Opel Grandland X 1.6 CDTI Aut. teszt – Semmi hűhó, csak simán jó

Nyomtatás

Az Opel francia-német együttműködésből létrejött modelljei közül egyértelműen a méretesebb Grandland X a nagyobb, ügyesebb húzás: a maga nemében a kisebb, és jóval olcsóbb Crossland X sem rossz, hiszen igencsak jó ár/érték arány jellemzi és egészen tágas utasterével akár a családi autó szerepét is be tudja tölteni a PSA kisautó-padlólemezére épített autó, azonban formaterve sokak szerint kissé esetlen, és több ponton érezhető rajta némi spórolás. Nem úgy a Grandland X-nél, ami kiváló kivitelezési minőségét, felnőttes megjelenését és viselkedését tekintve akár a prémiumok között is megállná a helyét.

Az Opel Grandland X – ami a szintén kiváló aktuális Peugeot 3008 alapjait használja – jókor, jó helyre érkezett: a 4,5 méteres kompakt crossoverek egyre népszerűbbek, kezdik átvenni a ‘hagyományos’ alsó-középkategóriás, illetve középkategóriás modellek helyét. Általánosságban kijelenthetjük, hogy az autósok bizony igenis szeretnek kicsit magasabbra ülni, és nem csak a nyugdíjasok, akiknek kellemes, hogy nem kell mélyre helyezett ülésekbe huppanniuk, hanem a fiatalabb korosztály is. Korábban leginkább összkerékhajtással lehetett megvásárolni a terepjárószerű, emelt típusokat, a gyártók azonban felismerték, hogy a legtöbb vásárlónak nincs szüksége összkerékhajtásra – ami drága, növeli a fogyasztást, karbantartási költségei pedig magasabbak –, így szinte az összes SUV/crossover kérhető ‘hagyományos’ hajtással is.

Olyannyira, hogy az Opel Grandland X-hez például egyáltalán nem rendelhető négykerékhajtás, vagyis az összes kivitel fronthajtású. Viszont normális használathoz így is minden körülmények között tökéletes az egyszerűbb hajtásképlet, legfeljebb nem ez az Opel lesz a mindig hófedte hegyeken élő ‘jetik’ kedvenc négykerekűje. A csinos terepjáró különben hiába viszonylag friss piaco szereplő, mégis jó ismerősünk: nem sokkal, miután megjártuk a nemzetközi menetpróbát, ahol több változatban is kipróbálhattuk az autót, máris megérkezett hozzánk a belépő változat, amit alaposan leteszteltünk, a cikket itt olvashatják. És egy ilyen méretes karosszériához elsőre talán viccesen kicsinek hangzó 1,2 literes, 3-hengeres turbós benzinmotor ide vagy oda, a 130 lóerőt (230 Nm) biztosító belépő benzinmotor is magabiztosan mozgatta a Grandlandot, az alacsony tömegnek hála, amihez a receptet a PSA kínálta.

A határozott fellépésű, kimondottan csinos, tágas utas- és csomagtérrel rendelkező modellt olyannyira megkedveltük, hogy a belépőváltozat rögtön megkapta a legjobb 2017-es újdonságnak számító képzeletbeli aranyérmet az Autó Pult múlt heti Év Autói választásának (az első részt ide, míg a másodikat ide kattintva olvashatják) ‘6 millió forint alatti családi autók’ kategóriájában – a belépőmodell akciósan már bő 5,7 millió forinttól megvásárolható. A hajtáslánckínálat egyelőre mindössze két tagból áll, így nem nehéz kitalálni, hogy ezúttal kizárásos alapon nem A benzines, hanem A dízel verzió vendégeskedett szerkesztőségünknél. A motorháztető alatt a PSA jól ismert és számtalan modellben használt 1,6 literes, 8-szelepes BlueHDI dízelmotorja dolgozott, 120 lóerőt és 300 Nm-t produkálva. Rövidesen különben bővül a paletta, hiszen érkezik a kétliteres, 177 lóerős (400 Nm) csúcsdízel, széria automataváltóval, szintén fronthajtással.

Tesztautónkban sem volt kuplungpedál, ám míg a kínálathoz néhány héten belül csatlakozó 2-literes dízel esetében egy friss fejlesztésű 8-fokozatú automata teljesít szolgálatot, a kistestvérnek be kell érnie egy korábbi Aisin-féle 6-gangos egységgel, azonban a régebbi fejlesztésű váltó is szuperül dolgozott a teszthét alatt, vajpuhán kapcsolt, hosszú áttételezése kiválóan illik a motor karakteréhez, ráadásul egyik legjobb tulajdonsága mérsékelt felára: az Opel listaáron mindössze 350 ezer forintot kér a 6-sebességes automataváltóért (mindkét motornál), ennyiért pedig senki nem kínál ilyen jó automatát a kategóriában, vagyis abszolút semmi nem szól a kényelmesebb összeállítás ellen. A váltó a manapság divatos ‘vitorlázó’ üzemmóddal nem rendelkezik, viszont szériában start/stopos, így papíron mindössze 3 decivel emeli meg a fogyasztást: 4-4,3-ról 4,3-4,6 l/100 km-re.

A menetteljesítményektől nem szabad csodát várni, elvégre 120 lóerő nem túl sok egy ilyen testes karosszériához, azonban átlagos használatra bőven jó a dízelmotor tudása; számokban kifejezve 12 másodperces 0-100 km/h-s sprintidőre és 185 km/h-s végsebességre képes a dízel-automata Grandland X. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nem leszünk az országúti előzések királyai, de városban egészen dinamikus a korrekt gázreakciójú Opel, míg autópályán a megengedettnél jóval nagyobb tempó tartása sem jelent(ene) problémát, vagyis egy kiváló utazóautóról beszélhetünk. És a Grandland X egyik legjobb tulajdonsága a kiváló hangszigetelés: még nagy sebességnél is síri csend honol a beltérben, amit számos modell egy teljes kategóriával magasabban is megirigyelhet. A fogyasztás szintén baráti: vegyes körülmények között 6 liter körül el lehet járni az autóval – autópályán és városban 6-6,5, országúton pedig 4-4,5 liter körüli az étvágy.

Az Opel különben minden szempontból baráti árazással árulja legfrissebb büszkeségét: a dízelek felára a legtöbb gyártónál rendszerint kicsit pofátlan, de nem úgy az Opelnél, hiszen a 3-hengeres 1,2 literes turbós benzineshez képest 500 ezer forintot kell többet fizetni a 4-hengeres 1,6 literes, hidegen kicsit keményen járó, melegen viszont egész kulturált francia dízelért, ami méltányolható, ráadásul már pusztán a valós körülmények között bő 1,5 literrel alacsonyabb fogyasztás révén is épeszű idő alatt (80-100 ezer km) megtérülhet, és mégiscsak ‘komolyabb’ autó benyomását kelti egy 1,6 literes 4-hengeres Grandland, mind egy ‘egykettes’ 3-hengeres. És mivel 122 lóerő alatt marad a csúcsteljesítmény, így a cégeknek is kedvező a dízel, hiszen csak 8.800 forint rá a havi cégautó adó, márpedig egy fontos tényező, hiszen tudjuk, hogy rengetegen cégre vásárolnak új autót.

Szerencsére az extrák tekintetében is örülhetünk az Opel ügyfélbarát árpolitikájának: nem csak a motor- és váltófelárak, de az opcionális felszereltségekért kért összegek is egészen mérsékeltek, így ha nem sajnáljuk a pénzt, viszonylag baráti áron szépen felextrázhatjuk az autót. Felszereltségi szintből három van: a Selection nevű alapnál 400 ezer forinttal kerül többe az Enjoy szint, amit mi mindenképp ajánlunk (a dízel-automata Grandland innen indul, nincs belőle Selection), már pusztán a mutatós könnyűfém keréktárcsák és a jól működő, telefonkijelző-tükrözésre képes (Android Auto/Apple CarPlay) multimédiás rendszer miatt is, az ‘Innovation’ pedig további 600 ezer forintot kóstál, de ez esetben nem biztos, hogy szükség van a rugózási kényelemre nem feltétlenül jó hatást gyakorló, 17- helyett 18-colos kerékgarnitúrára. Így (akciósan) 7 millió forint körül már elhozhatunk egy egészen korrektül felszerelt dízel-automata Grandland X-et, ami jó ár/érték arányt jelent, főleg egy új modell esetében.

Mivel az autót más tekintetben mind a nemzetközi menetpróba, mind pedig az első hazai teszt alkalmával részletesen kielemeztük, ezért most csak dióhéjban szólunk a többi tulajdonsátról. Talán egyedül a kissé ‘plasztikus’ kormányzást nem szerettük, cserébe viszont az elöl-hátul tágas, jó minőségű, tárolókben bővelkedő, ergonómikus és igazi Opel-formatervű utasteret igen, akárcsak az alapból is 514 literes (mankókerékkel 488), vagyis öblös csomagtartót és a szuper, de sajnos feláras, kihúzható combtámaszú EGR-minősítésű sportüléseket. Az anyagok rendben vannak, akárcsak az összeszerelés, a kiváló zajszigetelésről pedig már fentebb szóltunk. Mindent egybevetve tényleg remek családi autó a Grandland, ami ráadásul 4,5 méter alatti hosszával nem foglal sok helyet, jól manőverezhető, 19 centis hasmagassága révén a kisebb akadályoktól nem ijed meg, futóműve pedig még a feláras 19 colos abroncsokkal is szépen rugózik, hát még milyen jó lehet mondjuk egy 17 colos garnitúrával.

Összességében ilyennek kell lennie 2018-ban egy modern, okosan kitalált, családbarát autónak, ami mind cégek, mind pedig családok nagy kedvence lehet. Mivel egyúttal meglovagolja az óriási crossover-hullámot is, nem lepődnénk meg azon, ha mind hazánkban, mind pedig Európa-szerte nagy sláger lenne e Grandland X-ből, hiszen a modell egyesíti az Opel és a PSA modelljeinek előnyeit, negatív pontja pedig alig van. Egyedül azt sajnáljuk, hogy a Szentgotthárdon gyártott benzin- és dízelmotorokat nem kapta meg az autó, hiszen hiába vizsgázott korrektül az 1,6 literes PSA szív, az Opel ‘egyhatosa’ egy turbóval is 136 lóerőt adna a 120 helyett és 320 Nm-t a 300 ellenében, ráadásul vidámabb a karaktere, a hangszíne pedig visszafogottabb, így a viszonylag könnyű karosszériával biztosan még jobb párost alkotna – de épp mindent nem lehet elvárni.

Konkurensből rengeteget találunk, így egy fél nap sem lenne elég a felsorolásra, érdemes hát ízlés szerint válogatni és minél több árajánlatot kérni, de a Grandlanddal biztosan nem járnak rosszul.

Néhány szóban

Már a picike ‘egykettes’ benzinmotorral szerelt Grandland X-et is nagyon szerettük, olyannyira, hogy a 6 millió forint alatti kategóriában megválasztottuk az Autó Pult 2017-es Év Autójának az újdonságot, és a dízel-automata párosban sem csalódtunk. Az 1,6 literes PSA-dízel 120 lóereje és 300 Nm csúcsnyomatéka ugyan nem varázsol versenylovat a szép, harmonikus vonalvezetésű, belül pedig minőségi és tágas autóból, ‘normális’ használatra viszont bőven elég, fogyasztása kedvező, felára pedig viszonylag visszafogott, akárcsak a motorral remekül harmonizáló automataváltóé. Nagyon szerethető autó a francia alapokra épített Opel, ami mindkét márka (konszern) előnyeit egyesítette, hiszen kívül-belül azért szerethető, amiért az Opeleket szeretjük, technikailag pedig megkapta a franciák hatékony megoldásait, alacsony tömeggel párosítva. Mind a cégek, mind pedig a családok boldogok lehetnek a gázolajos Grandland X-szel (is). Szép munka!

Előnyök: Hiába a PSA alapok, kívül-belül valódi Opel maradt a harmonikus formatervű Grandland X; 4,5 méternél rövidebb, mégis tágas utas- és csomagtér; Átgondolt beltér, ügyes és modern, ráadásul megfizethető extrák; Jó vezethetőség és hatékonyság az alacsony tömeg révén; Épeszű dízelmotor- és automataváltó-felár, jó ár/érték arány

Hátrányok: Korrekt a PSA-féle 1,6 literes dízel, de az Opel szentgotthárdi ‘egyhatosával’ még jobb lenne az autó – így néhány lóerő még elférne; A kormányzás kissé plasztikus; Szűk motorkínálat (egyelőre), és egészen vidám 3-hengeres ide vagy oda, azért jó lenne egy 4-hengeres benzinmotor is a palettán...

Alapadatok Futómű Karosszéria Mérések Költségek
 



Hozzászólások  

 
#1 Akuver 2018-01-15 23:25
Jó lenne egy Lexus NX teszt.
Idézet
 

Szóljon hozzá!

A hozzászólások nem tükrözik az Autó Pult véleményét, értük az oldal nem vállal felelősséget.
Regisztráljon Ön is! A regisztrált felhasználók hozzászólása azonnal megjelenik.

Share/Save/Bookmark