Peugeot 3008 1.6 HDi és Nissan Qashqai 1.5 dCi teszt – Elérhetetlen csábítók

Nyomtatás

Ha a piaci trendeket nézzük, ők igazi slágertermékek: crossoverek, amelyek magas felépítésükkel és jobb helykihasználásukkal, de legfőképp divatos megjelenésükkel lépnek a keresleti lista élére. Így hát a felfrissült Nissan Qashqai és a Peugeot 3008 sem véletlenül vörösbe öltözve érkezett tesztünkre: szívrablásra készülnek, apró hibával: ilyen formában már nem igazán elérhetők.

Sok idő telt el azóta, hogy 2006-ban a Nissan elébe ment a trendeknek. A japánok hagyományos kompakt helyett magas felépítésű crossovert mutattak be a Qashqai képében, a sikertörténetet pedig mindenki ismeri. Időközben már a második generáció felfrissített változatáig is eljutottunk, amely a drágább hajtásláncokkal már összevont tesztünkben is szerepelt. A Peugeot 3008 is régi ismerős már: az avantgárd csábító már több változatban is járt nálunk, és nem szabad megfeledkezünk közeli testvéréről, az Opel Grandland X-ről sem.

Most azonban óriási változás előtt áll az autóipar. Megkockáztatom: az autózás történelmének egyik nagy fordulópontján vagyunk. Ott, ahol a dízelek (részben azért indokolatlanul) letérdeltek, ott, ahol a modern benzinesek némileg felsültek és átmenetileg eltűntek a legtöbb autógyártó kínálatából, és mégis ugyanakkor ott, ahol már megfizethető autók is nagyszerűek tudnak lenni, olyan technológiákkal, amikről pár éve csak álmodhattunk – és ott, ahol az alternatív hajtás még csak szűk körben tud labdába rúgni.

Mit jelent ez a két versenyzők esetében? Nos, a Nissan Qashqai például jelenleg csak (beszálló felszereltséggel) a kis benzines és (csúcsfelszereltséggel) a 130 lóerős, 1,6-os dízel turbómotorral elérhető, elsőkerékhajtással és kézi váltóval. A Peugeot 3008 jelenlegi teljes kínálata búcsúzik 1-2 hónapon belül, helyette jön például a vadonatúj 1.5 HDi dízelmotor és a nyolcfokozatú bolygóműves automata váltó a kínálatba. Ez pedig éppen tesztautónkat érinti közvetlenül: a 120 lóerős, 6-os automatával szerelt hajtáslánc jóformán nem is rendelhető, de ha az lenne, akkor is inkább a 130 lóerős, 8-as automatás kivitel felé terelnénk mindenkit – a 200 ezer forinttal drágább ár ellenére is.

Összehasonlító tesztünk ezáltal inkább csak elméleti, de annál fontosabb üzenetet hordoz: a változásét, amelyet pont ezek az autók hoztak el. És a lehetséges irányét, amely felé haladva a magas építésű autók egyre kevesebb kompromisszumot jelentenek. A Qashqai és a 3008 például egészen meggyőző ezen a szinten: a kis dízelmotorok egy alacsony építésű modellben valószínűleg még hatékonyabbak lennének, de a 110 és a 120 lóerő elegendő dinamikával mozgatja a karosszériát (amelyet a 11 másodperc körülre mért 0-100-as sprintek is igazolnak), miközben a könnyedén 6 liter alatt tartható étvágy is abszolút barátságos (a Peugeot adatait bejáratósan mértük).

Kompromisszumot persze kell hozni: a kis egységek 1500-as fordulat alatt gyakorlatilag halottak, ott még nem épül fel a turbónyomás, de hát éppen erre van egy jó kis automata váltó (mint például az Aisin 6-os, illetve most érkező 8-as egysége a franciáknál/németeknél), amely ezt a problémát is áthidalja. Hogy többet forgatja néha a motort, mint ahogy azt mi tennénk kézi váltóval? Ez a részecskeszűrőnek speciel kedvez, ráadásul mindkét erőforrás fajtáját meghazudtolóan csendesen dolgozik a jelen állapotukban egyébként is egészen jól szigetelt kasztnikban. Ráadásul egy kényelmes családi autóban tényleg nincs sok kedvünk folyamatosan váltogatni, még akkor sem, ha egyébként teljesen jól kapcsolható, igaz, hosszú úton járó kart kapunk, mint a Nissan esetében.

Különbségek? Akadnak bőven, és nem csak a szem számára. A Qashqai futóműve például sokkal inkább kényelemre hangolt, ami jól illik a magas felépítésű modellhez. Az elsőkerékhajtású modelleknél (jelenleg mindkét gyártó csak ilyet kínál) egyébként mindketten elspórolták a dolgokat és a kategóriában ritka módon (értelemszerűen a Peugeot-testvér Opellel közösen) hátul egyszerű csatolt lengőkaros megoldást alkalmaznak – de abból szerencsére egészen jól hangoltat. A Peugeot esetében alapvetően feszesebbre, sportosabbra hangolt futómű a tesztautó 17-es kerekével egészen harmonikusan viselkedett, de keményebb volt, mint a Nissan peresebb gumikon. Kanyarban valamivel stabilabb, valamivel gyorsabb, úthibákon kanyarodva pedig kismértékben elpattog – a családi autózás szempontjait figyelembe véve mi az előbbi hangolást preferálnánk, főleg, ha zsánerünk a nagy kerék.

A csatolt lengőkaros futóműnek egy igazi előnye van: kis helyen elfér, ami jót tesz mindkét modell helykihasználásának. A Peugeot a Nissannál egyébként is hosszabb pár centivel, cserébe pedig a csomagtartója hasonló feltételek mellett (alaphelyzetben, pótkerékkel) úgy 10 százalékkal öblösebb, és hiába alacsony kissé a hátsó üléspad, a széria hátsó légbefúvók miatt a legtöbb utas itt jobban érzheti magát, mint a Qashqai hasonlóan jól méretezett hátsó traktusában.

A belső tér elrendezését tekintve már jól látszik a fél generációnyi különbség a két modell között. A Peugeot egyébként is avantgárdul modern stílusban érkezett (a Qashqai visszafogottságához jobban illik az Opel Grandland X elrendezése), amelyet a márkára jellemző apró kormánykerék és a fölé tolt műszercsoport is fémjelez. Ezt hagyományos autókból átülve szokni kell, de problémát nem okoz, főleg, hogy nem csak ez, hanem a körülötte lévő egyébként megoldások is üdítően látványosak, a szürke szövettel való játék és a szénszálat mímelő gumírozott anyag pedig csak fokozza a hangulatot, a műszerfal egyéb szép megoldásairól (körbefutó krómsáv, billenőkapcsolók, előválasztó kar) nem is beszélve. Az anyagminőség teljesen rendben van, sőt, az összeszerelés is betonbiztosnak érződik. A központi rendszer széria 8 colos képernyője is nagyon jó helyre került, de kár, hogy a klíma gyakran használt funkcióit is csak erről érhetjük el. Ráadásul a rádió-Apple CarPlay-Bluetooth csatlakozási hármassal (vagy közülük kettővel) nagyon könnyű zavarba hozni (kifagyasztani) a rendszert, amely még egy kicsit optimalizálásra szorul.

Ellentétben a Qashqai rendszerével, amely a ’régi, jól bevált’ elvet követi. Megbízhatóan, átgondoltan működik, ám kissé túl alacsonyan van, kissé túlontúl régimódi a megjelenítése, a 360 fokos kamerarendszer minősége pedig továbbra is a szimbolikus/haszontalan kiegészítő megnevezés határán táncol. Ennél sokkal jobb ötlet a Peugeot tolatókamerája (feláért ott is van ügyesebb 360 fokos rendszer is), amely hátramenetben rögzíti a látványt, így ha eleget tolatunk, azt amolyan 360 fokos kameraként oda tudja vetíteni az autó oldalához is. Az ergonómia azonban itt jobb, a minőség pedig hozza ugyanazt a szintet, még ha látvány tekintetében kevesebb inger is ér minket. Asszisztens rendszerekből mindkét modell arzenálja egészen bőséges, összeségében azonban a Nissané működik jobban, ugyanis a Peugeot sávelhagyásra figyelmeztetője egyszerűen olyan ideges, hogy legtöbbször inkább ki fogjuk kapcsolni.

Verdikt? Mindkét autó nagyon jó, így az árak adják meg a vízválasztást, de a francia modell átmeneti státusza, illetve a Nissan átmeneti szűk kínálata okán az igazi összehasonlítás jelenleg nem működik – és felesleges. Azért jóformán csúcsfelszereltséggel, kedvezményesen 130 dízel lóerővel 8,2 millióért vihetjük el a Nissant, ezzel szemben a Peugeot ugyanúgy felszerelve, a szintén 130 lóerős (új) öngyulladóssal bő másfél millió forinttal drágább. Sok? Kétségtelenül nem kevés, de a franciáknál a felszereltség tekintetében lehet kompromisszumot kötni, ráadásul a benzinmotor itt is vonzó ajánlat: a dízelmotor árán például a 180 lóerős 1,6-os turbós benzinest is megkapjuk, ami garantáltan még jobb kísérő – többletfogyasztása ellenére is. Ugyanez igaz visszafelé is: a szintén 130 lóerős 1,2-es háromhengeres turbós benzines közel 700 ezerrel olcsóbb – amiért adnak azért pár liter benzint. Egy biztos: modellváltozattól függetlenül letennénk az asztalra a kiváló 8-as automata 520 ezres felárát.

Néhány szóban

Nem párharc ez, mint inkább közös teszt, főleg, hogy jelenleg a Nissan Qashqai és a Peugeot 3008 kínálata is átmeneti – ezt jól szemlélteti a két tesztautó, ami ebben a formában jelenleg nem elérhető. Ettől függetlenül igazán csábítók: a Qashqai kisebb kompromisszumait látványosabb árazással hidalja át, miközben a Peugeot látványos megoldásokkal és fejlett hajtásláncokkal igyekszik kövérebb árcéduláját igazolni. Egyik sem tökéletes, azonban így is egészen jó autó – méltán megérdemlik a figyelmet a zsúfolt, különösen népszerű kategóriában.

Alapadatok Futómű Karosszéria Mérések Költségek
 



Szóljon hozzá!

A hozzászólások nem tükrözik az Autó Pult véleményét, értük az oldal nem vállal felelősséget.
Regisztráljon Ön is! A regisztrált felhasználók hozzászólása azonnal megjelenik.

Share/Save/Bookmark