Renault Koleos Energy dCi 130 teszt (2017) – Japán-francia fúziós konyha

Nyomtatás

A Renault nem teketóriázott és komplett famíliát tett elérhetővé magas felépítésű modellekből, amely folyamat betetőzése az utolsó tag, azaz a Koleos új generációjának érkezése. Ahogy a Dél-Koreából érkező elődnél, itt is segítséget vett igénybe ehhez a francia márka, ám a Samsung ellentmondásos megoldása helyett jobb helyre nyúltak: korunk legnépszerűbb SUV modelljéhez, a Nissan X-Trailhez. A francia-japán a paletta belépőjét jelentő 1.6 dCi-vel vendégeskedett nálunk. De vajon milyen az új ízvilág?

A franciák határozottan állnak hozzá a modellpaletta fejlesztéséhez, amit az újabb és újabb típusok érkezésével párhuzamosan láthatunk. Ez a hozzáállás persze nem csupán az újdonságok élesítésében merül ki, hanem annak mikéntjében is – markáns, jellegzetes és jól felismerhető dizájn, egyértelmű értékrend párosítható a legfrissebb Renault jövevényekhez. A Koleos régebben a Renault és a Samsung közös C platformjára épült, az új generáció a Nissannal kötött házasságnak megfelelően az elődöt követve az X-Traillel, sőt a Kadjarral közös alapokon nyugszik.

Az elődhöz képest mind tengelytávolságot, mind hosszt tekintve növekedett a franciák nagy hobbiterepese, immáron jobban a divatosságra és a praktikumra fókuszálva, noha a kínálatban természetesen az összkerékhajtás is szerepet kapott. Jelen pillanatban mindösszesen háromféle hajtással kapható egyébként a Koleos, nevezetesen a tesztünkben főszerepet vállaló 1,6-os, 130 lovas erőforrás elsőkerékhajtással, valamint kizárólag összkerékhajtással a régebbi származású, de az X-Trailhez például most bevezetett, 175 lóerős 2.0 dCi választható a modellhez, félmillióért fokozatmentes automataváltóval. Ha már motorok: a fúzió itt ér a csúcsra, ugyanis a japán kiindulómodellt eddig is francia erőforrások hajtották.

Küllem tekintetében a Renault jellegzetes menetfényének és aktuális frontkialakításának köszönhetően markáns jelenségről beszélhetünk, noha a hosszhoz képest rövidnek ható tengelytáv és hosszabb túlnyúlások kissé elrontják az arányokat. A hobbiterepes hátulján ugyancsak ismerős jegyek köszönnek vissza, nevezetesen a Mégane és a Talisman esetében már látott, az embléma környezetét kivéve teljes szélességben végigszaladó látványfények formájában.

Az újabb korszakot jelző megoldásokon felül viszont semmi forradalmi nincs a Koleos formavilágában, sziluettje egy klasszikus SUV-t idéz. Persze ezzel nincs is gond, hiszen ha nincs kupésan ívelő tető, akkor cserébe megmarad a fejtér és a normális helykínálat. Az összességében egyszerű domborulatok apróbb króm díszek igyekeznek feldobni, az első sárvédőkön, vagy hátul például a már-már megszokott kipufogóvég-utánzat formájában. Sok meglepetésre az utastérben sem kell számítanunk. Noha az apró részletekben egyértelműen visszaköszönnek a Nissan X-Trail megoldásai, a műszerfal egyértelműen a franciáktól érkezett. Ennek megfelelően a Kadjarban látott, színében és skálázásában is személyre szabható óracsoporttal, valamint a középütt tabletszerűen elterülő központi egységgel szembesülünk.

Utóbbi tudja kezelni a multimédiás rendszert, a navigációt, a beállításokat és a klímát is, ami ugyan jól hangzik, de bizonyos esetekben visszás tud lenni. Például hiába kapott dedikált tekerőgombot a hőmérséklet állítása, illetve külön gyorsgombot néhány fontos funkció, a ventilátor erősség például már csak az érintős panelen, egy felfelé húzással érhető el. Ez sok figyelmet von el a vezetéstől, ami bizony kényelmetlen és veszélyes is.

Ugyanígy az is ergonómiai baki, hogy a tablet körül semmiféle perem nincs, amire a vezérlés közben a kezünk, ujjaink támaszkodhatnak, cserébe ösztönösen a jobb oldali kávára támasztjuk a kezünk, ahol a gyorsgombok találhatóak, s épp ezért óvatlanul rájuk tapicskolva elnavigálunk az aktuális menüből. Ugyanígy ergonómiai kellemetlenség, hogy az opcionális kormányfűtés (téli csomag 145-130 ezer Ft) kapcsolója mélyen alulra került a bal oldalon, ami ugyancsak sok figyelmet von el.

Mindemellett azonban teljesen jól használható és jól átlátható a műszerpult, mi több, a helykínálat is rendben van – elöl és hátul is egyaránt elférnek a magasra nőtt utasok, a csomagokat pedig bőven fél köbméter feletti raktér várja, amely a valóságban azért nem tűnik olyan tágasnak, mint az akár hét üléssel is elérhető X-Trail megoldása. Külön figyelmesség, hogy a hátsó sor két USB portot is kapott, amely okostelefonok, tabletek töltésére kiválóan alkalmas.

Tesztalanyunk felszereltsége közepesnek mondható, ám a lényeget tartalmazza: LED-es, automata távfény funkciót is felvonultató első fények, ülésfűtés, kormányfűtés, kétzónás automata klíma, doromboló hangú sávtartó asszisztens és indokolatlanul magas felárú (600.000 Ft) bőr hatású kárpit is szerepel a csomagban. Aki ennél is többet akar, Bose hifivel és panoráma tetővel dobhatja fel a konfigurációt, a maximalisták számára ajánlja a Renault az Initiale Paris szintet, kizárólag a nagyobb motorral párosítva.

A 130 lóerőt tudó 1.6 dCi már régi ismerős, szerkesztőségünk garázsában ugyanis számos vendég orrában szerepelt már, mindenféle túlzás nélkül mondhatom, a fogyasztásra és a dinamizmusra való tekintettel, megelégedésünkre. Ezúttal azonban a méretes bódé mozgatásához átlagosnak bizonyul a típus alapmotorja, de a gyári 11,4 másodperces 0-100-as adatnak így is alákínált 7 tizedet. A hétköznapokban egyébként mindezt könnyen érezhetjük kevesebbnek, amiben a motor pörgős karaktere a ludas: tisztességesen 2000-es fordulattól pakol oda.

Az elegendő dinamika azért a tömeg fokozásával kevés leht. Képzelheti a kedves Olvasó, hogy 3-4 személy és esetlegesen némi csomag egy kis klímával mennyi plusz megterhelést jelenthet. Üresen, teli tankkal 1650 kilóra mérlegelt a modell, amely a négyfős nyári kiruccanáson így kereken két tonnás. Ha gyorsan nem is fokozzuk majd a tempót, örömünk akkor is marad. Méghozzá a ritka tankolások során, hiszen még nehezebb jobb lábbal sem lehet könnyedén 6,5 liter fölé küzdeni az étvágyat.

Normál, visszafogottabb használat esetén 6 liter körül is elvan a méretes hobbiterepes, ami tényleg megsüvegelendő. Mindezek, illetve a nagyjából egy literes fogyasztástöbblet ellenére a régi 175 lovas kétliteres talán jobb választás a Koleoshoz - de erről részletesen következő tesztünkben számolunk be. A beszálló egység takarékoskodásában egyébként szerepe van a kissé pontatlanul, lötyögősen kapcsolható váltónak is, hiszen korrekt áttételezése révén mindösszesen 2500-at mutat a fordulatszámmérő a 130-as tempót tartva. Megjegyzendő, hogy a motor, bár erejét tekintve nincs a helyzet magaslatán, kulturáltságával szintén jó pontokat szerez.

Az elöl MacPherson, hátul többlengőkaros futómű egész korrekt darab amíg jó úton haladunk, s noha a kormány minimális információ-visszacsatolással rendelkezik, a felfüggesztés azért kárpótol. Helyes guminyomáson kellően feszes, olykor, például rosszabb úton már kényelmetlenül pattogó a Koleos, de viselkedése kiszámítható, és ha nem is gyors a kanyarokban, az egyébként pontos volánnal ügyesen terelgethetjük, könnyen és erőfeszítések nélkül kiautózva belőle a maximumot.

A Renault a Koleost 8,5 milliótól indítja, ám az Autó Pult normafelszereltséghez szükséges pár pluszt bepipálva már 9 millió közelében járunk, míg a jól felszerelt tesztpéldány árcéduláján majd’ 10 milliós összeg szerepel. Ez persze nem kevés pénz, de nyilván másutt sem kaphatunk jelentősen kevesebbért hasonló képességű és méretkategóriájú SUV-t. A nagyobb dízelmotor csak összkerékhajtással elérhető, míg a beszálló egység elöl hajt, így érthető a két hajtáslánc közötti 1,3 millió forintos differencia. A testvérmodell Nissan X-Trail ugyanezzel a „kisdízellel” már 7,9 milliótól elérhető ugyan, ám érdemes megjegyezni, hogy a japán alapverzió szerényebb extrázású, hasonló felszereltség mellett már elenyésző az árdifferencia.

A nagyobb méretű SUV-k között nem sok hasonlóan kisebb teljesítményű dízelt találunk a Hyundai Santa Fe például nem is kapható, csak 200 lovas erőforrással, azonban a 120 lóerővel rendelkező Honda CR-V eséllyel indulhat a Koleos ellen, picit kisebb mérettel ugyan, de már százezrekben mérhető árelőnnyel. Szóba jöhetnek még a Fordok, azonban az Edge sem kapott hasonló képességű motort, a kisebb Kuga pedig a 120 lovas, 1,5 literes TDCi-vel sem olcsóbb tesztalanyunknál.

Néhány szóban

Az új Koleos az elődjét meghazudtolóan divatos lett, hamisítatlan Renault stílusjegyekkel karöltve, izgalmas, újszerű alternatívát biztosítva az alapok tekintetében közös Nissan X-Trailnek. Sok szempontból teljesen korrekt a franciák ajánlata, hiszen tágas, modern és jó képességekkel rendelkező autót dobtak a piacra. Azonban egy ilyen méretű SUV-nak ez az alapmotor már kevés lehet, és az utastérben néhány ergonómiai baki is árnyalja a képet. Hogy a nagyobb dízellel hogy teljesít? A jövő héten érkező tesztünkben azt is kiderítjük.

Előnyök: Tágas és kényelmes, átgondolt, jól variálható belső tér, jó anyagokkal; Optimális váltóáttételezés; Korrekt étvágy; Dögös küllem

Hátrányok: Utastér ergonómiai hiányosságai; Borsos vételár; Keménykés futómű; BT kapcsolatot dobáló központi rendszer (Valószínűleg egyedi hiba); Lötyögős váltási érzet

Alapadatok Futómű Karosszéria Mérések Költségek
 



Szóljon hozzá!

A hozzászólások nem tükrözik az Autó Pult véleményét, értük az oldal nem vállal felelősséget.
Regisztráljon Ön is! A regisztrált felhasználók hozzászólása azonnal megjelenik.

Share/Save/Bookmark