Hajtáslánci kérdés – Škoda Karoq vásárlási tanácsadó II.

Nyomtatás

A Škoda Karoq megérkezett, vele pedig még tovább színesedik a kompakt SUV modellek egyébként is népes kínálata. De vajon ő az igazi, vagy csak egy a sok közül? Vásárlási tanácsadónk első részében az alaptulajdonságok és a felszereltségek áttekintésével igyekeztünk erre is választ kínálni, most pedig a hajtásláncok és árak ismertetésével tiszta vizet öntünk a pohárba. Lesznek meglepetések.

Tesztautóinkat jól ismerhetik az előző részből: mindkét Kodiaq 150 lóerővel érkezett hozzánk. A sötétkék változat az 1.5 TSI benzines turbómotort mondhatta magáénak, elsőkerékhajtással és hétfokozatú duplakuplungos automatával, míg a hatfokozatú kézi váltóval érkező 2.0 TDI terhét összkerékhajtás nehezítette. Ez pedig nyugodtan érthető szó szerint is, ugyanis a feketében pompázó verzió a tetején csücsülő pedelec kerékpárok nélkül is (róluk később, egy külön cikkben számolunk be) 168 kilogrammal nehezebb. Utóbbi nem csak a kétliteres dízelhez csak és kizárólag alapon rendelhető összkerékhajtás számlájára írható, hiszen az öngyulladós motor eleve nehezebb, nem is beszélve a hajtáslánc komplexitását növelő AdBlue rendszerről.

A differenciát egyébként a hetes DSG váltó csupán plusz 15 kg-os tömege csökkenti – felár tekintetében egyébként 600 ezret fizethetünk érte. Hogy megéri? Igen, menet közben ugyanis gyorsan, finoman és pontosan kapcsol az egység, amely a hosszabb felső áttétel révén nagyobb tempónál néhány decit le is fűrészel a fogyasztásból. Ha nagyon hosszú távra tervezünk, azért érdemes megemlíteni, hogy az egység érzékenyebb azért, mint az egyébként egészen jól kapcsolható, de gyors váltásnál kicsit azért akadó kézi váltók. A duplakuplungos váltók jellegzetessége, a kuplung működtetése okán lomhábban induló kúszás vagy a manőverezésnél való olykori tétovaság itt is jelen van, de ennek mértéke nem olyan nagy, hogy ezért bárkit is lebeszélnénk róla.

Mielőtt a 150 lóerő adta lehetőségekbe belefeledkezünk, érdemes megnézni a Karoq belépő hajtásláncát. Már csak azért is, mert a háromhengeres, egyliteres, 115 lóerős motor elegendő a mindennapos közlekedéshez, a nálunk egyelőre csak kézi váltóval kapható variáns pedig 575 ezer forinttal kedvezőbb listaárával segítheti a kompromisszum bevállalását. A 10,6 másodperces 0-100-as gyári sprintadat is az elegendő menetteljesítményeket erősíti, ha pedig korábbi tesztjeinket (pl. új Volkswagen Polo) nézzük, az érték igaznak is bizonyul, ráadásul háromhengeres kialakítása ellenére egészen kulturált a hajtáslánc.

Ez pedig azért sem utolsó szempont, mert a Karoq hangszigetelésén bizony lenne mit javítani. Gyorsan hozzátesszük: láttunk már ilyet a kategóriában, nagy baj nincs vele, de mi tempótól függetlenül többet kívánnánk. 130-as autópályatempónál például betolakodik a búgó motorhang, méghozzá érdekes módon az 1.5 TSI esetében jobban, mint a dízelnél, ami egy átlagos kisautó (például az előbb említett ötmilliós Polo) 68 dB-es értékét eredményezi. A benzinesnél a motor és a futómű sincs túlszigetelve, így rossz úton kis tempónál vagy jobban kigyorsítva is hamar kissé zajossá válhat a helyzet. Érdekes módon a dízel csendesebb: annak érdekében, hogy az alsó fordulatszám-tartományban igazán kulturálttá tegyék a négyhengerest, érezhetően sok hangszigetelést alkalmaztak a mérnökök, ennek eredményeképpen pedig padlógázon is halkabb az egészen kulturált öngyulladós. Ráadásul ezen a változaton 18 helyett 17 colos kerekek voltak, amelyek könnyebb súlyuk és kövérebb abroncsaik okán az úthibákon kisebbet ütődtek fel – vagyis halkabban dolgoztak. Az előző részben már mondtuk, de itt megerősítjük: ne vegyenek nagy kereket! Látványban jobban járhatnak, de ezért nem csak a pénztárnál kell áldozni.

Futómű tekintetében egyébként teljesen átlagos a modell: a tervezők láthatóan igyekeztek az arany középutat megvalósítani bármiféle túlfejlesztés nélkül. Így aztán 17-es kerekeken egészen kényelmes a rugózási komfort, az elöl MacPherson, hátul többlengőkaros tagok nem ütnek fel, forszírozott kanyarvételnél pedig hangsúlyos, de biztonságosan kiszámítható alulkormányozottság mellett hozzák az elvárhatót. Mindez SUV mércével teljesen jó, mi azért örömmel láttuk volna, ha nem csak az összkerékhajtású modellekhez elérhető az adaptív lengéscsillapítás az opciós listán (ha már itt tartunk: a digitális műszercsoport opciója is csak a többiek érdeme, de ez később csatlakozik a kínálathoz), már csak azért is, mert egy emelt SUV futóműve mindig kompromisszumos, amit ezzel jól lehetett volna oldani, és nem csak az összkerékhajtást cipelő verziók esetén. Így viszont itt is elmondhatjuk: egy Octavia ugyanolyan hangolás mellett gyorsabb/stabilabb, avagy ugyanolyan sportossági szint mellett kényelmesebb tud lenni.

Zajszint tekintetében összességében érdekes módon a dízel variáns áll jobban, mégsem kell ahhoz dízelbotrány vagy a német kitiltások megelőlegezése, hogy a benzines felé húzzon a szívünk. A 150 lóerős, hengerlekapcsolásra is képes 1.5 TSI ugyanis hiába drágább 575 ezerrel a körülbelül hasonlóan fogyasztó, 115 lóerős 1.0 TSI-nél, a dízeleknél jóval olcsóbb. A hatékonysági kompromisszumot jelentő 115 lóerős 1.6 TDI például 825 ezerrel drágább az 1.0 TSI-nél, az 1.5 TSI és a 2.0 TDI 4x4 között pedig bő 1,5 milliós differencia van kézi váltóval, ami az átlagos képességű összkerékhajtást figyelembe véve is sok.

Hogy miért? Az 1.5 TSI egészen gyors. 250 Nm-es csúcsnyomatéka már 1500-as fordulaton megérkezik, 150 lóerős teljesítménye pedig 5000-nél megjön, méréseink szerint pedig elkísér minket nagyjából 6000-ig. Ezek a szép platós értékek pedig kézi váltóval is igazán kellemessé teszik az erőforrást a hasonlóan kiegyensúlyozott, de jóval szűkebb fordulatszám-tartományon dolgoztatható dízelhez képest. Mindez a tesztautónk esetében 9,1 másodperces 0-100-as gyorsulást tett lehetővé méréseink szerint, ami az abszolút csúcsra szerelt modell plusz tömege miatt maradt alul a gyári 8,6-os adattal szemben. Igaz, az összkerékkel súlyosbított dízel modell 9,4-es mért adata (8,7 helyett) is szimpatikus, de nem annyira, hogy az indokolja a közel egymilliós felárat. Habár, ha csak a puszta tulajdonságokat nézzük, a dízel így is legalább annyira meggyőző tud lenni, ami igazán jó pontként írható a számlájára.

A fogyasztásnál sem teljesen fair az összehasonlítás, hiszen a benzinest a hengerlekapcsolás mellett a hétfokozatú automata hosszabb áttétele is segítette, miközben a dízelt az összkerékhajtás nehezítette. Utóbbiról egyébként ebben a kategóriában akkor is lebeszélnénk mindenkit drágasága és előnytelen tulajdonságai miatt, ha a kétliteres kézi váltós dízel mellett más verzióval is kombinálható lenne. Télen néhány nap jól jön, de sokkal terepállóbbá nem teszi a nem terepezésre született kasztnit, hátrányait pedig már sokszor, sok cikkben soroltuk.

Fogyasztási normakörünk eredménye a fenti hendikepeket beleszámítva is sokakat meglephet: az 1.5 TSI így mindössze 3 deciliterrel fogyasztott többet, mint a 2.0 TDI 4x4 5,6-os értéke. Autópályás 130-nál mindkét modell fogyasztása befér 7 liter alá, országúton pedig 5 liter körüli értékkel is kalandozhatunk, de vegyesben sem túlzás hét liter alatt számolni, ha kerüljük a sok városi használatot és a rövid távú nyúzásokat. Ez pedig azt jelenti, hogy a dízelmotor soha az életben nem hozza vissza tetemes felárát, még akkor sem, ha egyébként lenne egy ajánlott plecsnit biztosan megkapó 2.0 TDI DSG verzió a kínálatban. Később egyébként további variációk is elérhetők lesznek a hajtáslánc-kínálatban, így akár az előbb említett kivitel is megjelenhet.

Így viszont mi a benzineseket ajánljuk. Beszállónak az 1.0 TSI-t, amelyet hozzá illő, használható felszereltséggel listaáron 7,23 millióért hozhatunk el. Köztes kompromisszumként egy nála kövérebben felszerelt 1.5 TSI-t ajánlunk kézi váltóval (lásd tesztünk előző részének ajánlását) listaáron 8,8 millióért. A nagyra vágyók pedig 1.5 TSI DSG-re szavazhatnak bátran, tesztautónknál kicsit átgondoltabban extrázva úgy 11 millió magasságában. Ráadásul tapasztalatból tudjuk, hogy ezekre az árakra ki tudunk préselni akár 15 százalék kedvezményt, amivel már egész hangzatosak lesznek. De vajon így járunk a legjobban?

Nem biztos. Konszernen belül körülnézve például készleten még találhatunk egy nagy csomag Seat Atecát a részecskeszűrő nélküli, 150 lóerős 1.4 TSI-vel, hasonló felszereltség mellett listaáron legalább egymillióval olcsóbban. A Volkswagen Tiguan pedig hasonlóan felszerelve listaáron 650 ezerrel drágább, de egyrészt nagyobb, másrészt jobban szigetelt, harmadrészt pedig fejlettebb extrákkal is megkínálható. Ha pedig felfelé kacsintgatunk, akkor nem árt megemlíteni a nagytestvér Kodiaq-ot, ami nem csupán tágasabb, de igényesebb, sokkal csendesebb és kifinomultabb autó. Igaz, benzinesként 180 lóerővel összkerékhajtással indul, de 150 lóerős dízelként elvihető elsőkerékhajtással, hétfokozatú automatával is, alig egymillióval többért, mint egy hasonlóan felszerelt kézi váltós 4x4 TDI Karoq.

Új, avagy régi kategóriák felé kacsintva pedig érdemes megemlíteni az Octaviát, ami bár átlagosan alig olcsóbb, mint a közepes Škoda SUV, azonos hajtáslánccal nézve tágasabb, csendesebb, dinamikusabb, valamivel jobban rugózik és még takarékosabb is. Ha pedig várunk még másfél évet az új generációra, még inkább ez lesz a helyzet. A Karoq egyébként a kategóriában körbenézve így sem drága, de egy Nissan Qashqai akár 700 ezerrel olcsóbb is tud lenni, viszont egy Kia Sportage/Hyundai Tucson kombináció 136 lóerős dízel-összkerék kombinációban kóstál hasonlóképp, a 177 lóerős 1,6 literes turbómotorral viszont akár milliós mértékben is drágább.

Néhány szóban

A Karoq érkezésével igazi sikervárományossal bővült a kompakt SUV modellek palettája. A divathullámot kicsit megkésve, de időben meglovagoló Škoda kigyensúlyozott, arany középutat járni kívánó modell, amelyet ügyes és takarékos hajtásláncai emelnek a konkurensek átlaga fölé. Konszernen belül viszont kicsit túlzottan visszafogták a Karoq-ot, a rengeteg érdekes alternatíva közül pedig sem egy különösen attraktív árcédula, sem pedig plusz tudás nem emeli ki – sőt, egy kicsit jobb hangszigetelést és a testvérek helyenként fejlettebb extrakínálatát mindenképpen üdvözölnénk.

Alapadatok Futómű Karosszéria Mérések Költségek
 



Hozzászólások  

 
#2 Kenéz Tibor 2018-08-03 22:03
Kedves Gábor!

A benzinesben száraz kuplungos, a dízelben pedig olajos DSG van.

Egyébként a jelenleg elérhető hajtásláncok közül az egyliteres és 1,5 literes turbós benzinesben, illetve az 1,6 literes dízelben van száraz kuplungos DSG, míg a kétliteres dízelben olajos egység található. A később érkező, izmosabb, kétliteres benzinesekben és valószínűleg az összkekeres 1,5-ösben is utóbbi lesz.

Üdvözlettel:

Kenéz Tibi
Autó Pult


Idézet - Gábor:
A cikkben szereplő motokhoz járó DSG váltó minden esetben száraz kuplungos ?
Idézet
 
 
#1 Gábor 2018-08-02 15:09
A cikkben szereplő motokhoz járó DSG váltó minden esetben száraz kuplungos ?
Idézet
 

Szóljon hozzá!

A hozzászólások nem tükrözik az Autó Pult véleményét, értük az oldal nem vállal felelősséget.
Regisztráljon Ön is! A regisztrált felhasználók hozzászólása azonnal megjelenik.

Share/Save/Bookmark