Mercedes-Benz B200 (2015) teszt - Kecskeméti betekintő

Nyomtatás

Kisebb változásokkal és nagyobb konkurenciával kezdi meg az újévet az itthon is készülő Mercedes-Benz B-osztály. A prémium egyterű harmóniájával eddig is meggyőző képet mutatott, tesztautónkkal pedig mindez magasan tetőzik. Vajon ez elég a fokozott támadások visszaveréséhez?

Elsőre a külső elemeken talán fel sem tűnik, de felfrissült a Kecskeméten is gyártott Mercedes-Benz B-osztály. A kompakt egyterű az erősödő konkurenciával veszi fel a kesztyűt számos kisebb újdonsággal, valamint egy elektromos hajtáslánccal” – írtuk szeptemberben, a frissített csillagos egyterű bemutatójában, s mondhatjuk most, alapos tesztprocedúránk elvégzése után is. Mintha csak a korábbi dízel és benzines B-osztály tesztünket bővítenénk, úgy érkezett meg hozzánk a modell.

Az aktualizálás nem maradhatott el, a kategóriába közvetlen ellenlábasként érkező BMW 2-es Active Tourer, valamint a kedvezőbb alternatívaként tulajdonságokban majdnem idáig felmerészkedő Volkswagen Golf Sportsvan igyekezett beárnyékolni a típus csillagát. Az osztályában eddig egyedülálló modell most ismét előre lépett, vonzóbb tekintettel magára hívva a figyelmet.

Ezt az új LED-es fényszórókkal oldja meg. A 350 ezer forintos felár ellenében kínált nagyteljesítményű egységek nem csak a vizuális külcsínt fokozzák, hanem erőteljes fényükkel a biztonságot is, igaz, ennyiért már egyenletesebb fényterítést vártunk volna – a távolsági fényszórót felkapcsolva elszórva bizony találkozunk sötétebb foltokkal. A kényelmes, szellősen tágas és praktikus belső térben szintén szemünk kap újdonságot: a remek felbontású, szép megjelenítésű 8 colos központi kijelző már 60 ezer forint ellenében díszítheti a műszerfalat, de alapból is közel hasonló tudású 7 colos egység jár. A hármas tagolású, felhasználóbaráttá egyszerűsített menü könnyen vezérelhető a kissé hátul található forgókapcsolóval, és viszonylag kedvezően, 200 ezer forintos beruházást követően már a Garmin egész ügyesen működő navigációs rendszerét is dirigálhatjuk vele. Ez utóbbi jó beruházás: az egymillióval drágább COMAND rendszer gyakorlati előnyei elenyészőek a felárhoz képest.

A szokásosnál gombócabb felépítésnek, s a megszokottnál rövidebb túlnyúlásoknak megvannak a maguk előnyei. Például a mindössze 4,36 méteres teljes hossz ellenére tisztességes, 270 centis tengelytávval büszkélkedhet a B-sorozat, aminek köszönhetően mindkét sorban kiváló a helykínálat (közel E-osztály szintű, jobb fejtérrel), ráadásul még a csomagoknak is bőven elegendő, alaphelyzetben is közel fél köbméteres, s bővítve 1545 literes puttony jár. Ezen a téren bizony vetélytársai elé lép a csillagos egyterű, ráadásul az összeszerelésben korábban tapasztalt apróbb hiányosságok immár elmaradtak – a csendes belső térben síri csendben maradtak a műanyagok, meglehetősen robosztus összeszerelési minőséget sugallva. A praktikumról a szériában járó, osztottan dönthető hátsó üléstámlákon kívül felárért többek között kétszintes csomagtér-padló, csomagtér-háló, vagy vízszintes állapotba hajtható jobb első üléstámla is gondoskodhat, a kompakt méreteknek köszönhető jó manőverezési képességek, valamint a korrekt átláthatóság pedig csak hab a tortán.

A beltérben akár ötödmagunkkal is elférünk, ám ahogy lenni szokott, itt is négy fővel kényelmes csak igazán az utazás. Elöl a komfort hibátlan, míg hátul továbbra is három dologra panaszkodhatunk: a túlzottan meredek háttámlákra, a vaskos első ülések miatti korlátozott kilátásra, valamint a hiányzó kartámaszra, ami csak felárért rendelhető. Ildomos megállni néhány szóra az eltalált formavilág mellett is: a belső kiképzés mindenki szerint tetszetős; szép a középkonzol, gyönyörűek a légbeömlők, a feláras fabetétek, és a nagyon jó tapintású és fogású kormány, miközben eltalált a műszerfal, és immár különösen igényes a középső, szériában járó kijelző is. A feláras hangulatvilágítás rászolgált a nevére, a műszerfal réseiből előbukkanó fény színét és fényerejét még szélesebb skálán állíthatjuk – biztosan megtaláljuk majd a kedvencünket. A kissé huzatosan dolgozó, alapból manuális klíma viszont nem lopta be magát a szívünkbe, különösen, hogy csak a kissé merész, 204 ezer forintos felárral rendelkező automata verzióhoz jár hátra légbeömlő.

Tesztünkön az időközben meglehetősen gazdagra bővült hajtáslánc-kínálat egyik optimális tagja járt. Az 1,6 literes benzines turbómotorral érkező B200 az arany középutat járja: kimondottan csendes, kulturált működés mellett dinamikus menettulajdonságokat kínál, kedvező fogyasztás mellett. Az erőforrás, ha hajtjuk, meglepően izgalmas, érces hangon duruzsol, finoman közlekedve rendkívül csendes, és minden körülmények között kulturált – még az ügyes start/stop rendszer működésbe lépésekor is.

Rendszerint szívesen bízzuk a váltás feladatát az automatára, amely a kényelemre hangolt B-osztály esetében különösen jó ötletnek tűnik, ám bizonyos tekintetben szívesebben láttuk volna a kézi váltót. Hiába jár hozzá ugyanis az egyébként 100 ezer forintos tempomat, a hétfokozatú duplakuplungos váltó 728 ezer forintos felára meglehetősen borsos, különösen, hogy nem fajtája legjobb példányát tisztelhetjük benne. Az egység vezérlésén érezhetően dolgoztak a tervezők, így az már határozottabban, gyorsabban dolgozik, de így is jóval lassabb, mint a Volkswagen konszern hasonló egységei, miközben működése hasonlóan kényelmes. Finoman közlekedve szépen, ügyesen váltogat felfelé az egység, de a gázpedál középső állását választva a váltó indokolatlanul pörgeti a már alul is kellemesen nyomatékos turbómotort, amely különösen emelkedőkön tetézik érthetetlen magasságokban. Önmagában vizsgálva nem rossz vagy kellemetlen az egység munkája, de még az elérhetőbb árú szegmensekben is találunk jobb egységet nála.

A hatékonyság fokozása érdekében örültünk volna a vitorlázó funkciónak, ám ez elmaradt. Szerencsére így sem szökik az egekbe a fogyasztás, a négyhengeres meglehetősen takarékosan bánik a benzinnel. Városban odafigyelve 7,5 literes fogyasztással közlekedhetünk, országúton a szabályokat betartva 5,2 literes adatokat olvashatunk le a pontos fedélzeti számítógépről. A 6 liter alatt maradó normakör érték abszolút jónak mondható a 0-100-as sprintet 8,2 szekundum alatt letudó közepes egyterűtől, ráadásként pedig tökéletesen felesleges színben tünteti fel a BMW háromhengeres törekvéseit.

A B-osztály nyugodt, kulturált hangulatát tökéletesen kiszolgálja a biztonság és az arany középút jegyében hangolt alap futómű, valamint a kissé indirekt kormányzás. A modell sportos oldalát kihasználók számára viszont kötelező a valamivel alacsonyabb futóművel járó igényesebb, közvetlenebb kormánymű, még ha ez további 115 ezerrel emeli is meg az árat.

Az extralista számos tételével találkoztunk már, de ez csak a kezdet. Mivel prémium modellről van szó, számos tétellel bővíthetjük a biztonsági tételeket eltekintve nem éppen gazdag alapfelszereltséget. Ha a csillagos márka legjobb tudását szeretnénk kihasználni, a B200 mintegy 7,75 millió forintos árát akár a duplájára is hizlalhatjuk. Ilyen szélsőségekbe nem feltétlenül kell belemenni: a tesztautó 10,3, valamint normaárunk 9,65 milliós mivolta jól mutatja, hogy egész ízlésesen felszerelt B-osztályt kapunk a tízmilliós határ környékén, amelyet a 4 év/120 ezer km garancia és az erre az időre szóló ingyenes szervizek még attraktívabbá is tesznek. Ez kell is, ugyanis a Golf Sportsvan hasonló kvalitásokkal, igaz prémium hangulat nélkül közel egy millióval olcsóbb, de ugyanezt elmondhatjuk a BMW 2-es Active Tourerre is, ha beérjük a gyengébb háromhengeressel – a 156 lóerős B-osztály árán ott már 192 lóerőt kapunk a sportosabb, de kevésbé tágas és kulturált modellhez.

Néhány szóban

Bár a kompakt B-osztály nem hibátlan, összességében elmondható, hogy a legpraktikusabb, legracionálisabb Mercedest tisztelhetjük személyében. Az 1,6 literes turbómotor igazi arany középutat jelent: nagyon korrekt menetteljesítményeket kapunk alacsony fogyasztás és igazán kulturált viselkedés mellett. Válasszák bátran akár kézi váltóval, nem fognak csalódni a pontos szerkezetben. A duplakuplungos automataváltó sem rossz, de esetében maradt tér a fejlődésre. Az autó tágas, kényelmes, kívül-belül tetszetős, és néhány kivételtől eltekintve minden részletéből sugárzik a prémiumérzet. Persze mivel egy Mercedesről van szó, az árazásnál meglehetősen vastagon fogott a ceruza, de ettől függetlenül büszkék lehetünk a kecskeméti modellre.

Előnyök: Jó helykihasználás; Kényelmes, tágas, igényes utastér; Átgondolt, praktikus részletek; Halk, kellemes karakterisztikájú turbómotor; Akadnak különösen kedvező extrák; Széria ráfutásgátló

Hátrányok: Kitámasztós motorháztető-tartó; Nem túl gazdag alapfelszereltség; Néha kicsit hektikus és lassú automataváltó

Alapadatok Futómű Karosszéria Mérések Költségek
 



Hozzászólások  

 
#1 SuperVortep7 2015-01-14 21:43
Ahogy telnek múlnak az évek felettem,úgy kezdem megszeretni a Mercedeseket is.Viszont ezt a mondatot nem teljesen értem.Idézet:
ugyanezt elmondhatjuk a BMW 2-es Active Tourerre is, ha beérjük a gyengébb háromhengeresse l – a 156 lóerős B-osztály árán ott már 192 lóerőt kapunk a sportosabb, de kevésbé tágas és kulturált modellhez.

Miben kulturálatlanab b a BMW 2-es?
Idézet
 

Szóljon hozzá!

A hozzászólások nem tükrözik az Autó Pult véleményét, értük az oldal nem vállal felelősséget.
Regisztráljon Ön is! A regisztrált felhasználók hozzászólása azonnal megjelenik.

Share/Save/Bookmark