2017. Június 24., Szombat

Frissitve:11:02:08

Legfrissebb:

M-esebb az M-esnél? – BMW M240i Coupé M Performance teszt

Nyomtatás

Próbáljanak meg elképzelni egy 2-es BMW-t, ami még az M2-nél is „M-esebb”. Szinte lehetetlennek tűnő feladat, de a bajorok megpróbálták bebizonyítani, hogy mégsem az. Nemrég szerkesztőségünk garázsában járt egy hátsókerékhajtású M240i, amely az összes elérhető M Performance kiegészítővel fel volt szerelve, amivel bizony könnyen megtéveszthette a kevésbé hozzáértő szemlélődőket.

A látványos kék színben pompázó kupét első ránézésre könnyedén gondolhatnánk a legvadabb 2-esnek, ami csak létezik, és tulajdonképpen nem is állnánk túl messze a valóságtól. Az M240i már önmagában is igencsak látványos, de a különböző M Performance kiegészítőkkel még inkább vonzza a tekinteteket – persze egymás mellé állítva az M2-vel azért még így is a vérbeli M-es felé billen a mérleg nyelve, amit leginkább a szélesebb nyomtávnak és az agresszívabb hátsónak. Érdemes ugyanakkor az alap M240i-vel is összevetni a feldíszített verziót, mert azt viszont könnyen háttérbe tudja szorítani. A legutóbbi összkerékhajtású tesztautó után egyébként nagy örömünkre ezúttal hátsókerekesként érkezett meg hozzánk a kis kupé.

A tesztautón pedig bőven van mit nézni: az egyébként külön-külön is megrendelhető, utólagosan is felszerelhető kiegészítők jóval sportosabbá teszik az összképet. A lökhárítón található plusz toldatok, a látványosabb küszöbelem, a hatalmas, 19 colos keréktárcsák illetve a karbonból készült hátsó légterelő, külső tükrök és kipufogó-borítások mind-mind hozzáadnak az autó agresszivitásához, még ha nem is mindenkinek tetszenek – sokan túlzásnak találták a rengeteg kiegészítőt, amelyek inkább csak komolytalanná teszik az autót, amely az M2 mellett direkt maradt visszafogottabb.

Éppen ezért jó, hogy egyesével is meg lehet rendelni ezeket az extrákat, így ha valakinek csak a karbon szárny vagy éppen a látványos felnik kellenének, az is megoldható. Az autó két oldalán végigfutó matricákat is sokan túlzásnak tartották, noha a kiváló érzékkel elhelyezett, éppen a domborítások között lévő csíkokat azért ízléstelennek egyáltalán nem mondhatjuk – sőt, hozzák azt az érzést, amire ki lettek találva, még ha ezt nem is mindenki érzi át.

A külcsín tekintetében azért az M2-nek még megmaradt az előnye, az utastérben bizony át tudja venni a vezetést tesztautónk, köszönhetően az M Performance kiegészítőknek. Belül szinte minden karbonba és Alcantarába borult a feláras extrákkal: előbbiből jutott a váltókra, a díszbetétekre és a kézifékre is, míg utóbbiból szintén találhatunk bőven a műszerfali betéteken és a kormány is ezzel a matériával van borítva. A túl vastag volán ráadásul nem csak emiatt különleges, ugyanis a tetején váltásra figyelmeztető LED-ek és egy kis kijelző is helyet kapott, mely különböző időmérő funkciókkal van ellátva. Nem akarunk hazudni, a kínai karácsonyfadíszeket megszégyenítő módon zölden és pirosan villódzó fényeket egyértelmű túlzásnak találtuk, főleg annak fényében, hogy valódi hasznuk sincs, mivel nem a fordulatszámhatár közelében kezdenek el villogni.

Ezeken kívül egyébként minden ugyanaz, mint egy átlagos M240i-ben, így a szokásos kezelőszervekkel találkozhatunk, amihez ezúttal is jó anyagminőség és összeszerelés társul. Az iDrive rendszer természetesen már a legújabb szoftverrel került be az autóba, és továbbra is kiválóan működik. A helykínálat szintén nem változott, elöl nem kell szűkölködnünk, a sportülések pedig kiváló üléspozíciót és tartást biztosítanak. A második sor is meglepően tágas, egyedül a fejtérrel akadhatnak gondok 180 centi felett, de a jól formázott üléseknek hála akár hosszabb utakat is bevállalhatunk 3-4 személlyel is. Ennek a csomagtartó sem áll útjába, ugyanis a 390 literes poggyászteret kihasználva kellő mennyiségű cuccot pakolhatunk be az autóba – és emellett az utastér praktikumára sem lehet panasz.

A rengeteg sportos kiegészítő természetesen nem befolyásolja az erőforrás teljesítményét, de a 3-literes sorhatos 340 lóereje és 560 Nm-es csúcsnyomatéka így is több mint elegendő. A start gombot megbökve hangos, érces morajlással kel életre a hathengeres szerkezet, és egy pár másodpercig az alapjárat is 1200-as fordulat környékén mocorog, amit korán reggel nem biztos, hogy kedvelnek a szomszédok. Mi azonban nagyon is szeretjük: Sport módban az M Performance kipufogók érezhetően vadabbá teszik az autó hangját, és a hatalmas durrogások sem maradnak el – mindeközben pedig Comfort üzemmódban továbbra is visszafogott tud maradni a sportkupé.

A fülünk fényeztetése mellett természetesen egyéb érzékszerveinkre is hat a hátsókerékhajtású M240i. A 4,4 másodperces 0-100-as sprint önmagáért beszél: padlógázra az ülésbe szegez minket az autó, és egészen addig ott is tart, amíg véget nem vetünk a gyorsulásnak. Ez pedig nem könnyű feladat, hiszen a sportkupé minden porcikája kívánja a sebességet, egyszerűen folyamatosan arra csábít az autó, hogy megszegjük a szabályokat. A 3-literes szerkezet már a pincéből szépen elkezd húzni és a padláson sem fullad ki – Eco Pro módban 1200 körül tartja a fordulatot a szoftver, és ez sem jelent semmiféle gondot.

A hátsókerékhajtásnak köszönhetően a mókázást is sokkal inkább támogatja az autó, mint az összkerekes kivitel. Sport+ módban, korlátozott, ám továbbra is élő menetstabilizálóval igazi versenyzőnek érezhetjük magunkat: annyira jól van programozva a rendszer, hogy egy-egy félig keresztben bevett kanyar után igazi profiként feszíthetünk, pedig tulajdonképpen az autó végzi el a piszkos munkát szinte észrevétlenül. Persze ha egy pillanatra nem figyel oda az ember, még az elektronikusan imitált sperrdiffi (mechanikus nincs) könnyen szerteszalad a 340 tagú ménes, főleg teljesen kikapcsolt menetstabilizálóval – az M240i bizony nem játék, elképesztően kézben tartja a dolgokat, és sok esetben még az emberi „hülyeséget” is ellensúlyozza, de mindent ő sem tud kivédeni, főleg ha könnyelműen kikapcsoljuk az asszisztenseket.

Az extra funkcióknak köszönhetően – melyeket egyébként a kormányon lévő két, szinte észrevétlen gombbal tudunk kezelni – a volán felső része még a BMW-re amúgy is jellemző vastagságot is meghaladja, de szabályosan fogva a kormányt ez annyira nem zavaró. A kormányzás egyébként pontos, noha a modern autózás egyik legnagyobb hibáját ezúttal sem lehetett elkerülni, így az út és a kerekek kapcsolatáról viszonylag kevés információt kapunk – Sport módban egyébként jóval nehezebb tekerni a volánt.

Nem csak a kipufogó és a kormány beállításait tudja változtatni az M240i, hiszen tesztautónkba az állítható futóművet is megrendelték az illetékesek, így a felfüggesztés is felkeményedik, ha éppen sportolni támadna kedvünk, miközben komfort módban egészen ügyesen lépi át az úthibákat – noha a defekttűrő gumikkal felvértezett 19 colos keréktárcsákkal így sem tud mit kezdeni az autó. Habár egy ilyen sportkupé esetében másodlagos szempont, de egy nagyon kicsit odafigyelve bizony a fogyasztást is alacsonyan lehet tartani, de még a 12,5 literes tesztátlag sem mondható horribilisnek, hiszen amellett, hogy nem fogtuk vissza a lovakat, a fotózás közben is járt a motor és rengeteg városi szakasz tarkította utunkat. A 6,7 literes normakör ugyanakkor jól mutatja a bajorok mérnökeinek zsenialitását, noha ekkora teljesítménnyel a lába alatt azért ennyire senki nem tudja visszafogni magát, de 8-9 literből kényelmesen el lehet lenni, miközben kihasználjuk a rendelkezésre álló erőt is.

A kérdés már csak az, hogy mindez mégis mennyibe kerül. Tesztautónk felszereltségével még az M Performance kiegészítőket mellőzve is 16,75 milliós árcédulával szembesülhetünk, de a sportos extrákat beleszámolva bizony már közel 19,7 milliót kóstál az autó. Ezen a ponton pedig meggondolandó, hogy ha ennyire fontos a sportosság, akkor érdemes lehet elgondolkodni az ugyanígy felszerelve nagyjából 1,1 millióval drágább M2-n, ami egy valódi M-es, és a külcsín tekintetében még agresszívabb, mint a sportosságot saját pályáján kimaxoló M240i.

Persze valószínűleg elég kevesen vannak, akik minden kiegészítőt megrendelnek majd a kis kupéhoz, így érdemes kiemelni néhány fontosabb elem árát. A 19 colos felni-szett már önmagában is 1,25 milliót kóstál, így ezen például sokat lehet spórolni. A látványos, karbon hátsó szárny 205 ezer, a villódzó kormány 264 ezer, a karbon/Alcantara díszbetétek 237 ezer, a szintén karbon visszapillantók közel 180 ezer, az első légterelők 142 ezer, a küszöbelemek 47 ezer, a hátsó diffúzor 146 ezer, a karbon kipufogóvégek 162 ezer, az oldalsó matricák pedig 38 ezer forintba kerülnek – de 50 ezerért kaphatunk karbon kéziféket, 45 ezerért rozsdamentes acél pedálokat és 36 ezerért szintén rozsdamentes acél lábtartót. Ahogyan már említettem, ezeket utólag is fel lehet szerelni, így bármi tetszett meg a tesztautóról, ne habozzanak felkeresni a legközelebbi kereskedést.

A nálunk járt M240i ugyan még nem a nemrég bemutatott frissített változat volt, mivel az erőforrást tekintve nincs különbség, így a néhány külső és belső változtatást leszámítva ugyanazt nyújtja majd az újabb kivitel is. Konkurensek terén egyébként nem bővelkedik az M240i. A prémium ellenlábasok kínálatában nem találhatunk ilyen klasszikus kupét a kompakt mezőnyben, így esetleg a Mercedes-Benz által négyajtós kupéként kínált CLA AMG verziója jöhet csak szóba, mely 381 lóerővel feszül neki mind a négy kerekének, ám hasonlóan felszerelve akár több millióval is drágább lehet – főleg, ha az M Performance kiegészítőket nem számoljuk bele.

Ugyanez igaz a nagyobb kupékra is, ám azok még gyengébbek és lassabbak is, hacsak nem a sportváltozatokat választjuk, amik könnyedén a másfélszeresébe kerülhetnek a BMW kis kupéjának. A M240i tehát sok szempontból egyedülálló a piacon, és egy józan konfigurációban az ár/érték aránya is egészen kiváló, hiszen minden fontos extrát megrendelve is megáll nagyjából 15,2 millió forintnál, amiért elképesztő teljesítményt, prémium megoldásokat és egy mindennapi használatra is kiválóan alkalmas négykerekűt kapunk.

A tesztben található, és a galéria végén csokorba szedett gyönyörű képekért Erdélyi Ferencet illeti az elismerés, akinek további munkáit erre a linkre kattintva tekinthetik meg.

Néhány szóban

A BMW M240i már összkerékhajtással is bizonyította kiváló kvalitásait, ám csak a hátsó kerekeket hajtva talán még nagyobb élvezet a volán mögött ülni, és arról még nem is beszéltünk, hogy így közel félmilliót spórolhatunk. Az erőforrás nem csak villámgyors, hanem kifejezetten hatékony is, amiben természetesen a világ egyik legjobb automataváltójának is nagy szerepe van, miközben akár egy kisebb család igényeit is képes kiszolgálni az autó. Az M Performance kiegészítőknek köszönhetően jóval agresszívabbá varázsolhatjuk az autót, és legnagyobb előnyük, hogy külön-külön is megrendelhetőek, így ha valakinek csak egy-egy extra elem tetszik meg, nem kell az egész csomagot megvásárolnia – viszont ha valakinek annyira fontos az agresszív megjelenés, hogy a teljes portfóliót megrendelné, akkor már érdemesebb lehet az M2-t választania.

Előnyök: Kiváló ár-érték arány; Méretéhez és felépítéséhez képest tágas; Tökéletesen sokoldalú automataváltó; Takarékos, nyomatékos, erős és lelkes sorhatos turbómotor, kiváló hangaláfestéssel; Látványos és külön-külön is választható kiegészítők, melyek az egyébként visszafogott külsőt agresszívabbá tehetik

Hátrányok: Némelyik M Performance kiegészítő túllő a célon (pl. a villogó kormány); A 19 colos felnik szépek, de rossz hatással vannak a komfortra

Alapadatok Futómű Karosszéria Mérések Költségek
 



Szóljon hozzá!

A hozzászólások nem tükrözik az Autó Pult véleményét, értük az oldal nem vállal felelősséget.
Regisztráljon Ön is! A regisztrált felhasználók hozzászólása azonnal megjelenik.

Share/Save/Bookmark