2018. Április 24., Kedd

Frissitve:03:45:46

Nem mai csirke – 70 éves a Citroën Kacsa

Nyomtatás

Kevés nála bájosabb és szerethetőbb modell van az autótörténelemben, pedig immár hetven éve velünk van: jeles évfordulót ünnepel a 2CV, vagyis ismertebb nevén a Kacsa. Nem csak ezért bonthat pezsgőt jelképesen a Citroën, ugyanis egy másik karakteres modell, a Mehari is jubilál: idén ötven esztendős.

A 2018-as Retromobile kiállítás alkalmából, amely február 7-11. között várja látogatóit Párizsban, a Citroën két ikonikus modellt állít a középpontba: az 1948-ban bemutatott 2CV-t, amely a 70. születésnapját ünnepli, és az 1968-ban piacra dobott Méharit, amely idén lesz 50 éves. A Citroën ezt a ritka alkalmat használja ki, hogy bemutassa a nagyközönségnek a 2CV elődét: az 1939-es „TPV” (Toute Petite Voiture, vagyis „nagyon kicsi autó”) projektből született prototípust. A két kerek évforduló fényét olyan újszerű alkotások is emelik, mint a két nagyméretű, sík alkatrész kit, melyeket a gyerekek számára készült makettek dobozában található hasonló elemek ihlettek. Az egyetlen különbség a méretarány, mivel ezek valódi 2CV és Méhari alkatrészek! Végül, de nem utolsó sorban a Citroën megkezdi egy másik emblematikus esemény előkészületeit, ami nem más, mint a márka fennállásának 100. évfordulója, melyet 2019-ben fog ünnepelni.

Az 1948-as Párizsi Autószalonon Vincent Auriol, köztársasági elnök jelenlétében rántották le a leplet a Citroën 2CV modellről, amely nagy meghökkenést keltett a jelenlévő tömegben. Míg egyesek kicsúfolták szokatlan megjelenése miatt, mások az összes olyan tulajdonságot megtalálták benne, melyek sok más modellből még hiányoztak, mint például az egyszerűség, könnyedség, agilitás, kényelem, sokoldalúság, és még sorolhatnánk. Már az első napoktól kezdve nagy számban érkező megrendelések igazolták a márka és tervezők jövőbe mutató elképzeléseit.

André Lefebvre, a Citroën tervezőirodájának vezetője számos leleményes technológiai megoldással látta el a 2CV-t, melyek akkoriban egyedülállóak voltak: elsőkerékhajtás, lágy rugózású, rugalmas felfüggesztés és kéthengeres, léghűtéses motor – de azért valljuk be, inkább különc stílusa, mint innovációi okán lett népszerű a Kacsa. Utóbbi egy mai szemmel már-már nevetséges 375 köbcentis, 9 lóerős egység volt, ami mindössze 65 km/h-s tempóig tudta felgyorsítani a modellt. A 80-as években ez egészen 600 köbcentiig és 29 lóerőig fokozódott – ekkor már elöl tárcsafék feszült a kerekek mögött. Az első példányok legmókásabb tulajdonsága az volt, hogy az ablaktörlő sebessége a vezetési sebességtől függött.

A kritikusoknak is céltáblát adó mókás kis autó siker lett. Olyannyira, hogy a várakozási lista először három, majd öt évre duzzadt, a használt példányok pedig drágábbak lettek, mint az újak. A kezdeti évi 876 példányról egy év alatt, 1950-re 6000 fölé kellett fokozni a gyártást – és még ez sem volt elég, 1952-ben például már 21 ezer készült. A hatalmas népszerűségnek örvendő Citroën 2CV igazi társadalmi jelenséggé vált: a földművelőktől kezdve a papokig, a családapáktól kezdve a diákokig, mindenki által kedvelt autó kivételes karriert futott be 42 év alatt, hiszen 1990-ig több mint 5,1 millió példányban kelt el (beleértve a kisteherautókat is). A Citroën „Kacsa” az autózás történetében még ma is ikonnak számít, és világszerte számtalan gyűjtőt toboroz maga köré.

A modellt aztán a korabeli sajtó is elismerte, még ha sajátos módon is. A stílusos dolgokkal már akkor sem sokat kezdő németek, vagyis az Auto, Motor und Sport például nem finomkodott: „rondasága és primitívsége ellenére a 2CV nagyon érdekes autó,” írták róla. Akkor még senki sem gondolta, hogy a 80-as évekig elhúzódik (folyamatos fejlesztés mellett a gyártása), sőt, az 1981-es Szigorúan bizalmas filmben a 007-es történetében is feltűnt. Végül elképesztő, de a modell karrierje 1990-ig tartott – ekkor ért véget a gyártása.

1936-ban született meg a 2CV előfutára, a TPV (Toute Petite Voiture, vagyis „nagyon kicsi autó”) projekt. Az volt a célja, hogy a gépkocsi egy általánosan elterjedt termék legyen, amely hasznos a mezőgazdasági munkában, és széles körben elérhető, egy olyan korban, amikor az autó még luxuscikknek számított. Ehhez az egyszerűséget, a mértékletességet és a leleményességet kellett ötvözni egy cél szolgálatában: „négy személy és ötven kiló burgonya vagy egy hordó szállítása, 60 km/h csúcssebességgel”. Eredmény: az autó saját tömege 370 kg, költsége pedig a 11 CV modell egyharmada volt. Az autónak csak egy fényszórója volt, mivel az akkori jogszabályok még nem követelték meg a két fényszóró használatát!

1939-ben mintegy 250 nullszériás modell állt készen a Párizsi Autószalonra, melynek megrendezését azonban a világháborús hadüzenet miatt le kellett mondani. A gépjárműveket szándékosan megsemmisítették vagy elrejtették azokat. Csak négy gépkocsi került a márkához. Közülük a restaurált modell a Retromobile kiállításon látható. A másik hármat 1994-ben a Citroën La Ferté-Vidame településen működő tesztközpontja területén, egy gazdaság szinte megközelíthetetlenül lezárt padlásterében találták meg…

1968 májusában, miközben egy teljes generáció vonult az utcákra Párizsban, nagyobb szabadságot követelve, a Citroën bemutatta a korát megelőző szabadidő-autóját, a Méharit. A Dyane 6 platformjára épült, tipikusnak éppen nem nevezhető kabrió majdnem úgy nézett ki az akkori utakon, mint egy azonosítatlan guruló tárgy. Ennek az autó meglepő megjelenése, valamint friss, felszabadult és egyszerű stílusa volt az oka, amely merőben eltért a hagyományos kabriók stílusjegyeitől.

A sokoldalú, praktikus és egyben gazdaságos Citroën Méhari ideális társ egy tengerparti kiruccanáshoz. Ez elsősorban az ABS műanyagból készült, ötletesen kialakított karosszériájának köszönhető, ami nagyon könnyűvé teszi az autót (525 kg), érzéketlen a korrózióra, és nagynyomású vízsugárral mosható. A rendkívüli variálhatóságával és popos színeivel kifejezetten barátságos és optimista kisugárzású, különc megjelenésű kis Citroën nagy sikert aratott, és azonnal népszerűvé vált az emberek körében.

A szabadságot és az egyszerű, gondtalan életformát jelképező Citroën Méhari rövid idő alatt társadalmi jelenséggé vált. Ennek köszönhetően a filmművészetben (többek között a rendkívül népszerű „Csendőr” sorozatban, Louis de Funès-szel) és a világ útjain (1969-ben a Raid Liège-Dakar-Liège, 1970-ben a Raid Paris-Kaboul-Paris stb.) is nagy karriert futott be. Ebből a modellből közel 20 év alatt, 1987-ig 145 000 példányt gyártottak.

Mivel a 2CV és a Méhari gyakran kapcsolódik össze egy teljes generáció gyermekkori emlékeivel, az autóipar e két ikonjának születésnapját egy művészi alkotással is megünnepli a márka. A modellek elemeit külön-külön bemutató, két monumentális alkotást csodálhatnak meg a látogatók, melyeket Stéphane Gillot készített.

A művész, aki egyébként televíziós rendező, gyermekkorában rajongott a makettekért. Ma, szórakozásképpen azzal foglalkozik, hogy az általa elképzelt formában éleszti újra a múlt, nosztalgiával átitatott ipari tárgyait, kivágva és fémműves módszerekkel keretbe helyezve azok alkotóelemeit. Az elemekre bontott és síkban elhelyezett tárgyak olyan benyomást keltenek, mintha most vették volna ki őket egy új makett dobozból, és dermedt állapotban arra várnának, hogy ismét életre kelhessenek. Míg azonban a hagyományos makettek miniatürizálva vannak, és új elemekből vannak összeállítva, addig Stéphane Gillot alkotásai 1:1 méretarányban készülnek, és történelmi emlékeket hordozó, valódi alkatrészekből állnak. Múlt év októberében a művész ugyanezen az elven készült alkotásokból rendezett kiállítást a párizsi Madeleine Színházban, ahol 12 tárgy „robbantott” és síkban elhelyezett alkotóelemeit csodálhatták meg a látogatók, a VéloSolex-től kezdve egészen a Bonzini csocsóasztalig.

Ha éppen Párizsban járnak, ugorjanak be! A 2018-as Retromobile kiállításon (Párizs, Porte de Versailles Expo), amely február 7-től (szerdától) 11-ig (vasárnapig) tartja nyitva kapuit, a Citroën az 1-es pavilonban várja a kedves látogatókat, hogy megtekintsék a standját. Ezen kívül, egy vezetett látogatásra is meghívja az érdeklődőket, melynek során időutazást tehetnek, és elmerülhetnek a gyermekkori emlékekben.

Az idei kiállításon ünnepelt két modell mellett a Citroën a típuskínálat legújabb tagját, a Citroën C3 Aircross kompakt SUV modellt is kiállítja, ezzel is bizonyítva, hogy mit sem vesztett kreativitásából, és az autózás szabadságáról alkotott elképzelései nem ismernek határokat. Ezen kívül, a Citroën gyűjtőklubok közreműködésének köszönhetően a márka más ikonikus modelljei is helyet kapnak a standon. Így, a látogató igazi időutazást tehet a 30-as évektől a 70-es évekig!

A 2018-as Retromobile kiállítás arra is lehetőséget kínál a Citroënnek, hogy már most összetoborozza a Citroën gyűjtőklubokat a márka centenáriumának előkészítésére, melyet a 2019-es év folyamán ünnepelnek. Ez egy jó alkalom a Citroën számára, hogy bemutassa a centenáriumra készült logót. A logó 2016 júniusában, a Citroën Origins virtuális múzeum létrehozásakor született „Origins” márkanévre épül. Azóta a márka történetéhez kapcsolódó minden tevékenységnél, többek között a kiegészítő termékeknél használták fel.

Történeti kitekintés: a logón látható, ovális keretbe helyezett „chevron” a márka 1919-es létrehozásakor megalkotott embléma volt, amely egyébként André Citroën első vállalata által gyártott nyílfogazású fogaskerekek formájára utal…

Mi hiányzik? Egy karakter új modell a jeles évfordulóra! Szerencsére úgy tűnik, a Citroën erről sem feledkezett meg, legalábbis a Mehari tanulmányok sora erre enged következtetni. Az E-MEHARI a Bolloré Bluesummer nevű kisautóra épül, amit a franciák kifejezetten ügyesen alakítottak át a Cactus stílusában – így mai génekkel felruházva a retro különlegességet.

A jól ismert orr mellett a keréktárcsák formái is a koncepcióról érkeztek, de a műanyag karosszériát szinte mindenhol átformálták némileg a mérnökök. Nagy valószínűséggel az utasteret sem hagyták érintetlenül a Citroën mérnökei, még ha belül nem is lesz annyi közös pont a Cactussal, mint a külcsín tekintetében. Egyelőre azonban csupán annyi biztos, amennyit a négy képen is láthatunk: a jópofa koncepció piros, virágos üléshuzatait megörökölte az E-MEHARI is, illetve a vörös változatnál egy bézsszínű kárpittal találkozhatunk. Az utastér egyébként megörökölte a korábbi tanulmány vízállóságát is, illetve a hátsó üléstámla lehajtható, ha nem lenne rá szükségünk.

A megjelenésen kívül a teljesen elektromos hajtáslánc is kiemeli a tömegből az autót: a Bollorétól érkező rendszer 68 lóerő leadására képes, ami 110 km/h-s végsebességre teszi képessé a kisautót. A 30 kWh-s akkumulátornak köszönhetően az E-MEHARI a gyáriak szerint akár 200 kilométert is meg tud tenni egy töltéssel, míg 16A-s aljzatról 8 órába telik, mire teljesen feltölt.

Az újdonság jövő tavasztól lesz elérhető, és valószínűleg igencsak szűk körben kínálja majd a Citroën, így hazánkban kicsi rá az esély, hogy találkozunk vele. Az összeszerelés egyébként Franciaországban zajlik majd. És ez csak a kezdetet jelenti a jubileumi újdonságok sorában - biztosak vagyunk benne, hogy még tartogat újdonságot a márka, például a C5 és a C6 utódjaként érkező szedánt.




Szóljon hozzá!

A hozzászólások nem tükrözik az Autó Pult véleményét, értük az oldal nem vállal felelősséget.
Regisztráljon Ön is! A regisztrált felhasználók hozzászólása azonnal megjelenik.

Share/Save/Bookmark