sűrűn kellett visszakapcsolnia. A legtöbb helyzetet persze így is magabiztosan megoldja a Q5, de egy prémiumtól azért joggal várunk többet – ez persze csak pénzkérdés, hiszen megrendelhetjük a 3-literes, hathengeres dízelt is, amivel biztosan nem lesz ilyen problémánk.

Persze a sofőrrel együtt több mint 1,8 tonnás súly és az egyébként kiváló quattro összkerékhajtás plusz súlya sem segít a helyzeten, de átlagos használatra azért így is kiválóan megfelel a kétliteres öngyulladós – az autópályák és előzések királyai azonban nem ezzel a hajtáslánccal leszünk. Térjünk vissza egy pillanatra a hétfokozatú duplakuplungos egységre is: felfele ugyan villámgyors a szerkezet, de visszafele olykor elkalandozik, és az ilyen felépítésű váltók szokásos problémái ezúttal is fennállnak – alacsony sebességnél 1-2. fokozatok között bizony érezhető rántásokat produkál. A korábbi hatoshoz viszonyítva kulturáltabban, de lassabban kapcsol, és kis tempónál is szebben dolgozik - tehát azért előrelépésként könyvelhetjük el. Az előválasztó kar kialakítása viszont furcsa: néha a rajta lévő P gomb nehezen működik, nem egyértelmű a nyomáspontja, így pedig előfordulhat, hogy elsőre véletlenül nem tesszük le parkolóállásba az autót, amikor hirtelen megállunk kiszállni.

A kormányzás és a futómű azonban kifogástalan. A kiváló sportkormányon keresztül pontosan, jól irányítható a Q5, és a lehetőségekhez mérten még némi visszajelzéssel is szolgál. A futómű helyzeti előnyben van, ugyanis tesztautónkba az importőr megrendelte a légrugós megoldást, ami rengeteg fokozatban állítható, így szinte minden körülmények között képes helytállni. Dinamikus módban leereszti a kasztnit és felkeményedik, ezzel már-már sportos képességeket adva az egyébként méretes SUV-nak, míg komfortba kapcsolva lágyan libben át az úthibákon – még egy lift/offroad fokozat is van, amiben kis túlzással terepjárókat megszégyenítő magasságokba tudja emelni a nagy testet az autó.

A Q5-höz természetesen megrendelhetőek a legmodernebb vezetéstámogató és biztonsági asszisztensek, kezdve az adaptív tempomattól a sávtartón keresztül a táblafelismerőig, és akkor a holttéfigyelőről és az automatikus vészfékrendszerről még nem is beszéltünk. Ezek mind-mind kifogástalanul működnek, ahogyan azt az Auditól el is várhatjuk.

Mielőtt rátérnénk az árakra, azt is érdemes megemlíteni, hogy milyen számokkal szembesülhetünk a töltőállomásokon. A 7,4 literes tesztátlag kettős érzelmeket kelthet: egyrészt egy modern, kétliteres dízeltől azért joggal várhatunk kevesebbet, másrészt viszont a méretes és egyben súlyos test, illetve az összkerékhajtás tudatában talán mégis irreális lenne ennél sokkal kevesebbet várni. Persze a normakört letudta az autó 6,3 literből is, és bár ebben semmi trükk nincs, a valós használatban valószínűleg mégis közelebb lesznek majd a 7 liter körüli értékek – persze ez is a felhasználás körülményeitől és módjától függ leginkább.

A Q5 tehát valóban képes minden fronton hozni azt a szintet, amit egy prémiumtól elvárhatunk – a teljesítmény persze más kérdés, hiszen ezen pénzzel könnyen segíthetünk. A Q5 alapára tesztautónk hajtásláncával 13,2 millió, ami egészen emészthető összeg, de azért érdemes egy pillantást vetni a konkrét tesztautó árcédulájára is, ugyanis minden jóval felszerelve még a 2-literes dízellel is elérhetjük a 23,4 milliós magasságot, ami azért már elég ijesztő tud lenni. Józan felszereltséggel egyébként 16 millió alatt a miénk lehet a Q5, ami egy ilyen sokoldalú prémium autóért nem számít soknak– még ha önmagában rengeteg pénz is.

Ugyan van lejjebb teljesítményben – a 2-literes egység 150 és 163 lóerővel is elérhető –, de mi egy prémium modell esetében biztosan nem adnánk lejjebb, viszont egy kis extrát még el tudnánk képzelni. Mindezt a 3-literes, hathengeres egységgel érhetjük el, ám a 286 lóerős motor felára nem játék: több mint 2,75 milliót kell otthagynunk a kereskedésben érte. Érdekes alternatíva lehet még a 2-literes benzines is, amely 252 lóerőt kínál, de 1,65 milliós felára szintén nem túl szimpatikus – ezek az árak mind az automata, összkerékhajtású változatokra vonatkoznak.

Konkurensekből nincs hiány. A legkézenfekvőbb rögtön a két nagy német ellenlábas megemlítése: hasonló teljesítményszinten, automata váltóval, összkerékhajtással és azonos felszereltséggel nagyságrendileg ugyanannyiért kaphatjuk meg az új BMW X3-at és a Mercedes-Benz GLC-t is – +/- pár százezer forintról van szó, amit könnyen ki lehet korrigálni, de tudjuk, hogy ebben a szegmensben általában nem az ár a döntő. Nem szabad persze megfeledkeznünk a nemrég bemutatkozott Alfa Romeo Stelvióról sem, amely 2,2 literes, 180 lóerős motorjával, kiváló vezethetőségével és olasz stílusával csavarhatja el a vásárlók fejét, valamivel olcsóbban, mint a németek.

A Jaguar F-Pace is említésre méltó lehet, habár méretben ő már valamivel a kategória fölé nő, árban azonban nagyjából egy ligában játszik a 180 lóerős dízelmotorjával. A teljesség igénye kedvéért ott van még a Lexus NX is, amely hibriddel kínál alternatívát, méghozzá egészen kedvező áron, ráadásul valamivel nagyobb teljesítménnyel. Hamarosan az Infiniti QX50 is megérkezik majd, bár egyelőre dízelmotorról nem szól a fáma a japán esetében, de ő is egy érdekes alternatíva lehet majd. Azt azonban nem túlzás kijelenteni, hogy az Audié az egyik legerősebb csomag a Q5 képében, amely gyakorlatilag minden fronton hozza azt, amit egy prémiumtól elvárhatunk.

Néhány szóban

Az Audi Q5-nek nincs könnyű dolga, hiszen a vásárlók azt várják tőle, hogy minden fronton egyszerre legyen képes kiváló teljesítményt nyújtani. A négykarikások közepes SUV-ja azonban felvette a kesztyűt, és vérbeli prémium módjára birkózik meg a feladattal: tekintélyt parancsoló, mégis elegáns külső, minőségi, tágas utastér, kulturált hajtáslánc és dinamikus illetve kényelmes autózásra is alkalmas futómű jellemzi. Mindennek persze jócskán megkérik az árát, így például kíváncsiak lennénk, hogy mire lenne képes normál felfüggesztéssel az autó, illetve el tudnánk képzelni egy izmosabb hajtásláncot is, azonban a horrorisztikus felár ezt gyorsan felülírhatja. Összességében azonban kiváló teljesítményt nyújt a Q5, zavarba hozni pedig szinte lehetetlen.

Előnyök: Minőségi, tágas utastér; Prémium megoldások; Kiváló zajszigetelés; Dinamikus és kényelmes utazásra is alkalmas légrugós futómű; Informatív digitális kijelző

Hátrányok: A 2-literes dízelmotor épphogy elég bele; A duplakuplungos váltók szokásos hátrányai; Felesleges tapipad

Alapadatok Futómű Karosszéria Mérések Költségek
 



Szóljon hozzá!

A hozzászólások nem tükrözik az Autó Pult véleményét, értük az oldal nem vállal felelősséget.
Regisztráljon Ön is! A regisztrált felhasználók hozzászólása azonnal megjelenik.

Share/Save/Bookmark