Az Opel jövője, avagy a francia-német házassági szerződés

Nyomtatás

Ahogy egy házasságban sem árt időben lefektetni az alapokat, úgy az autógyártásban is érdemes tisztázni, hogy ki milyen elvárásokkal indul neki a közös életnek. Az azonos célok most sem hiányoznak, a különböző háttereket azonban érdemes összehangolni. Mi a hazai importőr jóvoltából egészen Rüsselsheimig utaztunk, hogy az idei Opel Tech Day keretében megismerkedhessünk a villámos márka jövőjével.

Kezdjük azzal, hogy miért nagy a szigor az új tulajdonos irányából. Nos, tavaly tavasszal a francia PSA csoport ugye megvásárolta az Opelt és a brit Vauxhallt az amerikai General Motorstól. Azonban sajnos hiába tudták növelni a villámosok az aktuális Astrával eladásaikat, a 2016-os évet már 257 millió dolláros veszteséggel zárták. A francia cégcsoport vidámabb jövőt szán az egyik legrégebbi német autómárkának, ami 1899-ben kapcsolódott be az autógyártásba és 1924-től már futószalagon termel látogatásunk helyszínén automobilokat. Bár ‘majd 97 évet töltött az Opel amerikai égisz alatt, úgy tűnik, második házassága végre európai gyökerekkel hozhat fényesebb jövőt. Ám ehhez komoly változtatásokra van szükség – szerencsére nem a családi otthont illetően, hiszen a fejlesztőközpont a Frankfurt melletti kisváros marad, ahogy nagy örömünkre Szentgotthárd is megúszta a ‘leszámolást’, ahol 3-hengeres PSA erőforrások fognak készülni a jövőben. A márka most, a házasság után összehívta a szaksajtót igencsak illusztris, egészen a legfelső vezetést is ‘felvonultató’ technológiai napjára, hogy megpróbáljon meggyőzni minket az új kapcsolat előnyeiről.

Mindig izgalmas egy ilyen alkalom, és nem csak azért, mert próbája lehettem annak, hogy mennyire világosak a tervek, hanem mert ott rejlik benne a várakozás izgalma: ki, mivel tud előrukkolni, pláne, hogy már rögtön az elején elhangzik, hogy 20-50% lehet a megtakarított fejlesztési költség minden Opel/Vauxhall modell esetén a korábbiakhoz képest. Hogy lehet ezt elérni? Pusztán két platform, ennyi a trükk. Eddig 9 padlólemez állt rendelkezésre, hozzá 10 motorcsalád körítésként, ami hatalmas költségeket generált; mostantól 4-re szűkül utóbbiból a kínálat, azonos alapok mellett. A két említett jövőbeli PSA bázis nem más, mint a CMP (Common Modular Platform), amely kisebb és kompakt autókat szolgál ki, valamint a nagyobb kategóriákhoz fejlesztett EMP2 (Efficient Modular Platform).

Az EMP2 jelenleg az alapja többek között a Peugeot 3008-nak, az 5008-nak, de az Opel Grandland X is ezen nyugszik. A CMP az Opel jövőre érkező új kisautójának alapjait biztosítja majd. Mindez jelentősen csökkenti a költségeket, ahogy az a mindössze egy év alatt kifejlesztett következő Corsa esetében is történt – a Corsa 2019-ben mutatkozik be, nagy ígéretekkel. Az új CMP lesz az alapja a ‘hagyományos' és a közelgő elektromos változatoknak a városi kategóriától kezdve egészen a városi SUV-okig, míg az EMP2 többek között plug-in hibrideknek a nagyobb SUV szegmensben. Különben az előzetes hírek szerint négy elektromos modellcsalád érkezik 2020-ig, benne az Ampera-e, a Grandland X (mint hibrid) és az elektromos variánssal is debütáló Corsa, ami Spanyországban készül majd.

Michael Lohscheller ügyvezető igazgató mindemellett már az elején hozzátette: a cél, hogy 2024-ig bemutassák az elektromos hajtásvariációt is minden európai modelljükhöz, sőt, 15 különböző területen lesz feladatuk. Többek között a tüzelőanyagcellák, az ülések, vagy akár a manuális sebességváltók fejlesztése terén, de kiemelt terület lesz például a tesztek automatizálása, a karosszériák gyártása során a pontosság vizsgálata, vagy az összeszerelő szerszámok esetében a 3D-s nyomtatás, ahogy a szoftverek ipari alkalmazása és bevezetése is. A teljes PSA csoport az elektromosság terén 2020-ig 50 százalékban, 2023-ig 80 százalékban, 2025-ig pedig 100 százalékban részesülhet elérhető változatokkal. A hibridek 2022-re érkezhetnek meg 48 voltos elektromotorral piacra.

Hogy ennyi adat után hogy is nézett ki a Tech Day? A bemutatóhoz, amely érdekes prezentációk és kötetlen beszélgetés elegye volt, Mark Adams főtervező szentélyének egy része, illetve egy mobil sátor adta az alapot, hogy az említett platformokat megvizslathassuk. A gyáriak pedig – nem túl felszabadult mosollyal, a formatervező igazgató közvetlenségét kivéve – arról próbáltak biztosítani bennünket, hogy az ötösfogat ellenére (Opel, Vauxhall, Citroen, Peugeot, DS) a közös alapok igenis előremutatóak. Ha már design: Mark Adams ugyan nem mondhatott el túl sokat, de annyit elárult, hogy a jövőre érkező Corsa viszonyítási alap lesz, és a német DNS-t megőrizve, a korábban prezentált GT tanulmány formanyelvén elindulva keresik a sikert, mi pedig hamarosan láthatunk majd többet is, a letisztult felületek és egyensúlyban lévő arányok mellett. A tulajdonos részéről elvárás, hogy a formaterv minden esetben hangsúlyos, és a korábbi stílust megőrző ‘German design’ kell legyen.

Tegyünk egy kitérőt még az utasterekbe, a villámosoknál ugyanis mindig jó fotelekben ülhetünk. Ezekre a teljes PSA csoport igényt tart majd, a fejlesztőközpont pedig Rüsselsheim marad, hiszen az AGR (Aktion Gesunder Rücken) plecsnivel ellátott ülések komoly munka gyümölcsei; eddig a németek adták a GM járművek 80 százalékának is a székeket, és fontosnak tartják a visszajelzéseket a fogyasztói oldalról, ugyanis az Opeleknek komoly eladási pontjai voltak az ülések. Marad tehát a hatékonyság, de a fogyókúrához is értenek: míg a C4 Picasso esetében 12,9 kilóval kellett számolni, addig a Grandland X-nél 9,4 kilogrammot kell alapul venni, és a cél a 8 kiló elérése ülésenként. Ami viszont mindenhol közös, az az, hogy a székváz a platform része, tehát az alapok megvannak, így mozgástér elsősorban a háttámláknál adódhat. Érdemes volt figyelni az önvezető autók és a szoftverek kapcsán is – a dominancia jelentős utóbbiaknál, míg előbbinél az emberi hiba alá kell szorítani a teljesítményt, és ehhez a fejlesztések maradnak a helyükön. Ami viszont fontos, hogy a szoftveres ellenőrzés és virtuális tesztelés lehet az iránytű.

Az elektrifikációra visszatérve, ugye 2024-ig ígérik a németek, hogy minden típus elektromos kiegészítést kaphat. Az Ampera-e mellett nekünk egy 1971-es elektromos Opel GT jelezte a szándékot, ami 120 lóerős teljesítményt, nikkel akkukat, mai szemmel nézve vicces 44 km-es hatótávot, és 214 km/h-s végsebességet jelentett anno. Ezt megelőzte a Kadett B-vel még 1969-ben szerzett tapasztalat, ahol a Stirling motor töltötte a 14 akkut, megteremtve ezzel saját elektromosságát.

Az Opel tehát végig jelen volt a pályán, legutóbb 2013-ban a Monza GT tanulmányautóval villantottak. 2011-ben az Ampera 16kWh teljesítményű akkuja már 60 kilométerre volt elegendő, a modell pedig az Év Autója díjat is bezsebelte. 2016-ban az Ampera-e szállt ringbe immár tisztán elektromos hajtással, óriási, 60 kWh-s akkuval, 204 lóerős teljesítménnyel, 5 üléssel és 380 literes csomagtartóval. A jövő a már említett 4 autócsalád 2020-ig és a teljes paletta elektromos változatokkal 4 évre rá, addig pedig rövidesen a legkisebb mutat utat. Illetve 2020-ig érkezhet a Grandland X Plug-in hibrid Eisenachból, ami 7 másodperces gyorsulást ígér 100 km/h-ra a fejlett „eAWD“ nevű összkerékhajtásnak is köszönhetően.

A jövőt több irányból közelítették meg a házigazdák. Egyrészt rövid távú használat esetén gondolkoznak villanyautóban, míg nagyobb távokra tölthető hibridek juthatnak komolyabb szerephez. Emellett a hidrogénautók is képbe kerülnek, de az illetékesek szót ejtettek a buszokról és teherfuvarozásról, ahol marad (még egy ideig) a dízel, utána pedig a hidrogén lehet az a technika, ami előremutat. A hidrogén mellett szóba került a 3 perces tölthetőség, a 24/7-es elérhetőség, a jól kiépíthető töltési infrastruktúra, illetve a nemzetközi sztenderdek használata. Mindjárt itt van mérföldkőnek a Hidrogen4 modell, amit hidrogénből előállított elektromos áram hajt, és egyben egy olyan SUV, ami 4. generációs tüzelőanyagcellával bír, úgyhogy 100 százalékban károsanyag-kibocsátás mentes – kizárólag víz távozik belőle a kipufogón keresztül. A gyáriak rámutattak, hogy ezen a téren rengeteg tapasztalattal rendelkeznek, hiszen több, mint száz ilyen autó van ügyfélkézben, amelyek már több, mint 5 millió kilométert tettek meg világszerte. A hidrogénes tölthetőséget illetően 2020-ig 100, 2025-ig 400, míg 2030-ig 1000 hidrogén-töltőállomás kiépülését várják ‘otthon’ a gyáriak.

Mindeközben az Opel készen áll az idén szeptemberben bevezetésre kerülő EURO 6d normára az Adamtól a Zafiráig: a dízelek esetében AdBlue befecskendezéssel (SCR), míg a benzinmotoroknál közvetlen befecskendezés és részecskeszűrő (GPF) használatával. Mivel a villámosok komoly tapasztalatokkal rendelkeznek az CNG és LPG terén, így az alternatív üzemanyagok esetében is szeretnének vezető szerephez jutni, addig pedig érkezik az új négyhengeres benzines motorcsalád, ami a teljes PSA csoportot lefedi majd, és 2022-ben mutatkozhat be a piacon. A motorok tehát készen állnak a jövőre; a cél a 95 g/km-es átlagos széndioxid-kibocsátás elérése.

Az Opel jövője – rövid összefoglalás

2 platform 4 motorcsaláddal, 13 modellel platformonként a személyautók, a SUV-ok, a kishaszonjárművek szegmensében egyaránt. Konszern-modulok használata a motorok, az ülések, az utastér és az elektromos rendszerek terén, amik részét alkotják a vázaknak, végtelen opciós lehetőségekkel. Míg a CMP a hagyományos motoroknak és az elektomos vonalnak, az EMP platform a hibridnek is alapot ad majd. Mindezt szigorúan a német design jegyében tervezve, megtartva az Opel márkaértékeit, múltját és alapvető jegyeit, persze közben kihangsúlyozva a kölcsönös előnyöket, a win-win helyzetet, továbbá a rüsselsheimi bázis és a brit örökség fontosságát. A cél a kapcsolat megszilárdítása és a közös élet elkezdése. Mi mindehhez csak drukkolni tudunk, hiszen a boldogság mindenkinek jár.

 




Szóljon hozzá!

A hozzászólások nem tükrözik az Autó Pult véleményét, értük az oldal nem vállal felelősséget.
Regisztráljon Ön is! A regisztrált felhasználók hozzászólása azonnal megjelenik.

Share/Save/Bookmark