Toyota Prius Plug-in teszt (2018) – Nem akar kijönni a matek

Nyomtatás

A Toyota Prius neve egybeforrt a hibridséggel, ez nem vitás. Az úttörő és korszakalkotó benzin-elektromos modell életre hívásával a világ legnagyobb autógyártója nem kisebb célt tűzött zászlajára, mint a hibridek forradalmának véghezvitelét. A temérdek innováció mellett immáron negyedik generációjába lépett Prius elődjéhez hasonlóan konnektorról is tölthető verzióval igyekszik még hatékonyabban teljesíteni misszióját – lássuk, milyen sikerrel teszi mindezt!

Nem fér kétség ahhoz, hogy Toyota és vele karöltve saját prémium márkája, a Lexus borzasztó nagy szerepet játszott a hibrid modellek elterjedésének folyamatában, illetve abban, hogy az emberek megismerték, elfogadták és ma már szívesen választják a hagyományostól eltérő technológiát. Egyik autógyártó sem tett annyit e tekintetben, mint a japánok, ami elvitathatatlan érdemükké vált, miközben ők más irányról (dízelmotor) immár hallani sem akarnak. Az elektromos jövő felé vezető úton a Toyota ezt a megoldást alkalmazza lassan mindenütt, s erre fókuszálva próbálnak mindent a lehető legjobbra csiszolni.

Mindemellett a Prius, mint a hibridség ikonikus típusa továbbra is töretlenül a márka portfóliójának kiemelt alakja, amely a negyedik generációba lépve fontos változáson ment át. Míg a harmadik verzió esetében a konnektorról is tölthető modellvariáns hozott lényegi újdonságot, addig most a konnektoros és a sima hibrid verzió megjelenésbeli elkülönítése is jelentős momentum. A gyártó talán ezzel is hangsúlyozni szeretné, hogy a Prius immáron kéttagú palettával várja az ügyfeleket.

A különbség tehát látható, hiszen az elődhöz képest változatlan tengelytáv mellett (2,7 m) 6 cm-rel lesz hosszabb (mostantól 4,54 méter), 15 mm-rel szélesebb (176 cm) és 20 mm-rel alacsonyabb (1470 mm), vagyis összességében nyúlánkabb, dinamikusabb hatást keltő új modell az alapformán felül teljesen eltérő dizájnt kapott. Talán sokkal elfogadhatóbb, látványosabb megoldásokkal, mint a kissé esetlennek tűnő alap Prius.

A konnektorról is tölthető változat szigorú LED-es „szemei”, a dögös, függőleges irányzatú ledes indexek és menetfények, a hullámzó csomagtérajtó és üvegfelület mind azt szolgálja, hogy szemünk valahogy jobban kívánja mint a sima hibrid variánst. Az összkép egyértelműen jellegzetes, markáns és dinamikus, egyedül a mindösszesen 15 col átmérőjű alufelnik csempésznek némi zavart az egészbe (gyorsan hozzátesszük, hogy a jobb rugózás és a hatékonyság oltárán annál több előnyt hozva).

Innovatív megoldásokat pedig nem kell keresnünk, folyamatosan beléjük botlunk: a tetőre a motorok hajtásáért is felelős akkumulátort is tölteni képes napelem került, amely a gyártó ígérete szerint 5 km-rel fejeli meg a tisztán elektromos hatótávolságot. Más kérdés, hogy a napelemes „plafon” 900.000 forintos felára nagyjából évtizedek alatt tudna megtérülni, ha egyáltalán tudna. A csomagteret felnyitva azzal szembesülünk, hogy az ajtó váza karbonból készült, nem csupán fóliáról van szó – könnyebb és végre egyre alacsonyabb kategóriákba is beszivárog a könnyű és mégis szilárd matéria.

Az utastérben már nem találunk jelentős különbséget a mezei Priushoz mérten. A már említett méretgyarapodás szerencsére érezhető: az elődnél jobb a hátsó fejtér, amely 1,9 méterig nem lesz korlátos. Emellett viszont érezhetően szellős az utascella, a hátsó lábtér mérete fejedelmi.

Noha a sima hibrid esetében dicsértük az 501 literes csomagtartót, ezúttal majd’ 200 literrel kevesebb kapacitással gazdálkodhatunk. Ez bizony a konnektorról is tölthető verzió nagyobb akkumulátorának hátulütője, ahogy a négyszemélyes kialakítás is. A hátsó sorban ugyanis középen egy kicsit megemelt könyöklőn pohártartó díszeleg csupán, ötödik utassal nem kalkulálhatunk.

A műszerfalon a külső modern kialakítását köszönthetjük, de a túljátszott formák helyett inkább a letisztultság dominál. A tekintetet elviszi a hatalmas, egyszerű kemény, fényes műanyagból álló fehér betét, valamint a zongoralakk, amelyek meglehetősen könnyen koszolódnak, de pohártartónak és a vezeték nélküli mobiltöltőnek is helyet adnak. Szomorú viszont, hogy az EV módban a hangtalanul suhanást kelletlen, több helyről érkező zizgő, rezgő és ropogó zajok zajok zavarják meg - ebben az árszegmensben ezt nehezen tudjuk elnézni.

Máshol már jobb anyagok fogadnak: a puha fekete műanyagokat helyenként ízlésesen adagolt króm és zongoralakk köríti, és még egy kis finomságra is maradt energia a légbeömlők fémhatású állítójára applikált Prius felirat formájában. A teljes igényességhez mi a belső világítás LED-es kialakítását hiányoltuk, a hatékonyságról szóló modellbe ugyanis jobb lett volna a takarékos izzó a hagyományos ellenében. Ugyanígy kissé túl hátra kerültek a tető kapaszkodói, így a majrévasat főleg hátul kimondottan kényelmetlen szorongatni.

A kezelés néhány eldugott gombot leszámítva magától értetődő, a központi rendszer pedig más Toyota modellekből, például az Aurisból lehet ismerős. Az Android Auto és az Apple CarPlay szolgáltatásokon hiányán túl a forgókapcsolós hangerőállítást továbbra is erőteljesen hiányoljuk, mint ahogy lehetne valamivel gyorsabb is a rendszer – de alapvetően jól működik és funkcióinak tárháza is elegendő. Mindezt viszont szériában kapjuk, ugyanis a Priusból Plug-in verziójából nincs igazi beszálló modell, csak egyetlen, azaz a csúcsverzió érhető el. Ebbe már olyan tételek férnek bele, mint a kulcsnélküli rendszer, a szélvédőre vetített kijelző, a bi-LED fényszóró vagy a Toyota biztonsági ráfutásgátló csomagja adaptív tempomattal.

Mindez a körítés remekül illik a Prius technológiai úttörő szerepéhez, amelyet tovább erősít a műszerfal tetejére épített kijelző-együttes. Itt tényleg mindent megjeleníthetünk a navigációs adatoktól a hibrid rendszer részletes működési statisztikáján keresztül egészen a takarékos autózással megspórolt eurókig. Itt minden megtekinthető egészen jó felbontásban, amely ahhoz szükséges, hogy minél hatékonyabban utazhassunk – a Prius ugyanis képes még a sportos vezetőt is átállítani a világos oldalra, hogy aztán a megspórolt deciken ügyeskedjünk.

Mindez nem csoda, hiszen ahogy azt már számtalanszor összegeztük: elektromosan közlekedni jó. Erre pedig az új Prius Plug-in is képes, főleg megújult hajtásláncával, amely az elődhöz képest is kisebb, 100 kilométeren csupán 1 literes fogyasztást ígér. Ennek érdekében a 98 lóerős, Atkinson-ciklus szerint dolgozó 1,8 literes, szívó négyhengeres megmaradt, vele pedig a fajtájában kiemelkedő, 40% százalékon felüli hatásfok is. Körülötte viszont jóformán minden más megváltozott.

A hibrid rendszer komponensei jóval kisebbek, az eddigi nikkel-metál-hibrid helyett pedig lítium-ionos akkumulátor kapott helyet, a mezei hibridhez képest jóval nagyobb, összesen 8,8 kWh kapacitással. A Prius előnye többek között, hogy mindezt elektromos fűtéssel is támogatja, ennek megfelelően télen sem kell feltétlenül beindulnia a benzines egységnek, miközben a villanymotorok (a sima Priushoz képest plusz egy 20 lóerős elektromor) 92 lóerővel veszi ki a részét a munkából.

Utóbbi nagyjából 50-55 km megtételére elégséges tisztán elektromos üzemmódban – az akkumulátornak csak a 80%át használhatjuk EV üzemmódra, alacsony töltöttségi szinten hibridként tölt és táplál vissza a rendszer. Egyébként erről, azaz a hibrid és elektromos üzemmódról magunk is dönthetünk. Mindez azért előnyös, mert csúcsra töltött akkuval, de hibrid üzemmódban a tisztán villanyos hatótáv csökkenése nélkül tudunk elgurulni egy olyan helyre, ahol esetleg szükségünk van arra az 50 kilométeres villanyos működésre.

Azonban mindezt leginkább városi tempóban tudja teljesíteni tesztalanyunk, 90-es tempónál hozzávetőlegesen ennek a hatótávnak a 70%-át, körülbelül 35 km-t képes megtenni. Pályára, városon kívülre tehát érdemesebb hibrid üzemmódban kifutni, míg a tisztán elektromos kilométereket praktikusabb a lakott területre megőrizni.

A Plug-in lehetőséget ad tehát arra, hogy tudatosan és okosan tervezzük meg a komplett utazásunkat és magunk döntsünk arról, mikor akarjuk felhasználni az elektromos üzemmód által kínált hatótávot.

A dinamikus közlekedésre is elégséges, 122 lóerős összteljesítmény mellett a teszthét alatt 1,9 literes átlagfogyasztást produkált a Prius, ami köszönhető a gyakori töltéseknek. Az akkupakk telicsorgatása egyébként 2-3 órát vesz igénybe, amelyet sima 230 Voltról és szabványos Type 2 csatlakozós töltőoszlopokról is megoldhatunk.

Mindez összességében nagyon jól hangzik, hiszen így, az akár több napra is elégnek mondható 50 km-es hatótávval akár állandóan elközlekedhetünk csupán villannyal. Azonban mindez csupán utópia, hiszen számos alkalommal adódhat olyan helyzet, hogy az elektronokból kifogyva hibridként használjuk a Priust. Ez fontos momentum, hiszen tesztalanyunk felára markánsnak mondható az egyszerűbb hibridhez viszonyítva.

A 12,6 millió forintos árcédula azt jelenti, hogy az 50 km-es hatótávért cserébe 1.425.000 forintot kell pluszban letennünk. Az 1,9 literes tesztfogyasztást, illetve a sima hibriddel mért 4,1 literes átlagot figyelembe véve könnyen belátható, hogy a Prius Plug-in borsos felára átlagos futásteljesítmény mellett nem igazán térül meg, ahogy az Auris hibridhez képest a sima Prius felárát sem tudjuk „ledolgozni”. És akkor az elektromos töltések révén keletkező energiaköltséggel még nem is számoltunk. Mindezek tükrében a Prius Plug-in leginkább azok számára jelenthet rentábilis gazdasági döntést és lelkiismeretes megoldást, akik számára nélkülözhetetlen a combos tisztán elektromos hatótáv vagy esetleg sokat használják ki a zöld rendszám előnyeit (pl. céges vásárlók).

A döntés megfontolásának szükségességét indokolttá teszi az is, hogy a hasonló méretű akkuval rendelkező Hyundai Ioniq Plug-in például két millióval olcsóbban nyújt első ránzésére hasonló képességeket, még ha elektromos fűtés hiányában a koreai többször kényszerül beindítani belsőégésű erőforrását.

Néhány szóban

A Prius negyedik generációja tovább folytatja misszióját, miszerint a hibrid hajtáslánc az elektromos jövő és a közelmúlt közötti szakadék átugrásának záloga. Továbbfejlesztett hajtáslánca még takarékosabb, amit a Plug-in verzió 50 km-es tisztán elektromos hatótávolsága csak tovább fokoz. Az 1-2 literes fogyasztás roppant vonzó, ahogy a töltésekkel megtehető nullemissziós kilométerek is. Azonban mindennek vaskosan meg kell fizetni az árát, hiszen a Toyota 12,6 milliótól árulja a konnektorról is tölthető modellt, amit a 900.000 forintért értelmetlen kiegészítőnek tűnő napelem duzzaszt tovább. Sajnos ez a csomag így, még a remek kéességek tükrében is túlárazottnak tűnik, s a konkurenciánál kompromisszumokkal jelentősen kedvezőbb ajánlatot is találhatunk.

Előnyök: 50 km tisztán eletromosan; Hatékony hibrid hajtáslánc; Tágas, kényelmes utastér; Magas felszereltség; Jövőbe mutató külső-belső megjelenés; Innovatív technológiák

Hátrányok: Borsos vételár; Négyszemélyes kialakítás; Érzéketlen kormányzás; Kis méretű csomagtér; Néhány eldugott gomb; Zajos, nem tökéletesen összeszerelt utastér

Alapadatok Futómű Karosszéria Mérések Költségek
 



Szóljon hozzá!

A hozzászólások nem tükrözik az Autó Pult véleményét, értük az oldal nem vállal felelősséget.
Regisztráljon Ön is! A regisztrált felhasználók hozzászólása azonnal megjelenik.

Share/Save/Bookmark