2017. Január 16., Hétfö

Frissitve:04:32:11

Mercedes-Benz GLE 450 AMG Coupé teszt - Csillag(os)romboló

Nyomtatás

Vannak kategóriák, amelyek korántsem arról szólnak, hogy egy autó megéri-e vagy sem, esetleg különösképp praktikus-e vagy sem. A luxuscikkek felsőbb szintjeit egyszerűen nem az ár/érték arány, hanem a stílus, az érzelmek és az egyéni ízlésvilág határozza meg. És ennek a szintnek a termékeit tekintve – főleg a kevésbé tehetős országokban – az átlagemberek között keményen előugrik az előítélet, a rosszindulat vagy éppen az irigység. Mindez valószínűleg felmerül a Mercedes GLE Coupé kapcsán is, de a tulajdonosoknak szerencsére lesz mivel vigasztalódniuk.

Mivel nem illik sem az ízlésről, sem pedig az érzésekről vitatkozni, ezért mindenkinek saját szíve joga eldönteni egy-egy luxustermékről (legyen az autó vagy akár bármi más), hogy tetszik-e neki vagy szimpatikus-e neki, azonban az újságírásnak objektívnek kellene lennie, legalább valamilyen szinten, az egyéni érzéseket pedig véleményem szerint meg kellene hagyni az Olvasóknak. Hogy miért írom mindezt? Mert mind hazai, mind pedig nemzetközi fronton volt szerencsém találkozni néhány olyan cikkel legfrissebb tesztalanyunkról, amelyek tartalmilag egyszerűen nem voltak méltóak az autóhoz, vagy úgy is fogalmazhatnék, hogy az autó közel sem ilyen ítéletet érdemelt volna. Mert magas szintű kvalitásait nem a saját érzések alapján kellene meghatározni.

Tény, hogy az óriás terepkupék kategóriája az egyik legkevésbé racionális mind közül és objektív szempontok alapján korántsem jelenti az optimumot az autók megítélésének soktengelyes mátrixában. Nem csoda, hiszen külső méreteikhez és tömegükhöz képest ezek az autók belül annyira nem is nagyok, praktikumban nem az igaziak, lehetnének élvezetesebben vezethetőek, lehetnének csendesebbek, futhatnának komfortosabban, fogyaszthatnának kevesebbet és még hosszasan sorolhatnám. Azonban van valami, ami mégis eladja ezeket a négykerekűeket, és ez nem más, mint a birtoklási vágy. Merthogy a kupés tetőforma és a határozott, biztonságot sugalló megjelenés az érzelmekkel játszik, mindehhez pedig viszonylag jó használhatóság társul, hiszen alapvetően minden célra jók ezek az óriások, még ha nem is teljesen kompromisszumoktól mentesen. És mivel az erős birtoklási vágy meglepően gyakran találkozik a tőkeerős, fizetőképes ügyfelekkel, a siker adott.

Nem mellesleg eddig nem is lehetett kategóriáról beszélni, hiszen kisebb-nagyobb átfedésektől eltekintve kizárólag a BMW X6 versenyzett ebben a szegmensben, egészen mostanáig, ugyanis a Mercedes kicsit megkésve bár, de szintén felismerte – nem mellesleg az ügyfelek kemény nyomására – az üzleti potenciált ezekben az autókban, és piacra dobta a GLE Coupét, ami a jó néhány éve futó, és idén alaposan felfrissült ML-sorozat technikai alapjaira épül. Ebből kiindulva nem csoda, hogy például a belső formavilág nem a legmodernebb, amit el lehet képzelni, azonban a mérnökök mindent elkövettek, hogy formatervileg és technikai fronton az autó mindent megkapjon. És meg is kapott.

Bár az erősen szubjektív szempontnak számító formatervről nem ingünk nyilatkozni, véleményünk azért lehet, és véleményünk szerint a 4,9 méter hosszú GLE Coupé megjelenése jól sikerült. Annak ellenére, hogy egy minden dimenzióját tekintve óriási tankról beszélhetünk, az összhatás egyáltalán nem tűnik drabálisnak, sőt, bizonyos szögekből nézve már-már kecses az autó vonalvezetése.

Higgyék el, nem könnyű elegáns formába bújtatni egy kupés tetővonalú luxusterepest, de a tervezőknek most sikerült; a motorháztető domborításai és az AMG GT-t eszünkbe juttató légkilépői, a mesterien megkomponált első és az S-Coupét idéző hátsó lámpatestek, a szépen kimunkált lökhárítók és a harmonikus vonalak mind-mind rengeteg erőfeszítésről tesznek tanúbizonyságot a tervezők részéről. Az óriási méretek, a nem éppen kicsi fordulókör és a hátrafelé erősen korlátozott kilátás miatt a parkolási segédek és a tolatókamera kötelező, utóbbi gyönyörű képet mutat, 360 fokos kamerával is kiegészíthető, és mivel a hátsó márkalogó kibillentésével aktiválja a rendszer tolatáskor, ezért mindig tiszta képet mutat, nem koszolódik. Ha már kilátás, érdemes még megjegyezni a Mercedes intelligens világítórendszerét, ami az autópiac talán legjobbja, egyszerűen hihetetlen, hogy éjszaka milyen látást biztosít.

Az utastérben a szofisztikált tervezőmunka kevésbé érhető tetten, ami nem véletlen: már fentebb is említettük, hogy az enteriőr jórészt a frissítés előtti M-osztályból érkezett, így meglátszik rajta a kor. Persze csak részben tűnik fel a hasonlóság: az új GLE Coupé friss szellőzőrostélyokat, műszereket, kormányt, központi kijelzőt stb. kapott, a középső könyöklő előtt lévő touchpad (érintőkijelző) pedig szintén a jelent idézi, nem pedig a múltat.

Sportos konfigurációjú tesztautónk fekete enteriőrje szintén a múltat idézte kissé, de ha nem félünk a színektől és összeállítunk egy barnás-bézses belsőt mondjuk elegáns fabetétekkel kombinálva, az összhatás garantáltan frissebb és otthonosabb lesz. Az anyag- és összeszerelési minőség nagyrészt rendben van, de érezhető, hogy nem a Mercedes legfrissebb irányvonala dominál: a forgókapcsolók, a formák és az anyagok szerényebbek, mint amiket a legújabb technikájú modellektől (pl. S-osztály, C-osztály, E-osztály, GLC) megszokhattunk. Idejétmúltnak egyáltalán nem nevezhető az egyébként abszolút korrekt belső, inkább csak az tűnik fel, hogy a Mercedes már időközben egy szinttel feljebb jár.

Ha már a hiányosságoknál tartunk, annyit mindenképpen le kell írnunk, hogy akárcsak a többi Mercedes-Benz, a GLE Coupé sem beszél magyarul, aminek minden bizonnyal számos tulajdonos nem fog különösképp örülni, főleg, hogy mind a műszerek közötti kijelzőn, mind pedig a középső kijelzőn millió és egy funkció állítható be illetve kezelhető. A magyarítás véleményünk szerint nagyon sürgető lenne az importőr részéről, hiszen míg régebben még el lehetett kezelgetni az idegen nyelvű menüket is azok egyszerűsége miatt, most már nyelvtudás hiányában ez egyszerűen nem működik a rengeteg funkció okán. Márpedig egy GLE Coupé megvásárlása nem feltétlenül jár együtt minden tulajdonos esetében nyelvtudással, akik abszolút jogosan várhatnák el, hogy 20-30 vagy még több millió forint kifizetése után legalább ennyi ’törődést’ kapjanak. Különben meg egy magyar rendszer egyáltalán nem luxus, szinte minden prémium és nem prémium gyártó kínál ilyet.

Ettől eltekintve a központi rendszer megjelenítése, gyorsasága és logikája is jó, a szórakoztató (teljesítmény vagy járműállapot) kijelzők mókásak, a grafikák gyönyörűek, és főleg a drága COMAND Online rendszer minden elképzelhető funkció tárházát kínálja, legyen szó WiFi hotspotról vagy bármiről. Nem csak a multimédia, a hangzás is rendben van, amiről tesztautónk esetében a 336 ezres Harman Kardon hifi gondoskodott. Persze ennél is van feljebb, az audiofil igényeket az 1,66 milliós (!) Bang & Olufsen rendszer hivatott kielégíteni. Akárcsak a többi prémiumterméknél, itt is jórészt az extrák határozzák meg az autót, márpedig extrákból van bőven – és hiába van rendben az alapfelszereltség, bizony akár tízmilliónyi pluszt is elkölthetünk a különféle ínyencségekre.

A konfiguráció ízlés kérdése, de lenne egy javaslatunk: hiába hangzik jól és hiába kívánatos, mi a 700 ezer forintos (!) panoráma tolótetőről biztosan lemondanánk, hiszen a tető nem csak drága, az autó összes belső neszének 90 százalékát ő generálja és hiába van egyben a belső, az üvegtető rosszabb úton folyamatosan nyiszog, perceg. Nem csoda: eleve más az üveg hőtágulása, mint a fémé, továbbá a karosszéria szerkezete bizonyára nem örül annak, hogy a tetőben egy négyzetméternyi lyuk tátong...

A helykínálat szerencsére felszereltségtől függetlenül rendben van. Mivel a tervezők lecsapták a ’sima’ GLE hátulját, ezért nem várható el a klasszikus formájú és egyben olcsóbb, praktikusabb testvérmodell hátsó helykínálata illetve csomagtér-mérete, de így is minden tekintetben óriási, és ami még fontosabb, nagyon kényelmes a GLE. Elöl nem meglepő módon királyi helyviszonyok uralkodnak, a hátsó lehetőségekről pedig legyen elég annyi, hogy két 1,9 méter magas felnőtt mögött még két 1,9 méter magas felnőtt kényelmesen elücsörög a második sorban. Nagyjából ez a határ a fej- és lábtér terén egyaránt, de szerintünk egy átlagos családban ritkán akad négy 1,9 méternél magasabb családtag, ha pedig mégis, akkor ők majd másik autó mellett voksolnak. Különben meg a helyviszonyok jobbak, mint az X6-os BMW-ben. A könyöklők elöl-hátul kényelmesek, az ülésekkel együtt, és a vezetői pozíció is szuper, bár nem mindenki szereti a személyautókhoz viszonyított magas üléshelyzetet. A csomagtartó mérete minden igényt kielégít: alapból 650, bővítve pedig 1720 literes térfogatról beszélhetünk, ami bőven elegndő, egyedül a magas csomagtér-perem nem éppen kényelmes pakoláskor.

A következő oldalon belecsapunk a lovak közé. Kérjük, lapozzon!



Szóljon hozzá!

A hozzászólások nem tükrözik az Autó Pult véleményét, értük az oldal nem vállal felelősséget.
Regisztráljon Ön is! A regisztrált felhasználók hozzászólása azonnal megjelenik.